A tanulmány a Nemzetközi Büntetőbíróságon dolgozó konferencia- és szituációs nyelvi tolmácsokat érő stressztényezőket, különösen a súlyos nemzetközi bűncselekmények tolmácsolásából fakadó másodlagos traumatizáció hatásait és kezelését vizsgálja. Az empirikus kutatás két tárgyalási nap megfigyelésére, a Bíróság pszichológusával, valamint öt konferencia- és hat szituációs bnyelvi tolmáccsal készített interjúkra épül. Az eredmények szerint a súlyos nemzetközi bűncselekményekről szóló vallomások közvetítése jelentős érzelmi megterhelést és pszichés, illetve fizikai tüneteket okozhat. A Nemzetközi Büntetőbíróság pszichológiai támogatással, konzultációkkal és képzésekkel segíti a stressz kezelését és a másodlagos traumatizáció megelőzését. Az interjúk alapján a konferenciatolmácsok nyíltabban beszélnek a stressz hatásairól, míg a szituációsnyelvi tolmácsok inkább a mentális ellenálló képességüket hangsúlyozzák, illetve elhárítják a stresszről való beszélgetést. Az eredmények arra is rámutatnak, hogy a kulturális háttér és az érzelemkifejezéssel kapcsolatos társadalmi normák befolyásolhatják a stressz felismerését és a segítségkérést.

Szerző: Sárközy Szabolcs
A cikk összegzi a gyakorló büntetőbíró és bírósági szóvivő sokévnyi általános, és különösen a Kecskeméti Törvényszéken szerzett tapasztalatait a közérthetőség terén elért eredményekről. A büntetőeljárási törvény is előírja az egyszerű és közérthető fogalmazást, törekedve, hogy a részt vevő felek a velük közölteket megértsék és magukat megértessék. Továbbá azt is, hogy a kommunikáció során az ügyfelek állapotára, személyes jellemzőire figyelemmel kell lenni. A hatóságoktól a törvény elvárja, győződjenek meg arról, hogy az érintettek a velük közölteket megértették-e, ennek hiányában pedig a közlést részletesen magyarázzák meg. Ennek érdekében a megértést nehezítő idegen szavak, szaknyelvi kifejezések és szószerkezetek köznyelvi fordulatokkal való kiváltásáról, az egyszerűbb szerkezetű mondatokról és az aktív igék használatáról kell gondoskodni, akár szóban, akár írásban. A szerző több életszerű példát hoz a félreértésekre, a szükségtelen információkra és az említett követelményeknek megfelelő kommunikációra.

Szerző: Koren Stefán
A jelen tanulmány célja annak vizsgálata, miként érvényesül a magyar nyelv hivatalos használata (usus linguae officialis Hungaricae) Szlovénia kétnyelvű területein, különös tekintettel a az írott jog (ius scriptum) és a bíróság (curia) működésében. A tanulmány elemzi az alkotmányos és törvényi rendelkezéseket, a bírói gyakorlatot, valamint az adminisztratív nyelvhasználat valóságát a kétnyelvűség elméleti és gyakorlati dimenzióiban.

Szerző: Szabó Miklós
szociolektusok egyik válfaját képező szaknyelvek egy szakma vagy hivatás képviselőinek egymás közti kommunikációjának világosságát hivatottak biztosítani. Ezt szolgálja mindenekelőtt egy specifikus terminológia, valamint az adott természetes nyelven belüli olyan regiszter, amely a preferált nyelvtani szerkezetek és stílus rögzítésével normatív mintát állít a beszédközösség tagjai elé.

Szerzők: Tamás Dóra Mária, Puklus Márta
Tanulmányunk célja elősegíteni a jogi szakemberek és a nyelvi közvetítők együttműködését azzal, hogy feltárjuk a két terület szakértőinek értelmezési különbségeit, megértve a jogászi „szó szerinti értelem” fogalmát mint kiindulási pontot és azt, hogyan értelmezik a jogászok és a nyelvi közvetítők, amikor „szó szerinti fordítás” az elvárás a bírósági tolmácsolás során.

Szerző: Tahin Szabolcs
A tanulmány jogelméleti kiindulópontját az az angolszász gyökerű meggyőződés adja, hogy a jogszövegek jelentése (az „élő jog”) a jogalkotó és a jogalkalmazó közötti kommunikációs stratégiákban rajzolódik ki. E kommunikációban a bíróságok a törvényszöveget – a hagyományos szöveghű értelmezéselméletekhez képest szélesebb körű értelmezési tartományban – a saját stratégiai céljaiknak megfelelően „használhatják fel”.