Hogyan hat a közérthetőség a szabálykövetésre?¹

Szerző: Vinnai Edina
A tanulmány egy empirikus kutatást ismertet annak vizsgálatáról, hogy egy szöveg megfogalmazásának módja hogyan befolyásolja annak megértését. A kutatáshoz egy magyar felsőoktatási intézményben a koronavírus­járvány kitörését követően irányadó rektori utasítás szövegrészletét választottam ki és írtam át a közérthetőségi szempontoknak megfelelően, majd egy kérdőíves felmérésben egyetemi hallgatók válaszai alapján vizsgáltam, hogy kimutatható-e különbség az eredeti és az átírt szöveg megértésében.

Jogi szövegek és fordításaik közérthetőségének összehasonlító szövegtani elemzése a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény és az általános közigazgatási rendtartás példáján: esettanulmány¹

Szerző: Láncos Petra Lea
A jogi szövegek közérthetőségének kérdése a Plain Language Movement sikere óta foglalkoztatja a tudományos közösséget és a kodifikátorokat egyaránt. Magyarországon a Miskolci Egyetem tett jelentős lépéseket a jogi szaknyelv közérthetőségének kutatásában a Miskolc Jogi Korpusz megalkotásával (Vinnai 2017, Szabó–Vinnai 2018).

A magyar büntetőperes bírósági kihallgatásokról

Szerző: Varga Marianna
Ez a tanulmány a Magyar büntetőperes bírósági kihallgatások komplex nyelvészeti elemzése c. doktori értekezésbe kíván betekintést adni, amelyet 2020 szeptemberében nyújtottam be a Szegedi Tudományegyetem Nyelvtudományi Doktori Iskolájába, majd 2021 tavaszán sikeresen megvédtem.

Mi változott a bírósági tolmácsolásban a koronavírus-járvány hatására?

Szerző: Puklus Márta
A következőkben a magyarországi bírósági tolmácsolás gyakorlatának bizonyos aspektusait szeretném áttekinteni. A világjárvány előtti időszak a kiindulási helyzet: Magyarországot Ausztriával összehasonlítva mutatom be az egyes szempontokat. Ezután rátérek azokra a változásokra, amelyek főleg a 2020 tavaszán kitört pandé­mia hatására a nemzeti bíróságokon történtek.

A jog mint adat, mint narratíva és mint metafora

Szerző: Ződi Zsolt
Azt gondolhatnánk, hogy ha létezik látszólag két radikálisan – mondhatni diametrálisan – különböző nézőpont a joggal és a jogtudománnyal kapcsolatban, akkor azt bizonyosan az a két tanulmánykötet testesíti meg, amely tavaly és tavalyelőtt jelent meg a Santa Fe Institute Press (Livermore–Rockmore 2019) és a Cambridge University Press (Hanne–Weisberg 2018) kiadóknál.

Tolmácsolás az Európai Unió Bíróságán pandémia idején

Szerző: Láncos Petra Lea
Az Európai Unió Bírósága (EUB) őrködik az uniós jog tiszteletben tartása felett, e feladatát pedig az uniós jog autentikus értelmezése, valamint a hatáskörébe tartozó jogviták eldöntése útján teljesíti. A jogbiztonság garanciáját jelentő nyilvánosság elve is megjelenik az EUB eljárásában: a felek kérhetik a tárgyalás megtartását, melyet az EUB engedélyez,…

A közérthetőség fogalmának megjelenése az Európai Unió és tagállamai jogforrásaiban¹

Szerző: Üveges István
A Plain Language Movement (PLM) megalakulása, bár azt hagyományosan az Egyesült Államokhoz szokás kötni, egyaránt érintette a szinte teljes angol nyelvterületet; mind az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Ausztráliában és Új-Zélandon is sorra jelentek meg a PLM-mel kapcsolatos kormányzati és üzleti szférából érkező kezdeményezések. (Adler 2012)

Quo Vadis, igaszságügyi nyelvészet?

Szerző: Arató Balázs
A különféle polgári és büntetőeljárásokban igen gyakran kerül sor igazságügyi szakértő kirendelésére vagy a felek általi bevonására. Nagy eljárásjogi kódexeink rendre meghatározzák, hogy a bíróságok és az eljáró hatóságok mikor vehetnek igénybe igazságügyi szakértőt.