Miért nem lehet egy jogi normát értelmezni? A jogértelmezés szemiotikai keretekben

Szerző: Blutman László
A jogtudomány reménytelen küzdelmet folytat azért, hogy megfelelő, differenciált terminológiát alakítson ki, mellyel a jogértelmezés sokrétű, és sok tekintetben szubjektív folyamatai jól megragadhatók. Ezt a törekvést szolgálhatja, ha a jogértelmezést szemiotikai keretbe foglaljuk, mert új perspektívákat és szemléletet nyit meg. Lehetővé teszi, hogy a jogértelmezés során alkalmazott terminológiát felülvizsgáljuk, rámutassunk annak többértelmű vagy éppen helytelen használatára. Ez a jogtudomány, a jogdogmatika egyik fontos funkciójához is illeszkedik, mely a jogi nyelvhasználat pontosítása, és olyan fogalmi háló szövése, melyen a jog testetlen és érzékelhetetlen jelenségei is fennakadnak.

Hogyan fordítsunk közérthetőbben? Fordított és autentikus büntetőítéletek összehasonlító szövegtani elemzése: esettanulmány¹

Szerző: Engel Izolda
A jogalkalmazói (ún. működési) szövegek gyakran nehezen érthetők még a szakmabeliek számára is, és csak jelentős időráfordítással lehet ezeket értelmezni. A közérthetőség-kutatások és jogalkotói törekvések révén ugyanakkor ma már számos olyan szabály van érvényben, amelyek az ilyen típusú szövegek nyelvezetének egyszerűsítését célozzák és kötelező jellegük miatt beépültek a hivatalos szervek mindennapi tevékenységébe. Az esettanulmány ebből a két aspektusból kiindulva helyezi el a közérthető fogalmazás követelményét a jogi szakfordítás folyamatában és bemutatja, hogy milyen irányban és módszerekkel javítható a jogalkalmazói szövegek érthetősége.

A tolmácsoláshoz való jog szabályozása az Ákr.-ben¹

Szerzők: Láncos Petra Lea, Hajas Barnabás
Az Ákr. 2018-as hatályba lépését megelőzően a nyelvhasználati jogok közigazgatási eljárásokban történő érvényesülését nagyban akadályozta a Ket. vonatkozó rendelkezéseinek téves értelmezése, illetve a szakképzett vagy ad hoc tolmácsok általános hiánya.

Szabályalapú és gépi tanulásra alapozott megoldások a közérthető fogalmazás elősegítése érdekében

A közérthető fogalmazás az állami szervek részéről régóta ismerten hozzájárul a jogbiztonság, valamint a joghoz való hozzáférés elősegítéséhez, továbbá támogatja az állampolgárokat demokratikus érdekérvényesítő képességük kiteljesítésében. Habár a jogtudományi és nyelvészeti szakirodalom régóta foglalkozik a jogi szövegek közérthetőbbé tételének kérdésével, a probléma mindezidáig híján van olyan (félig) automatikus megoldásoknak, amelyek a szakértői munkát érdemben támogatni képesek lennének, ezzel csökkentve a kapcsolódó intralingvális átfordítás idő- és munkaigényét.

A név kötelez

Szerző: Tóth Judit
A személyek azonosításához és megkülönböztetéséhez szükséges a név, amelynek viselése, használata, megváltoztatása számos tudományterületre kiterjed. A család- és utónevek története, a névadási szokások változása, a születési és házassági nevek nyilvántartása, a nemzetiséghez tartozók névviselése, a nevek átírása más nyelvre történeti, szociológiai, néprajzi, jogi, nyelvtudományi és pszichológiai kutatás tárgya.

Az angol mint a kontinentális bíróságok közös nyelve¹

Szerző: Christoph A. Kern
Mostanában az európai kontinens több országa lehetővé tette, vagy megfontolja, hogy lehetővé tegye az angol mint lehetséges bírósági nyelv használatát. A jelen tanulmány áttekintést kínál e kezdeményezések, projektek és reformok hátteréről, megvilágítja az elgondolást, amelyen ezek alapulnak és feltárja a célokat, amelyeket követnek. Ezt követően elméletileg azonosítja azokat a szinteket, amelyeken megengedhető az angol bírósági nyelvként, s a gyakorlati alkalmazást övező kérdéseket.

Szétágazási folyamatok és összehangolási törekvések a magyar jogi szaknyelv fejlesztésében

Szerző: Kurtán Zsuzsa
Egy tudományos konferencia hatásossága azon is lemérhető, hogy a résztvevőben milyen asszociációk, ellenkezést vagy egyetértést inspiráló gondolatok és kérdések fogalmazódnak meg. Például arról, hogy a jogi szaknyelv milyen mértékben függ az anyanyelvi beszélők köznyelvének változásaitól, és mennyiben kell igazodniuk az adott ország jogrendszeréhez.

Tolmácsolás a büntetőeljárás és a fegyveres konfliktus metszetében

Szerző: Láncos Petra Lea
A bírósági tolmácsolásnak, mint a szaktolmácsolás egyik ágának, mára gazdag irodalma van (Snell-Hornby 2006; Gamal 2009; Fowler 2016; Dueñas González, Vásquez, Mikkelson 1991). Ehhez képest újabb kutatási irányzatként jelent meg a humanitárius tolmácsolás, mely csak néhány évtizede került a tudományos érdeklődés homlokterébe (Ruiz Rosendo–Persaud 2016).