A Magyar Jogi Nyelv című új szaklap köszöntése

Szerző: Bősze Péter
Köszöntelek, testvér, de jó, hogy megjöttél! Szörnyen magányos voltam idáig, ám mostantól lesz társam. Nem hiszed el, hogy milyen boldog vagyok, no meg kicsit büszke is. A szüleid talán rólam vettek mintát, talán én ültettem el a magot, amely megfogant bennük, és világra hoznak. A születés a természet csodája: az újszülött gyermek a jövő ígérete, egy-egy új szó szintén, és az vagy te is. Isten hozott, testvér!

A 19. századi magánjogi szakszavaink előfordulása korabeli folyóiratokban (1830–1850)

Szerző: Szendi Attila
Ez a tanulmány annak a több éve tartó kutatóközösségi munka inspirációjának köszönhetően jött létre, melynek nyelvészeti alapvetését Kurtán Zsuzsa írta meg 2015-ben A magyar jogi szaknyelv leírásának kutatási programja című tanulmányában (Kurtán 2015). Jogelméleti szakmai oldalról Szabó Miklós tette meg ugyanezt a Jogi nyelv erőtere című…

Mi fán terem a (kényszer)betelepítés?

Szerző: Tóth Judit
Az ember méltóságát mindenki köteles tiszteletben tartani, ezért a megalázó bánásmód tilos minden joghatóságunk alá tartozó személlyel kapcsolatosan. Ahogy az Alkotmány 54. §-a a múltban, ma az Alaptörvény írja elő, hogy az emberi méltóság sérthetetlen, minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz (I. cikk). Ennek részeként senkit nem lehet kínzásnak, embertelen,…

A KÖZÉRTHETŐ JOGALKOTÁSRÓL – Az általános közigazgatási rendtartás nyelvezete

Szerző: Pátkai Nándor
„A törvénynek igazságosnak, tisztességesnek, mind a természet, mind a hazai szokások szerint lehetségesnek, helyhez és időhöz illőnek, szükségesnek és hasznosnak kell lennie, világosnak is, nehogy olyasmit foglaljon magában, a miből homályossága miatt csűrés-csavarás valami előre nem látott dolgot hozhat ki, vagyis nehogy azt valaki csavarosan magyarázhassa.”

A jogi szaknyelvi lektorálás funkciói és kihívásai az ÁKR. példáján¹

Szerző: Láncos Petra Lea
2016 decemberében vállaltam el az Igazságügyi Minisztérium megbízását, hogy lektoráljam az általános közigazgatási rendtartásról szóló, 2016. évi CL. törvény (Ákr.) angol nyelvű fordítását. Az alábbiakban a megbízás teljesítése során szerzett tapasztalataimról adok számot. Elsőként a lektorok feladatait mutatom be általánosságban, majd a fordítás egyenértékűségének kérdését tárgyalom.

A jogszabályok szövege – avagy a jogalkotók szövegelése

Szerzők: Tóth Judit, Kurtán Zsuzsa
A jogelmélet szerint a jogszabályok a normativitás körébe tartoznak, általános magatartási szabályt adva előíró jellegűek, és formális kötöttségekkel, sajátos terminológiával, szókapcsolatokkal, tömörítési megoldásokkal rendelkeznek, nagyban eltérve a köznyelvtől. Ám az elmúlt évekből származó példák mintha ezeket a tételeket cáfolnák. A következőkben olyan szövegeket mutatunk be, amelyek értelmezésekor az egyes szabályozási szinteknek megfelelő műfajok jellemzőinek…

EULITA Konferencia Bécsben: a jogi tolmácsolás és fordítás sokrétűsége

Szerző: Farkasné Puklus Márta
2017. március 30–31-én rendezték meg Bécsben a The Many Facets of Legal Interpreting and Translation (A jogi tolmácsolás és fordítás sokoldalú megközelítése) elnevezésű konferenciát az EULITA (a jogi fordítással foglalkozó intézményeket, tolmácsokat és fordítókat tömörítő európai szervezet) és az ÖVGD (az Osztrák Bírósági Tolmácsok Szövetsége) közös szervezésében.