Magyar Jogi Nyelv

Szerző: Németh Gabriella
A tanulmány igyekszik bemutatni a közérthetőség és a digitalizáció összefüggéseit, különösen a jogi szaknyelvi közvetítésben felmerülő tartalomvesztési kockázatokat. A magyar jogi szaknyelv kialakulásának és a szövegértési szokások átalakulásának áttekintése bemutatja a szaknyelvek különösségét, indokoltságát és a jogi szaknyelv fejlődésének útját. A sztenderdizált szerződések leíró jellegű ismertetése bemutatja a jogi szaknyelvi tartalmakkal kapcsolatos innovációs dilemmákat a digitális térben.

Szerző: Láncos Petra Lea
A nürnbergi Nemzetközi Katonai Törvényszék felállítása és eljárásai a nemzetközi büntetőjog, valamint a szinkrontolmácsolás történetében egyaránt mérföldkőnek számított. A háborús bűnösök gyors felelősségre vonása iránti igény, az amerikai Dostert ezredes úttörő tolmácsolási terve, valamint az IBM Filene-Finlay rendszere, vagyis az igény, az ötlet és a megfelelő technológia Nürnbergben találkozott, és megszületett a ma már világszerte elterjedt, számos tolmácsképzőhely által évtizedek óta oktatott szinkrontolmácsolás.

Szerző: Ugróczky Mária
A tolmács feladata, hogy az egymástól eltérő nyelveken beszélő személyek között verbális kontaktust teremtsen, és a mondanivalójukat hűen, elfogulatlanul és érthetően közvetítse. A jó tolmács kompetenciái közé tartozik a tolmácsolt nyelv anyanyelvi szintű ismerete, a szociális intelligencia, a figyelemmegosztó képesség, hogy csak néhányat említsünk a tőle elvárt tulajdonságok közül.

Szerző: Sárosi-Márdirosz Krisztina
Romániában nincs központosított fordító- és fordításhitelesítő iroda, az ún. hivatalos fordítók munkájukat a román Igazságügyi Minisztériumtól kapott engedély alapján végzik. A hivatalos fordítók a hatósági és bírósági tolmácsok is egyben, bár az engedély megszerzéséhez a vizsga tárgyát csupán fordítás képezi. A hivatalos fordításokat a hivatalos fordító, míg a hitelesített fordításokat a közjegyző látja el záradékkal.

Szerző: Blutman László
A jogtudomány reménytelen küzdelmet folytat azért, hogy megfelelő, differenciált terminológiát alakítson ki, mellyel a jogértelmezés sokrétű, és sok tekintetben szubjektív folyamatai jól megragadhatók. Ezt a törekvést szolgálhatja, ha a jogértelmezést szemiotikai keretbe foglaljuk, mert új perspektívákat és szemléletet nyit meg. Lehetővé teszi, hogy a jogértelmezés során alkalmazott terminológiát felülvizsgáljuk, rámutassunk annak többértelmű vagy éppen helytelen használatára. Ez a jogtudomány, a jogdogmatika egyik fontos funkciójához is illeszkedik, mely a jogi nyelvhasználat pontosítása, és olyan fogalmi háló szövése, melyen a jog testetlen és érzékelhetetlen jelenségei is fennakadnak.

Szerző: Engel Izolda
A jogalkalmazói (ún. működési) szövegek gyakran nehezen érthetők még a szakmabeliek számára is, és csak jelentős időráfordítással lehet ezeket értelmezni. A közérthetőség-kutatások és jogalkotói törekvések révén ugyanakkor ma már számos olyan szabály van érvényben, amelyek az ilyen típusú szövegek nyelvezetének egyszerűsítését célozzák és kötelező jellegük miatt beépültek a hivatalos szervek mindennapi tevékenységébe. Az esettanulmány ebből a két aspektusból kiindulva helyezi el a közérthető fogalmazás követelményét a jogi szakfordítás folyamatában és bemutatja, hogy milyen irányban és módszerekkel javítható a jogalkalmazói szövegek érthetősége.