A szó szerinti értelem (sensus litteralis) mint a jogértelmezés vonatkoztatási pontja

Szerző: Blutman László
A „szó szerinti értelem” vagy „szó szerinti jelentés” fogalma nem mellőzhető a jogértelmezésben. A bírói gyakorlat gyakran utal rá, bár különböző elnevezéseket használ. A bírói határozatokban letett jogértelmezés kritikai elemzésénél aligha nélkülözhető, mert fontos vonatkoztatási pont. Elsőként tehát azt kell megnézni, hogy a jogértelmezés folyamatában hol helyezkedik el, milyen funkcióval rendelkezik. Az vita tárgya azonban, hogy a szó szerinti értelem miben is áll. Így a szó szerinti értelem sajátosságait is fel kell tárni, és egyben felvázolni a viszonyát a bírói gyakorlatban gyakran emlegetett egyéb jelentésfajtákhoz, mint például a „technikai jelentés” vagy „jogi értelem”.

Viták a prostitúcióval kapcsolatos jogi modellekről: a terminológia jelentősége*

Szerzők: Balogh Lídia, Juhász Borbála
A prostitúcióval kapcsolatos jogi modellekről szóló vitákban az egymással szemben álló emberi jogi elvek összeegyeztethetetlensége széles körben ismert a szakpolitikai döntéshozók és a társadalmi mozgalmakat képviselők körében, világszerte. A közelmúltban azonban a világ számos országában került-kerül sor jogszabályi és közpolitikai változásokra, valamint releváns fejlemények történtek nemzetközi-szupranacionális szinten is. Eközben a diskurzust a terminológia figyelemre méltóan árnyalt differenciáltsága jellemzi: a szóhasználat jelzi a vitában részt vevő álláspontját, egy dokumentum megközelítését vagy egy intézkedés tervezett hatását. A jelen tanulmány – melynek fókuszában Európa (még közelebből pedig Magyarország) áll ugyan, de a látószöge tágabb – a „prostitúció” és a „szexmunka” kifejezések implikációinak és kontextusainak, valamint az emberi méltóság különböző értelmezéseinek feltárásánál többre vállalkozik.

Normavilágossági problémák az agrártámogatási jogban

Szerző: Pálfay Szilárd
A Győri Törvényszék Közigazgatási Kollégiumába beosztott bíróként közigazgatási perekben ítélkezem, és munkám mellett pedig doktori képzésen veszek részt. Kutatásom az agrártámogatások rendszerére és annak bírói esetjogára irányul, hogy az agrárjogi szakirodalom, a hazai és az európai uniós jogszabályok, a gazdálkodó szervezeteknél, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerveknél kialakult gyakorlat, valamint bírósági ügyek feldolgozásával átfogó képet adhassak az agrártámogatás hazai jogi gyakorlatáról. Ebben a tanulmányban azt vizsgálom, milyen szektorális előírások vonatkoznak az agrártámogatási jogban a normavilágosság követelményére, és ez milyen módon érvényesül a támogatásokat igénybe vevők, a jogalkotók, a hatósági és a bírósági jogalkalmazók szintjén, néhány példán keresztül. Ehhez röviden át kell tekintenem a normavilágosság általános és a közös EU-agrárpolitika kérdését, hogy érthetővé váljon annak tagállami alkalmazása.

Jogi szövegek közérthetősége: modern nyelvfeldolgozás és szoftveres támogatás

Szerző: Üveges István
A jogi szövegek természetükből adódóan olyan magatartási normákat határoznak meg, amelyek betartása mindenkire nézve kötelező, és amelyek ismeretét és megértését a jogalkotó minden állampolgár részéről feltételezi és elvárja. Ennek ellenére az ilyen szövegek megalkotása során legtöbbször csak a szaknyelvet ismerők szempontjai érvényesülnek, a laikusok nézőpontja csak alig-alig. A problémára megoldást jelenthet, ha a közérthető fogalmazás automatizációs lehetőségeit vizsgáljuk.

Igekötős szerkezetek a hatályos jogi normákban*

Szerző: Tóth Judit
A jogi nyelv nyelvtanának sok kutató által feltárt sajátosságaihoz a cikk csekély mértékben járul csak hozzá, amennyiben az igekötők használatának néhány új keletű, a hazai jogforrásokban terjedőben lévő megoldásait veszi szemügyre. Mivel az igekötők szerepe a magyar nyelvben meglehetősen komplex, a szerző több szöveges példával illusztrálja, hogy a jogi ategória-képzéshez, valamint a szövegezés tömörítéséhez miként járulhat hozzá a sajátos igekötős ige (és abból képzett főnév, melléknév) alkalmazása.

Nyelvstratégia – a hivatali nyelv közérthetőségétől a rendőrségi kommunikáció fejlesztéséig*

Szerző: Tóth Judit
Némileg formabontóan, egymáshoz láncszerűen kapcsolódó írások ismertetésére vállalkozom ebben a lapszemlében. Olyan tanulmányokat fogtam kézbe, amelyek e hasábokon békésen megférnek egymás mellett, bár a szerzők nem feltétlenül ismerik egymást, hiszen igen eltérő kutatói közegben tevékenykednek.

Közérthetőség és tartalomvesztési dilemmák a digitális jogi szaknyelvi közvetítésben, különös tekintettel az általános szerződési feltételekre és a jogszabályokra¹

Szerző: Németh Gabriella
A tanulmány igyekszik bemutatni a közérthetőség és a digitalizáció összefüggéseit, különösen a jogi szaknyelvi közvetítésben felmerülő tartalomvesztési kockázatokat. A magyar jogi szaknyelv kialakulásának és a szövegértési szokások átalakulásának áttekintése bemutatja a szaknyelvek különösségét, indokoltságát és a jogi szaknyelv fejlődésének útját. A sztenderdizált szerződések leíró jellegű ismertetése bemutatja a jogi szaknyelvi tartalmakkal kapcsolatos innovációs dilemmákat a digitális térben.

Tolmácsolás a nürnbergi Nemzetközi Katonai Törvényszéken: a szinkrontolmácsolás születése

Szerző: Láncos Petra Lea
A nürnbergi Nemzetközi Katonai Törvényszék felállítása és eljárásai a nemzetközi büntetőjog, valamint a szinkrontolmácsolás történetében egyaránt mérföldkőnek számított. A háborús bűnösök gyors felelősségre vonása iránti igény, az amerikai Dostert ezredes úttörő tolmácsolási terve, valamint az IBM Filene-Finlay rendszere, vagyis az igény, az ötlet és a megfelelő technológia Nürnbergben találkozott, és megszületett a ma már világszerte elterjedt, számos tolmácsképzőhely által évtizedek óta oktatott szinkrontolmácsolás.

A tolmácsolás ingatag közjogi alapjai

Szerző: Ugróczky Mária
A tolmács feladata, hogy az egymástól eltérő nyelveken beszélő személyek között verbális kontaktust teremtsen, és a mondanivalójukat hűen, elfogulatlanul és érthetően közvetítse. A jó tolmács kompetenciái közé tartozik a tolmácsolt nyelv anyanyelvi szintű ismerete, a szociális intelligencia, a figyelemmegosztó képesség, hogy csak néhányat említsünk a tőle elvárt tulajdonságok közül.