1. Bevezetés

A bírósági tolmácsolásnak, mint a szaktolmácsolás egyik ágának, mára gazdag irodalma van (Snell-Hornby 2006; Gamal 2009; Fowler 2016; Dueñas González, Vásquez, Mikkelson 1991). Ehhez képest újabb kutatási irányzatként jelent meg a humanitárius tolmácsolás, mely csak néhány évtizede került a tudományos érdeklődés homlokterébe (Ruiz Rosendo–Persaud 2016). A nemzetközi bírósági tolmácsolás pedig egyszerre fontos állomása a szinkrontolmácsolás eredettörténetének és egy eddig jobbára elhanyagolt területe a tolmácsoláskutatásnak. Felmerül a kérdés, hogy mi köti össze a tolmácsolásnak e három válfaját. Milyen közös elemekkel bírnak ezek a tolmácsolási események, illetve mely jellemzőik mentén határolhatjuk el egymástól? A nemzetközi büntetőbírósági tolmácsolás a bírósági tolmácsolás egyik fajtája vagy önálló kategória? Az alábbiakban arra teszek kísérletet, hogy a rendelkezésre álló hazai és idegen nyelvű szakirodalom alapján megválaszoljam ezeket a kérdéseket és elhatároljam egymástól a bírósági, humanitárius és a nemzetközi bírósági tolmácsolást.

2. Bírósági tolmácsolás

2.1. A BÍRÓSÁGI TOLMÁCSOLÁS FOGALMA

Snell-Hornby The Turns of Translation Studies című munkájában a nyolcvanas évekre teszi a bírósági tolmácsolás mint kutatási terület megjelenését. Megjegyzi, hogy egyes országokban a bírósági tolmácsolást a közösségi (közigazgatási, bevándorlási, rendőrségi, bírósági) tolmácsolás részének tekintik, miközben a legtöbb európai országban azt egy különálló területként kezelik, saját szakmai szervezetekkel (Snell-Hornby 2006).

Láncos Petra Lea
ELTE Fordítástudományi Doktori Program