A tolmácsoláshoz való jog szabályozása az Ákr.-ben¹

Szerzők: Láncos Petra Lea, Hajas Barnabás
Az Ákr. 2018-as hatályba lépését megelőzően a nyelvhasználati jogok közigazgatási eljárásokban történő érvényesülését nagyban akadályozta a Ket. vonatkozó rendelkezéseinek téves értelmezése, illetve a szakképzett vagy ad hoc tolmácsok általános hiánya.

Szabályalapú és gépi tanulásra alapozott megoldások a közérthető fogalmazás elősegítése érdekében

A közérthető fogalmazás az állami szervek részéről régóta ismerten hozzájárul a jogbiztonság, valamint a joghoz való hozzáférés elősegítéséhez, továbbá támogatja az állampolgárokat demokratikus érdekérvényesítő képességük kiteljesítésében. Habár a jogtudományi és nyelvészeti szakirodalom régóta foglalkozik a jogi szövegek közérthetőbbé tételének kérdésével, a probléma mindezidáig híján van olyan (félig) automatikus megoldásoknak, amelyek a szakértői munkát érdemben támogatni képesek lennének, ezzel csökkentve a kapcsolódó intralingvális átfordítás idő- és munkaigényét.

A név kötelez

Szerző: Tóth Judit
A személyek azonosításához és megkülönböztetéséhez szükséges a név, amelynek viselése, használata, megváltoztatása számos tudományterületre kiterjed. A család- és utónevek története, a névadási szokások változása, a születési és házassági nevek nyilvántartása, a nemzetiséghez tartozók névviselése, a nevek átírása más nyelvre történeti, szociológiai, néprajzi, jogi, nyelvtudományi és pszichológiai kutatás tárgya.

Az angol mint a kontinentális bíróságok közös nyelve¹

Szerző: Christoph A. Kern
Mostanában az európai kontinens több országa lehetővé tette, vagy megfontolja, hogy lehetővé tegye az angol mint lehetséges bírósági nyelv használatát. A jelen tanulmány áttekintést kínál e kezdeményezések, projektek és reformok hátteréről, megvilágítja az elgondolást, amelyen ezek alapulnak és feltárja a célokat, amelyeket követnek. Ezt követően elméletileg azonosítja azokat a szinteket, amelyeken megengedhető az angol bírósági nyelvként, s a gyakorlati alkalmazást övező kérdéseket.