Magyar Jogi Nyelv

Szerzők: Seresi Márta, Láncos Petra Lea
Az Európai Unió jelenleg hozzávetőleg 1000 főállású és több mint 3000 szabadúszó tolmácsot foglalkoztat, ezeknek körülbelül 3%-a dolgozik a „magyar kabinban”. Az Európai Bizottság Tolmácsolási Főigazgatóságának (DG SCIC) legfrissebb, 2016-os éves jelentése szerint az ülések mintegy 10%-án vesznek igénybe magyar tolmácsolást, ami azt jelenti, hogy anyanyelvünk az intézményekben legkevésbé keresett nyelvek közé sorolódott.

Szerző: Novák Barnabás
Minden jogalkotási eljárásnak és jogalkotási terméknek meg kell felelnie a demokrácia és a jogállamiság elvének, amelyek a jogalkotásra vonatkoztatottan a következőkben összegezhetőek: transzparencia, jogbiztonság, részvétel, tudáson/tényen alapuló jogalkotás, választási lehetőség léte, érvényesíthető felelősség, közvetlen képviselet, hatalommegosztás, parlamenti kisebbségek jogai és az alapjogok tiszteletben tartása (Drinóczi–Petrétei 2004: 309–312.).

Szerző: Csetneki Sándorné dr. Bodnár Ildikó
A közelmúltban a miskolci Bíbor Kiadónál megjelent A törvény szavai címet viselő kötettel annak A jogi nyelv érthetősége és a joghoz való hozzáférés című konferenciá­nak az írásos anyagát veheti kézbe a Tisztelt Olvasó, amelyet a résztvevők az OTKA-112172 kutatás lezárásaként 2018. május 25-én Miskolcon, a MAB-székházban tartottak. A mű a Prudentia Iuris sorozat 33. köteteként látott napvilágot. A benne szereplő 13 tanulmány révén a kutatói gárdának többéves, ha az előzményeket is hozzászámítjuk,…

Szerzők: Tamás Dóra Mária, Láncos Petra Lea, Balogh Dorka
2018. szeptember 6-án, a budapesti Párbeszéd Házában került megrendezésre a Jog és terminológiacímű szakmai konferencia a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog és Nyelv Kutatócsoportjának, valamint a MANYE Terminológiai Szakosztályának szervezésében. A konferenciát Balogh Dorka, Láncos Petra Lea és Tamás Dóra Mária szervezték.

Bősze Péter – társlapunk, a Magyar Orvosi Nyelv főszerkesztője – szervezésében, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Orvosi Nyelvi Munkabizottságának rendezvényeként, az MTA Nyelv- és Irodalomtudományok és Orvosi Tudományok Osztályának, valamint az MTA Nyelvtudományi Intézetének támogatásával tudományos ülésen vehettünk részt az MTA Nyelvtudományi Intézetében 2018. október 5-én.

Szerző: Tamás Dóra Mária
2018. november 16-án a Szegedi Tudományegyetem adott otthont az Országos Fordító- és Fordításhitelesítő Iroda Zrt. kezdeményezésére a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Összehasonlító Jogi Intézetével közösen megrendezett, A jogi szaknyelv terminológiai és oktatási kihívásai címet viselő konferenciának.

Szerző: Gedeon Magdolna
Austin szerint „A jog léte egy dolog, helyessége vagy helytelensége pedig egy másik” (Austin 1954: 184). Austin ezzel azt az elvet juttatta kifejezésre, hogy a jogtan egyik ága csupán leírja, milyen a jog, a törvényhozás tudománya pedig azzal foglalkozik, milyennek kellene lennie a jognak. A jog nyelvezetével foglalkozó kutatások is egyrészt irányulhatnak arra, hogy milyen a jog nyelvezete, másrészt arra, hogy milyennek kellene lennie ahhoz, hogy érthetőbbé váljanak a jogi szövegek, és a jogszabályok jobban be tudják tölteni funkciójukat.

Szerző: Majoros Tünde
„Minden szaknyelv összeesküvés a laikusok ellen.” Bár a jelen tanulmány a jogi szaknyelvi kommunikáció sajátosságaival kíván foglalkozni, és ezen belül is azzal, hogy a bírósági mindennapokban használt jogi szaknyelv „kényelmébe burkolódzó” professzionális nyelvhasználó (bíró, bírósági titkár, bírósági fogalmazó) milyen erőfölényben van a jogi nyelvhasználat szempontjából szakadéknyi messzeségben lévő laikussal szemben, a cím láttán egy pillanatra a jogász olvasó is laikusnak érezheti magát.