Szerzők: Láncos Petra Lea, Hajas Barnabás
Az Ákr. 2018-as hatályba lépését megelőzően a nyelvhasználati jogok közigazgatási eljárásokban történő érvényesülését nagyban akadályozta a Ket. vonatkozó rendelkezéseinek téves értelmezése, illetve a szakképzett vagy ad hoc tolmácsok általános hiánya.
A közérthető fogalmazás az állami szervek részéről régóta ismerten hozzájárul a jogbiztonság, valamint a joghoz való hozzáférés elősegítéséhez, továbbá támogatja az állampolgárokat demokratikus érdekérvényesítő képességük kiteljesítésében. Habár a jogtudományi és nyelvészeti szakirodalom régóta foglalkozik a jogi szövegek közérthetőbbé tételének kérdésével, a probléma mindezidáig híján van olyan (félig) automatikus megoldásoknak, amelyek a szakértői munkát érdemben támogatni képesek lennének, ezzel csökkentve a kapcsolódó intralingvális átfordítás idő- és munkaigényét.
Szerző: Tahin Szabolcs
A nyelvi pragmatika kutatási eredményeit felhasználó amerikai jogelmélet egyik iskolapéldája a következő beszédszituációt idézi fel. A rendőr közúti ellenőrzés során megállítja a személygépkocsit, majd megkérdezi: „A csomagtartó nyitható?”
Szerző: Tóth Judit
A személyek azonosításához és megkülönböztetéséhez szükséges a név, amelynek viselése, használata, megváltoztatása számos tudományterületre kiterjed. A család- és utónevek története, a névadási szokások változása, a születési és házassági nevek nyilvántartása, a nemzetiséghez tartozók névviselése, a nevek átírása más nyelvre történeti, szociológiai, néprajzi, jogi, nyelvtudományi és pszichológiai kutatás tárgya.
Szerző: Christoph A. Kern
Mostanában az európai kontinens több országa lehetővé tette, vagy megfontolja, hogy lehetővé tegye az angol mint lehetséges bírósági nyelv használatát. A jelen tanulmány áttekintést kínál e kezdeményezések, projektek és reformok hátteréről, megvilágítja az elgondolást, amelyen ezek alapulnak és feltárja a célokat, amelyeket követnek. Ezt követően elméletileg azonosítja azokat a szinteket, amelyeken megengedhető az angol bírósági nyelvként, s a gyakorlati alkalmazást övező kérdéseket.
Szerző: Kurtán Zsuzsa
Egy tudományos konferencia hatásossága azon is lemérhető, hogy a résztvevőben milyen asszociációk, ellenkezést vagy egyetértést inspiráló gondolatok és kérdések fogalmazódnak meg. Például arról, hogy a jogi szaknyelv milyen mértékben függ az anyanyelvi beszélők köznyelvének változásaitól, és mennyiben kell igazodniuk az adott ország jogrendszeréhez.
Szerző: Láncos Petra Lea
A bírósági tolmácsolásnak, mint a szaktolmácsolás egyik ágának, mára gazdag irodalma van (Snell-Hornby 2006; Gamal 2009; Fowler 2016; Dueñas González, Vásquez, Mikkelson 1991). Ehhez képest újabb kutatási irányzatként jelent meg a humanitárius tolmácsolás, mely csak néhány évtizede került a tudományos érdeklődés homlokterébe (Ruiz Rosendo–Persaud 2016).
Szerző: Vinnai Edina
A tanulmány egy empirikus kutatást ismertet annak vizsgálatáról, hogy egy szöveg megfogalmazásának módja hogyan befolyásolja annak megértését. A kutatáshoz egy magyar felsőoktatási intézményben a koronavírusjárvány kitörését követően irányadó rektori utasítás szövegrészletét választottam ki és írtam át a közérthetőségi szempontoknak megfelelően, majd egy kérdőíves felmérésben egyetemi hallgatók válaszai alapján vizsgáltam, hogy kimutatható-e különbség az eredeti és az átírt szöveg megértésében.
Szerző: Láncos Petra Lea
A jogi szövegek közérthetőségének kérdése a Plain Language Movement sikere óta foglalkoztatja a tudományos közösséget és a kodifikátorokat egyaránt. Magyarországon a Miskolci Egyetem tett jelentős lépéseket a jogi szaknyelv közérthetőségének kutatásában a Miskolc Jogi Korpusz megalkotásával (Vinnai 2017, Szabó–Vinnai 2018).
