A jogalkotás mint (nem) nyelvi jelenség? (recenzió)

Szerző: Tóth Judit
A recenzens előrebocsátja, hogy a két kötetet szerzőként és szerkesztőként jegyzők csak névrokonaim, nincs szó semmiféle családi vállalkozásról. Ám a közjogi érdeklődés, különösen a kodifikáció a közös pont a fiatal pályatársak írásainak figyelmes és kritikus elemzéséhez.

Konferenciabeszámoló: Az igazságügyi nyelvészet és társterületei (2019. november 6.)

Szerzők: Kurtán Zsuzsa, Tamás Dóra, Vinnai Edina
2019. november 6-án az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Múzeum körúti kari tanácstermében zajlott le Az igazságügyi nyelvészet és társterületei című szakmai nap. Az esemény házigazdájaként Balázs Géza (ELTE) bevezetőjében elmondta, hogy 2014 után második alkalommal került sor erre a rendezvényre,

Tradíció és kreativitás: Az új eljárási kódexek terminológiája (interjú)

Szerző: Láncos Petra Lea
A 2014–2018-as kormányzati ciklus prioritásai között szerepelt a nagy eljárási kódexek újraalkotása. A polgári perrendtartás (Pp.), a büntetőeljárásról szóló törvény (Be.), a közigazgatási perrendtartás (Kp.) és az általános közigazgatási rendtartás (Ákr.) kodifikációja nagyjából párhuzamosan zajlott, ami az egyes eljárási szabályok közötti szabályozási, fogalmi és terminológiai koherencia szempontjából izgalmas kérdéseket vetett fel.

A Bánk bán jogi nyelve

Szerzők: Blankó Miklós, Hoffmann Márk
Kétszáz éves a nagy nemzeti drámánk, Katona József Bánk bánja. Az évforduló lehetőséget nyújt a mű újragondolására, értelmezésének árnyalására. Sok elemzője leírta, hogy a 13. század eleji szituációba Katona 19. századi alakokat és helyzeteket rejt. Jól látható ez a szövegben nem kis számban felbukkanó jog(történet)i kifejezéseknél. A jogvégzett kecskeméti drámaíró…

Szövegtípusok és műfajok a jogi fordításban

Szerző: Balogh Dorka
Ződi Zsolt a Magyar Jogi Nyelv 1. évfolyamának 2. számában megjelent jogi szövegtípusokról szóló tanulmányában amellett sorakoztat fel érveket, hogy a jogi szövegek típusainak és nyelvi jellemzőinek a megismerése fontos szerepet tölt(hetne) be a joghallgatók és a kezdő jogászok szakmai és szaknyelvi szocializációjában

Közérthetőség a jogi nyelvben: követelmény és/vagy kultúra?

Szerző: Üveges István
A jelen tanulmány alapjául szolgáló vizsgálat részterületét képezi egy olyan átfogóbb kutatásnak, amelynek célja a jogi szaknyelv számítógépes feldolgozhatóságának feltérképezése. A jogi kultúrát az elmúlt évtizedekben számos, a technológia fejlődéséből fakadó hatás formálta és formálja. Egyrészről gyakorlatilag a teljes joganyag és jogi munkavégzés a papírformáról…

Nyelvek és nyelvi kérdések a Nemzetközi Büntetőbíróság előtt¹

Szerző: Kovács Péter
A nyelveknek eltérő és sajátos a szerepe minden nemzetközi szervezetben és intézményben, ahol szükségképpen több állam képviselője különböző nyelveken dolgozik együtt, még akkor is, ha a szervezet/intézmény ambicio­nálja, hogy határozatai és egyéb dokumentumai legalább egy közös (munka)nyelven is elérhetőek legyenek.