2022. évfolyam / 2022/2.

Szétágazási folyamatok és összehangolási törekvések a magyar jogi szaknyelv fejlesztésében

Ön itt egy cikkrészletet talál. A teljes tanulmányt a Magyar Jogi Nyelv nyomtatott lapszámában olvashatja el. A folyóiratra itt tud előfizetni. A Magyar Jogi Nyelv – valamint sok más jogi szaklap – valamennyi tanulmányát olvashatja a Jogkódex Szakcikk Adatbázis Plusz moduljában.

Egy tudományos konferencia hatásossága azon is lemérhető, hogy a résztvevőben milyen asszociációk, ellenkezést vagy egyetértést inspiráló gondolatok és kérdések fogalmazódnak meg. Például arról, hogy a jogi szaknyelv milyen mértékben függ az anyanyelvi beszélők köznyelvének változásaitól, és mennyiben kell igazodniuk az adott ország jogrendszeréhez. Azaz ha a diaszpóra nyelvfejlődése eltér az anyaországitól, úgy a jogi szaknyelve sem lesz azonos az anyaországi jogászi szóhasználattal, több diaszpóra esetében pedig az egységesítés helyett a tartalmi ekvivalensek megtalálása lehet a cél. Elsőként tehát a szakmai előadásokról számolok be, majd összegzem, hogy minderről milyen következtetésekre jutottam.

1.

A Károli Gáspár Református Egyetem Lőrincz Lajos Kutatóműhelye 2022. december 1-én online formában tartott tudományos ülést A határon túli magyar jogi-igazgatási nyelv állapota címmel. Magyarországi és Kárpát-medencei magyar anyanyelvű nyelvészek és jogászok adtak képet a terminológiai munkálatok összehangolása és egységesítése felé vezető úton a romániai (erdélyi), a szlovákiai (felvidéki) és a szerbiai (vajdasági) magyar jogi nyelv jelenlegi helyzetéről. Az első blokkban, ahol a moderátor Fóris Ágota egyetemi tanár (KRE, TERMIK) volt, nyelvészek-terminológusok tárták fel a helyzetképet, a másodikban pedig Rixer Ádám egyetemi tanár (KRE, Lőrincz Lajos Közjogi Kutatóműhely) moderálásával jogászok-terminológusok. Áttekintést nyújtottak a közelmúlt szakmai eseményeiről, a magyar anyanyelvű beszélők jogi-igazgatási nyelvére irányuló vizsgálatokról, lexikológiai, terminológiai tevékenységükről, a magyar-magyar szaknyelvi eltérésekről, az országhatárokon átívelő harmonizáció megteremtését nehezítő nyelvi hiányokról, fordítómunkájuk, terminológiaalkotásuk módszereiről és az oktatást is érintő helyzetképről, azaz főbb problémáikról, szükségleteikről és eredményeikről. A megszólalók a magyar nyelv státuszának valamennyi nyelvhasználati színtéren való megőrzése, megerősítése, valamint a korpusztervezés érdekében végzett tevékenységük, műhelymunkájuk bemutatásával a nyelvi tervezési, nyelvstratégiai lépések, tevékenységek szükségességét, az összehangolt terminológiastratégia megvalósításának fontosságát szemléltették. …

Kurtán Zsuzsa