Szerző: Szabó Miklós
szociolektusok egyik válfaját képező szaknyelvek egy szakma vagy hivatás képviselőinek egymás közti kommunikációjának világosságát hivatottak biztosítani. Ezt szolgálja mindenekelőtt egy specifikus terminológia, valamint az adott természetes nyelven belüli olyan regiszter, amely a preferált nyelvtani szerkezetek és stílus rögzítésével normatív mintát állít a beszédközösség tagjai elé.

Szerzők: Tamás Dóra Mária, Puklus Márta
Tanulmányunk célja elősegíteni a jogi szakemberek és a nyelvi közvetítők együttműködését azzal, hogy feltárjuk a két terület szakértőinek értelmezési különbségeit, megértve a jogászi „szó szerinti értelem” fogalmát mint kiindulási pontot és azt, hogyan értelmezik a jogászok és a nyelvi közvetítők, amikor „szó szerinti fordítás” az elvárás a bírósági tolmácsolás során.

Szerző: Tahin Szabolcs
A tanulmány jogelméleti kiindulópontját az az angolszász gyökerű meggyőződés adja, hogy a jogszövegek jelentése (az „élő jog”) a jogalkotó és a jogalkalmazó közötti kommunikációs stratégiákban rajzolódik ki. E kommunikációban a bíróságok a törvényszöveget – a hagyományos szöveghű értelmezéselméletekhez képest szélesebb körű értelmezési tartományban – a saját stratégiai céljaiknak megfelelően „használhatják fel”.

Szerzők: Fogarasi Katalin, Patonai Zoltán, Gyenes Gábor, Lantos Zoltán, Simon Gábor
A balesetek és bántalmazások következtében keletkezett sérülésekről készült látleleti dokumentáció a büntetőeljárás során bizonyítékként használható fel. A gyakorlatban azonban az ilyen leletek mintegy 14%-a hiányos vagy terminológiai hibákat tartalmaz, ami elsősorban a lágyrészsérülések (pl. sebek) igazságügyi orvos szakértői megítélését nehezíti (Fogarasi 2012). A problémák hátterében a sebészet-traumatológia és az igazságügyi orvostan eltérő szemlélete, valamint a gyakran különböző terminológiai osztályozásai állnak (Fogarasi 2011). A klinikai dokumentációt a sérülteket ellátó orvosok többnyire sablonalapú rendszerben készítik, elsősorban az ellátás szempontjából releváns információkkal.

Szerző: Láncos Petra Lea
A tanulmány azt vizsgálja, hogy az Európai Parlament tolmácsai milyen tolmácsolási stratégiákat alkalmaznak jogi terminusok magyar nyelvre történő szinkrontolmácsolásakor. A hagyományos jogi tolmácsolási helyzetektől eltérően az elemzett felszólalások – bár tartalmaznak jogi kifejezéseket – politikai beszédek kontextusában hangzottak el, nem pedig formális jogi eljárások keretében. A kutatás arra összpontosít, hogy milyen stratégiákat alkalmaznak a tolmácsok a „jogi tartalmú szövegek” tolmácsolására. A vizsgálat két fő hipotézisen alapul: hogy a jogi terminológia különös kihívást jelent a tolmácsok számára, valamint hogy a tolmácsok tudatos stratégiákat alkalmaznak ezen kihívások kezelésére.

Szerző: Varga Marianna
A tanulmány a vallomás befolyásolásának tilalmát vizsgálja a hatályos büntetőeljárási törvény kérdésfeltevésre vonatkozó szabályozásán keresztül. Azt mutatja be a standard kérdések formai és tartalmi jellemzőin keresztül, hogy a kérdésekkel való befolyásolás elkerülése miért nem valósítható meg a gyakorlatban pusztán azoknak a kérdéseknek a tilalmával, amelyek a választ magukban foglalják vagy útmutatást tartalmaznak a feleletre.

Szerző: Blutman László
A „szó szerinti értelem” vagy „szó szerinti jelentés” fogalma nem mellőzhető a jogértelmezésben. A bírói gyakorlat gyakran utal rá, bár különböző elnevezéseket használ. A bírói határozatokban letett jogértelmezés kritikai elemzésénél aligha nélkülözhető, mert fontos vonatkoztatási pont. Elsőként tehát azt kell megnézni, hogy a jogértelmezés folyamatában hol helyezkedik el, milyen funkcióval rendelkezik. Az vita tárgya azonban, hogy a szó szerinti értelem miben is áll. Így a szó szerinti értelem sajátosságait is fel kell tárni, és egyben felvázolni a viszonyát a bírói gyakorlatban gyakran emlegetett egyéb jelentésfajtákhoz, mint például a „technikai jelentés” vagy „jogi értelem”.

Szerzők: Balogh Lídia, Juhász Borbála
A prostitúcióval kapcsolatos jogi modellekről szóló vitákban az egymással szemben álló emberi jogi elvek összeegyeztethetetlensége széles körben ismert a szakpolitikai döntéshozók és a társadalmi mozgalmakat képviselők körében, világszerte. A közelmúltban azonban a világ számos országában került-kerül sor jogszabályi és közpolitikai változásokra, valamint releváns fejlemények történtek nemzetközi-szupranacionális szinten is. Eközben a diskurzust a terminológia figyelemre méltóan árnyalt differenciáltsága jellemzi: a szóhasználat jelzi a vitában részt vevő álláspontját, egy dokumentum megközelítését vagy egy intézkedés tervezett hatását. A jelen tanulmány – melynek fókuszában Európa (még közelebből pedig Magyarország) áll ugyan, de a látószöge tágabb – a „prostitúció” és a „szexmunka” kifejezések implikációinak és kontextusainak, valamint az emberi méltóság különböző értelmezéseinek feltárásánál többre vállalkozik.

Szerző: Pálfay Szilárd
A Győri Törvényszék Közigazgatási Kollégiumába beosztott bíróként közigazgatási perekben ítélkezem, és munkám mellett pedig doktori képzésen veszek részt. Kutatásom az agrártámogatások rendszerére és annak bírói esetjogára irányul, hogy az agrárjogi szakirodalom, a hazai és az európai uniós jogszabályok, a gazdálkodó szervezeteknél, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerveknél kialakult gyakorlat, valamint bírósági ügyek feldolgozásával átfogó képet adhassak az agrártámogatás hazai jogi gyakorlatáról. Ebben a tanulmányban azt vizsgálom, milyen szektorális előírások vonatkoznak az agrártámogatási jogban a normavilágosság követelményére, és ez milyen módon érvényesül a támogatásokat igénybe vevők, a jogalkotók, a hatósági és a bírósági jogalkalmazók szintjén, néhány példán keresztül. Ehhez röviden át kell tekintenem a normavilágosság általános és a közös EU-agrárpolitika kérdését, hogy érthetővé váljon annak tagállami alkalmazása.