Magyar Jogi Nyelv

Szerző: Pálfay Szilárd
A Győri Törvényszék Közigazgatási Kollégiumába beosztott bíróként közigazgatási perekben ítélkezem, és munkám mellett pedig doktori képzésen veszek részt. Kutatásom az agrártámogatások rendszerére és annak bírói esetjogára irányul, hogy az agrárjogi szakirodalom, a hazai és az európai uniós jogszabályok, a gazdálkodó szervezeteknél, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerveknél kialakult gyakorlat, valamint bírósági ügyek feldolgozásával átfogó képet adhassak az agrártámogatás hazai jogi gyakorlatáról. Ebben a tanulmányban azt vizsgálom, milyen szektorális előírások vonatkoznak az agrártámogatási jogban a normavilágosság követelményére, és ez milyen módon érvényesül a támogatásokat igénybe vevők, a jogalkotók, a hatósági és a bírósági jogalkalmazók szintjén, néhány példán keresztül. Ehhez röviden át kell tekintenem a normavilágosság általános és a közös EU-agrárpolitika kérdését, hogy érthetővé váljon annak tagállami alkalmazása.

Szerző: Üveges István
A jogi szövegek természetükből adódóan olyan magatartási normákat határoznak meg, amelyek betartása mindenkire nézve kötelező, és amelyek ismeretét és megértését a jogalkotó minden állampolgár részéről feltételezi és elvárja. Ennek ellenére az ilyen szövegek megalkotása során legtöbbször csak a szaknyelvet ismerők szempontjai érvényesülnek, a laikusok nézőpontja csak alig-alig. A problémára megoldást jelenthet, ha a közérthető fogalmazás automatizációs lehetőségeit vizsgáljuk.

Szerző: Tóth Judit
A jogi nyelv nyelvtanának sok kutató által feltárt sajátosságaihoz a cikk csekély mértékben járul csak hozzá, amennyiben az igekötők használatának néhány új keletű, a hazai jogforrásokban terjedőben lévő megoldásait veszi szemügyre. Mivel az igekötők szerepe a magyar nyelvben meglehetősen komplex, a szerző több szöveges példával illusztrálja, hogy a jogi ategória-képzéshez, valamint a szövegezés tömörítéséhez miként járulhat hozzá a sajátos igekötős ige (és abból képzett főnév, melléknév) alkalmazása.

Szerző: Németh Gabriella
A tanulmány igyekszik bemutatni a közérthetőség és a digitalizáció összefüggéseit, különösen a jogi szaknyelvi közvetítésben felmerülő tartalomvesztési kockázatokat. A magyar jogi szaknyelv kialakulásának és a szövegértési szokások átalakulásának áttekintése bemutatja a szaknyelvek különösségét, indokoltságát és a jogi szaknyelv fejlődésének útját. A sztenderdizált szerződések leíró jellegű ismertetése bemutatja a jogi szaknyelvi tartalmakkal kapcsolatos innovációs dilemmákat a digitális térben.

Szerző: Láncos Petra Lea
A nürnbergi Nemzetközi Katonai Törvényszék felállítása és eljárásai a nemzetközi büntetőjog, valamint a szinkrontolmácsolás történetében egyaránt mérföldkőnek számított. A háborús bűnösök gyors felelősségre vonása iránti igény, az amerikai Dostert ezredes úttörő tolmácsolási terve, valamint az IBM Filene-Finlay rendszere, vagyis az igény, az ötlet és a megfelelő technológia Nürnbergben találkozott, és megszületett a ma már világszerte elterjedt, számos tolmácsképzőhely által évtizedek óta oktatott szinkrontolmácsolás.

Szerző: Ugróczky Mária
A tolmács feladata, hogy az egymástól eltérő nyelveken beszélő személyek között verbális kontaktust teremtsen, és a mondanivalójukat hűen, elfogulatlanul és érthetően közvetítse. A jó tolmács kompetenciái közé tartozik a tolmácsolt nyelv anyanyelvi szintű ismerete, a szociális intelligencia, a figyelemmegosztó képesség, hogy csak néhányat említsünk a tőle elvárt tulajdonságok közül.

Szerző: Sárosi-Márdirosz Krisztina
Romániában nincs központosított fordító- és fordításhitelesítő iroda, az ún. hivatalos fordítók munkájukat a román Igazságügyi Minisztériumtól kapott engedély alapján végzik. A hivatalos fordítók a hatósági és bírósági tolmácsok is egyben, bár az engedély megszerzéséhez a vizsga tárgyát csupán fordítás képezi. A hivatalos fordításokat a hivatalos fordító, míg a hitelesített fordításokat a közjegyző látja el záradékkal.