A latin nyelv és az európai jogfejlődés

| teljes cikk

Szerző: Petrasovszky Anna
A latin nyelv a jogtudomány valamennyi részterületén és ezenfelül a generációkon átívelő oktatásában sajátos, és egyben változó szerepet töltött és tölt be napjainkban is. E klasszikus nyelv szerepvállalását korszakonként és a jogtudomány területétől függően hol domináns, hol pedig visszaszoruló pozíció jellemezte, de nem zárhatjuk ki annak a lehetőségét sem, hogy célszerűsége folytán a jövőben reneszánszáról, újjáéledéséről beszéljünk.

A jogalkotásról az olasz jogi szaknyelv tükrében

| teljes cikk

Szerző: Novák Barnabás
A jogalkotás az állam egyik lényeges alaptevékenysége, amely során meghatározza azokat az elveket, irányokat, szabályokat, amelyeket a békés társadalmi együttélés érdekében be kell tartani, illetve amelyek mentén a politikai döntéshozó a vonatkozó – gazdaság-, szociális, egészségügyi stb. – politikáját meg tudja valósítani. A jogalkotás folyamata – legyen szó állami, állam feletti vagy alatti szintről – meglehetősen összetett eljárás, …

A jegyzőkönyvezés problémái a büntetőeljárásban*

| teljes cikk

Szerző: Liziczay Sándor
Napjainkban az emberi erőforrások szerepe újraértékelődik, ugyanis a munkavállalók képezik a szervezetek legfontosabb erőforrását, csak a motivált, innovatív, megfelelő tudással és készségekkel rendelkező dolgozók hatékony és eredményes munkája által valósíthatóak meg a szervezeti célok. (Szlávicz 2010: 1) Ezt fogalmazta meg az Országos Bírósági Hivatal elnöke a bírósági szervezet stratégiai céljai között. Az elsődleges stratégiai célkitűzés az, hogy a bíróságok az alkotmányos…

Kinek szól az ítélet?*

| teljes cikk

Szerző: Mázor Róbert
A büntető ítélkezésnek a konkrét ügyben elért és az ügy keretein túl kisugárzó eredménye a bíróság határozatában ölt testet. A hatás, amelyet a bíróságnak emberekre kell gyakorolnia, az ítélkezés hatékonysága, nagymértékben függ a bírósági határozat tartalmától és attól a formától, amelyben a bírói döntés megjelenik. „Tartalom és forma ebből a szempontból is megbonthatatlan egységet alkot” (Arányi 1974).

Tudnak-e a jogászok érthetően fogalmazni, avagy nem is kell azt tudni?

| cikkrészlet

Szerző: Tóth Judit
A gyakorló jogászok közt kiemelkedő szerepet töltenek be a bírák, mert az eljárás során meglehetősen sok jogász kartársukkal és még több laikus emberrel érintkeznek, akiknek a bírói fogalmazás jó esetben világosan érthető, ám egyébként alig vagy egyáltalán nem. Ennek tesztje volt, amikor a Kúria elnöke 2013-ban a bíróságok szervezetéről…

Az Európai Bizottság szerepe a magyar nyelvű uniós szövegek terminológiájának alakításában¹

| cikkrészlet

Szerző: Berencsi Katalin
Az Európai Bizottság kezdeményező szerepet játszik az uniós jogszabályalkotás terén. Vannak saját szövegei (végrehajtási rendeletek, határozatok, közlemények stb.), de nagyon sok javaslatot is készít. A saját, bonyolult vagy intenzív terminológiájú szövegeknél terminológiai egyeztetésre törekszünk magyar szakértőkkel.

150 éves az állami fordítószolgálat 2019. március 22.

| teljes cikk

Szerzők: Tamás Dóra Mária, Klenk Márk
Az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda Zrt. 2019. március 22-én – az állami fordítószolgálat fennállásának 150. évi évfordulóján – több mint 300 résztvevő jelenlétében tartotta meg jubileumi rendezvényét a Parlament Felsőházi termében. Az esemény része volt annak a rendezvénysorozatnak, amelynek keretében az OFFI Zrt. – immár huszonegyedik alkalommal – kétnapos fordítástudományi konferenciát szervez…

Új közigazgatási nyelvezet: nemcsak érthető, de még a jogbiztonság követelményeinek is megfelel¹

| teljes cikk

Szerző: Ursula Giesen-Winkler
A közigazgatás sajátos nyelvet használ: a közigazgatási nyelvezetet, mely évszázadokon keresztül a közigazgatás igényeinek és folyamatainak megfelelően fejlődött. Ám az a nyelvezet, amely a közigazgatás szempontjából hatékony és észszerű, a közember számára készült szövegek esetében több problémát is felvet: a közigazgatás nyelve, más szaknyelvekhez hasonlóan a laikusoknak sokszor érthetetlen.

Az Európai Unió intézményeinek és szerveinek dolgozó szabadúszó tolmácsok akkreditációs vizsgája¹

| teljes cikk

Szerzők: Seresi Márta, Láncos Petra Lea
Az Európai Unió jelenleg hozzávetőleg 1000 főállású és több mint 3000 szabadúszó tolmácsot foglalkoztat, ezeknek körülbelül 3%-a dolgozik a „magyar kabinban”. Az Európai Bizottság Tolmácsolási Főigazgatóságának (DG SCIC) legfrissebb, 2016-os éves jelentése szerint az ülések mintegy 10%-án vesznek igénybe magyar tolmácsolást, ami azt jelenti, hogy anyanyelvünk az intézményekben legkevésbé keresett nyelvek közé sorolódott.