Szerzők: Fogarasi Katalin, Patonai Zoltán, Gyenes Gábor, Lantos Zoltán, Simon Gábor
A balesetek és bántalmazások következtében keletkezett sérülésekről készült látleleti dokumentáció a büntetőeljárás során bizonyítékként használható fel. A gyakorlatban azonban az ilyen leletek mintegy 14%-a hiányos vagy terminológiai hibákat tartalmaz, ami elsősorban a lágyrészsérülések (pl. sebek) igazságügyi orvos szakértői megítélését nehezíti (Fogarasi 2012). A problémák hátterében a sebészet-traumatológia és az igazságügyi orvostan eltérő szemlélete, valamint a gyakran különböző terminológiai osztályozásai állnak (Fogarasi 2011). A klinikai dokumentációt a sérülteket ellátó orvosok többnyire sablonalapú rendszerben készítik, elsősorban az ellátás szempontjából releváns információkkal.

Szerző: Láncos Petra Lea
A tanulmány azt vizsgálja, hogy az Európai Parlament tolmácsai milyen tolmácsolási stratégiákat alkalmaznak jogi terminusok magyar nyelvre történő szinkrontolmácsolásakor. A hagyományos jogi tolmácsolási helyzetektől eltérően az elemzett felszólalások – bár tartalmaznak jogi kifejezéseket – politikai beszédek kontextusában hangzottak el, nem pedig formális jogi eljárások keretében. A kutatás arra összpontosít, hogy milyen stratégiákat alkalmaznak a tolmácsok a „jogi tartalmú szövegek” tolmácsolására. A vizsgálat két fő hipotézisen alapul: hogy a jogi terminológia különös kihívást jelent a tolmácsok számára, valamint hogy a tolmácsok tudatos stratégiákat alkalmaznak ezen kihívások kezelésére.

Szerző: Varga Marianna
A tanulmány a vallomás befolyásolásának tilalmát vizsgálja a hatályos büntetőeljárási törvény kérdésfeltevésre vonatkozó szabályozásán keresztül. Azt mutatja be a standard kérdések formai és tartalmi jellemzőin keresztül, hogy a kérdésekkel való befolyásolás elkerülése miért nem valósítható meg a gyakorlatban pusztán azoknak a kérdéseknek a tilalmával, amelyek a választ magukban foglalják vagy útmutatást tartalmaznak a feleletre.

Szerző: Blutman László
A „szó szerinti értelem” vagy „szó szerinti jelentés” fogalma nem mellőzhető a jogértelmezésben. A bírói gyakorlat gyakran utal rá, bár különböző elnevezéseket használ. A bírói határozatokban letett jogértelmezés kritikai elemzésénél aligha nélkülözhető, mert fontos vonatkoztatási pont. Elsőként tehát azt kell megnézni, hogy a jogértelmezés folyamatában hol helyezkedik el, milyen funkcióval rendelkezik. Az vita tárgya azonban, hogy a szó szerinti értelem miben is áll. Így a szó szerinti értelem sajátosságait is fel kell tárni, és egyben felvázolni a viszonyát a bírói gyakorlatban gyakran emlegetett egyéb jelentésfajtákhoz, mint például a „technikai jelentés” vagy „jogi értelem”.

Szerzők: Balogh Lídia, Juhász Borbála
A prostitúcióval kapcsolatos jogi modellekről szóló vitákban az egymással szemben álló emberi jogi elvek összeegyeztethetetlensége széles körben ismert a szakpolitikai döntéshozók és a társadalmi mozgalmakat képviselők körében, világszerte. A közelmúltban azonban a világ számos országában került-kerül sor jogszabályi és közpolitikai változásokra, valamint releváns fejlemények történtek nemzetközi-szupranacionális szinten is. Eközben a diskurzust a terminológia figyelemre méltóan árnyalt differenciáltsága jellemzi: a szóhasználat jelzi a vitában részt vevő álláspontját, egy dokumentum megközelítését vagy egy intézkedés tervezett hatását. A jelen tanulmány – melynek fókuszában Európa (még közelebből pedig Magyarország) áll ugyan, de a látószöge tágabb – a „prostitúció” és a „szexmunka” kifejezések implikációinak és kontextusainak, valamint az emberi méltóság különböző értelmezéseinek feltárásánál többre vállalkozik.

Szerző: Pálfay Szilárd
A Győri Törvényszék Közigazgatási Kollégiumába beosztott bíróként közigazgatási perekben ítélkezem, és munkám mellett pedig doktori képzésen veszek részt. Kutatásom az agrártámogatások rendszerére és annak bírói esetjogára irányul, hogy az agrárjogi szakirodalom, a hazai és az európai uniós jogszabályok, a gazdálkodó szervezeteknél, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerveknél kialakult gyakorlat, valamint bírósági ügyek feldolgozásával átfogó képet adhassak az agrártámogatás hazai jogi gyakorlatáról. Ebben a tanulmányban azt vizsgálom, milyen szektorális előírások vonatkoznak az agrártámogatási jogban a normavilágosság követelményére, és ez milyen módon érvényesül a támogatásokat igénybe vevők, a jogalkotók, a hatósági és a bírósági jogalkalmazók szintjén, néhány példán keresztül. Ehhez röviden át kell tekintenem a normavilágosság általános és a közös EU-agrárpolitika kérdését, hogy érthetővé váljon annak tagállami alkalmazása.

Szerző: Üveges István
A jogi szövegek természetükből adódóan olyan magatartási normákat határoznak meg, amelyek betartása mindenkire nézve kötelező, és amelyek ismeretét és megértését a jogalkotó minden állampolgár részéről feltételezi és elvárja. Ennek ellenére az ilyen szövegek megalkotása során legtöbbször csak a szaknyelvet ismerők szempontjai érvényesülnek, a laikusok nézőpontja csak alig-alig. A problémára megoldást jelenthet, ha a közérthető fogalmazás automatizációs lehetőségeit vizsgáljuk.

Szerző: Tóth Judit
A jogi nyelv nyelvtanának sok kutató által feltárt sajátosságaihoz a cikk csekély mértékben járul csak hozzá, amennyiben az igekötők használatának néhány új keletű, a hazai jogforrásokban terjedőben lévő megoldásait veszi szemügyre. Mivel az igekötők szerepe a magyar nyelvben meglehetősen komplex, a szerző több szöveges példával illusztrálja, hogy a jogi ategória-képzéshez, valamint a szövegezés tömörítéséhez miként járulhat hozzá a sajátos igekötős ige (és abból képzett főnév, melléknév) alkalmazása.

Szerző: Németh Gabriella
A tanulmány igyekszik bemutatni a közérthetőség és a digitalizáció összefüggéseit, különösen a jogi szaknyelvi közvetítésben felmerülő tartalomvesztési kockázatokat. A magyar jogi szaknyelv kialakulásának és a szövegértési szokások átalakulásának áttekintése bemutatja a szaknyelvek különösségét, indokoltságát és a jogi szaknyelv fejlődésének útját. A sztenderdizált szerződések leíró jellegű ismertetése bemutatja a jogi szaknyelvi tartalmakkal kapcsolatos innovációs dilemmákat a digitális térben.