Szerző: Tóth Judit
A személyek azonosításához és megkülönböztetéséhez szükséges a név, amelynek viselése, használata, megváltoztatása számos tudományterületre kiterjed. A család- és utónevek története, a névadási szokások változása, a születési és házassági nevek nyilvántartása, a nemzetiséghez tartozók névviselése, a nevek átírása más nyelvre történeti, szociológiai, néprajzi, jogi, nyelvtudományi és pszichológiai kutatás tárgya.

Szerző: Christoph A. Kern
Mostanában az európai kontinens több országa lehetővé tette, vagy megfontolja, hogy lehetővé tegye az angol mint lehetséges bírósági nyelv használatát. A jelen tanulmány áttekintést kínál e kezdeményezések, projektek és reformok hátteréről, megvilágítja az elgondolást, amelyen ezek alapulnak és feltárja a célokat, amelyeket követnek. Ezt követően elméletileg azonosítja azokat a szinteket, amelyeken megengedhető az angol bírósági nyelvként, s a gyakorlati alkalmazást övező kérdéseket.

Szerző: Kurtán Zsuzsa
Egy tudományos konferencia hatásossága azon is lemérhető, hogy a résztvevőben milyen asszociációk, ellenkezést vagy egyetértést inspiráló gondolatok és kérdések fogalmazódnak meg. Például arról, hogy a jogi szaknyelv milyen mértékben függ az anyanyelvi beszélők köznyelvének változásaitól, és mennyiben kell igazodniuk az adott ország jogrendszeréhez.

Szerző: Láncos Petra Lea
A bírósági tolmácsolásnak, mint a szaktolmácsolás egyik ágának, mára gazdag irodalma van (Snell-Hornby 2006; Gamal 2009; Fowler 2016; Dueñas González, Vásquez, Mikkelson 1991). Ehhez képest újabb kutatási irányzatként jelent meg a humanitárius tolmácsolás, mely csak néhány évtizede került a tudományos érdeklődés homlokterébe (Ruiz Rosendo–Persaud 2016).

Szerző: Vinnai Edina
A tanulmány egy empirikus kutatást ismertet annak vizsgálatáról, hogy egy szöveg megfogalmazásának módja hogyan befolyásolja annak megértését. A kutatáshoz egy magyar felsőoktatási intézményben a koronavírus­járvány kitörését követően irányadó rektori utasítás szövegrészletét választottam ki és írtam át a közérthetőségi szempontoknak megfelelően, majd egy kérdőíves felmérésben egyetemi hallgatók válaszai alapján vizsgáltam, hogy kimutatható-e különbség az eredeti és az átírt szöveg megértésében.

Szerző: Láncos Petra Lea
A jogi szövegek közérthetőségének kérdése a Plain Language Movement sikere óta foglalkoztatja a tudományos közösséget és a kodifikátorokat egyaránt. Magyarországon a Miskolci Egyetem tett jelentős lépéseket a jogi szaknyelv közérthetőségének kutatásában a Miskolc Jogi Korpusz megalkotásával (Vinnai 2017, Szabó–Vinnai 2018).

Szerző: Lulić Emil
Az Európa Tanácsnak az Isztambuli Egyezmény kapcsán készített országjelentése szerint Szerbia még a 21. században is meglehetősen tradicionális patriarchális ország, melyben nagyon gyakran a nemek közötti egyenlőség mindössze proklamált cél és még nem valóság.

Szerző: Varga Marianna
Ez a tanulmány a Magyar büntetőperes bírósági kihallgatások komplex nyelvészeti elemzése c. doktori értekezésbe kíván betekintést adni, amelyet 2020 szeptemberében nyújtottam be a Szegedi Tudományegyetem Nyelvtudományi Doktori Iskolájába, majd 2021 tavaszán sikeresen megvédtem.

Szerző: Puklus Márta
A következőkben a magyarországi bírósági tolmácsolás gyakorlatának bizonyos aspektusait szeretném áttekinteni. A világjárvány előtti időszak a kiindulási helyzet: Magyarországot Ausztriával összehasonlítva mutatom be az egyes szempontokat. Ezután rátérek azokra a változásokra, amelyek főleg a 2020 tavaszán kitört pandé­mia hatására a nemzeti bíróságokon történtek.