Adalékok a magyar jogi terminológia eredettörténetéhez*

Szerző: Szabadfalvi József
A hazai jogtudomány és joggyakorlat számára megkerülhetetlen kérdésként merül fel a használt nyelv és fogalmi apparátus kialakulásának és fejlődésének vizsgálata. A nemzetté válás folyamatának identitást meghatározó eleme volt a magyar jogi terminológia megteremtése, amely alapját képezte a társadalmi, gazdasági, politikai és jogi modernizációt szolgáló jogi praxis kialakításának.

Jogi szövegek és fordításaik közérthetőségének összehasonlító szövegtani elemzése a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény és az általános közigazgatási rendtartás példáján: esettanulmány¹

Szerző: Láncos Petra Lea
A jogi szövegek közérthetőségének kérdése a Plain Language Movement sikere óta foglalkoztatja a tudományos közösséget és a kodifikátorokat egyaránt. Magyarországon a Miskolci Egyetem tett jelentős lépéseket a jogi szaknyelv közérthetőségének kutatásában a Miskolc Jogi Korpusz megalkotásával (Vinnai 2017, Szabó–Vinnai 2018).

A magyar büntetőperes bírósági kihallgatásokról

Szerző: Varga Marianna
Ez a tanulmány a Magyar büntetőperes bírósági kihallgatások komplex nyelvészeti elemzése c. doktori értekezésbe kíván betekintést adni, amelyet 2020 szeptemberében nyújtottam be a Szegedi Tudományegyetem Nyelvtudományi Doktori Iskolájába, majd 2021 tavaszán sikeresen megvédtem.

Mi változott a bírósági tolmácsolásban a koronavírus-járvány hatására?

Szerző: Puklus Márta
A következőkben a magyarországi bírósági tolmácsolás gyakorlatának bizonyos aspektusait szeretném áttekinteni. A világjárvány előtti időszak a kiindulási helyzet: Magyarországot Ausztriával összehasonlítva mutatom be az egyes szempontokat. Ezután rátérek azokra a változásokra, amelyek főleg a 2020 tavaszán kitört pandé­mia hatására a nemzeti bíróságokon történtek.

Nyelvi határtalanítás és „szónemesítés” – Konferenciabeszámoló a szabadkai fordítástudományi konferenciáról

Szerzők: Szoták Szilvia, Tamás Dóra Mária
Szabadkán 2021. november 4-én a Magyar Nemzeti Tanács Nyelvi határtalanítás és „szónemesítés”. A fordítástechnikák XXI. századi kihívásai és lehetőségei. Tudomány: iránytű az élhető jövőhöz címmel a Magyar Tudomány Ünnepe 2021 rendezvénysorozat jegyében szakmai találkozót szervezett.

„Cikornyásan terjengős, nagyképűen homályos” – Reformtörekvések a magyar hivatalnoki nyelvhasználat javítására a 20. század első felében

Szerző: Sallai Balázs
A hivatalnoki működésnek – sok más feltétel mellett – mindig elengedhetetlen feltétele volt a szervezeti (belső) munkanyelv ismerete. (Magyary 1942: 395; Nagy 2020: 177–178) Ez a szervezet hatékony működésének egyik legfontosabb feltétele, mivel biztosítja a kommunikációt a döntési mechanizmusok során