2021. évfolyam / 2021/2.

Jogi szövegek és fordításaik közérthetőségének összehasonlító szövegtani elemzése a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény és az általános közigazgatási rendtartás példáján: esettanulmány¹

Ön itt egy cikkrészletet talál. A teljes tanulmányt a Magyar Jogi Nyelv nyomtatott lapszámában olvashatja el. A folyóiratra itt tud előfizetni. A Magyar Jogi Nyelv – valamint sok más jogi szaklap – valamennyi tanulmányát olvashatja a Jogkódex Szakcikk Adatbázis Plusz moduljában.

1. Bevezetés

A jogi szövegek közérthetőségének kérdése a Plain Language Movement sikere óta foglalkoztatja a tudományos közösséget és a kodifikátorokat egyaránt. Magyarországon a Miskolci Egyetem tett jelentős lépéseket a jogi szaknyelv közérthetőségének kutatásában a Miskolc Jogi Korpusz megalkotásával (Vinnai 2017, Szabó–Vinnai 2018). A jogi szövegek „hozzáférhetősége”, azaz érthetősége a jogbiztonság központi eleme: a jogkövető magatartás feltétele, hogy a jog alanyai megértsék, mihez kell igazítani magatartásukat. Ezt az igényt fogalmazza meg normatív jelleggel a jogalkotásról szóló törvény is, mikor a 2. § (1) bekezdésében előírja: a jogszabálynak a címzettek számára egyértelműen értelmezhető szabályozási tartalommal kell rendelkeznie.[2]

Magyarországon a 2014–2018-as kormányzati ciklus prioritása volt a nagy eljárási kódexek újraalkotása. Ezek között szerepelt a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt (Ket.) felváltó közigazgatási eljárási szabályozás megalkotása. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) kodifikátorainak egyik kifejezett célja volt, hogy „közérthető” jogszabályt alkossanak, mely a nem jogász jogalkalmazók számára is befogadható (Láncos 2020). A jogszabály „közérthetőségének” próbája a jogalkalmazói gyakorlat: a jövő jogalkalmazói tapasztalata alapján fog kiderülni, mennyire sikerült az Ákr.-rel egységesíteni a hatósági jogalkalmazói gyakorlatot. Mindazonáltal az Ákr. közérthetőségi szempontú szövegtani elemzése már most elvégezhető a Ket. legutolsó, hatályos változatának szövegrészleteinek és az Ákr. szövegrészleteinek egybevetése alapján. ..

Láncos Petra Lea
egyetemi docens,
Pázmány Péter Katolikus Egyetem,
Jog- és Államtudományi Kar


[1] Köszönettel tartozom Hajas Barnabásnak, az Ákr. kodifikációs munkája vezetőjének, hogy megosztotta velem a kodifikációs munka során követett közérthetőségi szempontjaikat.

[2] 2010. évi CXXX. törvény a jogalkotásról.