A formalizmus és változatai

Szerző: Szabó Miklós
A formalizmus, úgy tűnik, végigkíséri a jog mint társadalmi intézményrendszer fejlődéstörténetét. Minthogy ez a történet ezer éveken át ível, a formalizmus is számos alakváltozáson ment át. A következőkben azt kívánjuk közelebbről szemügyre venni, hogy a jog természetének lényegi összetevője-e, vagy csupán esetleges kísérőjelensége; hogy van-e valamilyen közös magja a jogi …

Rövidítések a jogi nyelvben

Szerző: Letsch Endre
A jogalkotástan, a nomotechnika, továbbá a jog és a jogi aktusok nyelvi kifejezése, a jogi szaknyelv monográfiájából (Letsch 2017) egy gyakran mellőzött kérdést választottunk ki. A rövidítéseket kutató (Ajduk 2006) is rámutat, hogy a szakkönyvekben e téma a legutolsók között szerepel, pedig egyetlen újságoldalon (Magyar Szó, 2010. február 13-i számában) másfél száz rövidítést számoltam össze.

Az első százötven évem. Két kötet az OFFI születésnapjára

Szerző: Tóth Judit
Az országos fordítószolgálat 1869-ben létesült, és az eltelt 150 évről, az eredményekről és a többféle tudást ötvöző intézmény tevékenységéről két kötet született, amelyek a magyar jogi nyelv fejlődésének történetébe is bepillantást engednek. A két kiadványt azonban nem csak az ünneplés és megemlékezés közös célja köti össze, hanem a kiadó (OFFI), …

A PPKE JÁK Jog és nyelv kutatócsoportjának műhelykonferenciája a jogi szakfordítás terminológiai kérdéseiről

Szerző: Balogh Dorka
2019. május 31-én műhelykonferenciát tartott a PPKE JÁK Jog és nyelv kutatócsoportja, melyen a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar (PPKE JÁK) Deák Ferenc Intézetének végzett szakfordító szakjogász hallgatói mutatták be és vitatták meg a meghívott és érdeklődő résztvevőkkel együtt a jog egyes területeinek fordítási dilemmáit.

A latin nyelv és az európai jogfejlődés

Szerző: Petrasovszky Anna
A latin nyelv a jogtudomány valamennyi részterületén és ezenfelül a generációkon átívelő oktatásában sajátos, és egyben változó szerepet töltött és tölt be napjainkban is. E klasszikus nyelv szerepvállalását korszakonként és a jogtudomány területétől függően hol domináns, hol pedig visszaszoruló pozíció jellemezte, de nem zárhatjuk ki annak a lehetőségét sem, hogy célszerűsége folytán a jövőben reneszánszáról, újjáéledéséről beszéljünk.

A jogalkotásról az olasz jogi szaknyelv tükrében

Szerző: Novák Barnabás
A jogalkotás az állam egyik lényeges alaptevékenysége, amely során meghatározza azokat az elveket, irányokat, szabályokat, amelyeket a békés társadalmi együttélés érdekében be kell tartani, illetve amelyek mentén a politikai döntéshozó a vonatkozó – gazdaság-, szociális, egészségügyi stb. – politikáját meg tudja valósítani. A jogalkotás folyamata – legyen szó állami, állam feletti vagy alatti szintről – meglehetősen összetett eljárás, …

A jegyzőkönyvezés problémái a büntetőeljárásban*

Szerző: Liziczay Sándor
Napjainkban az emberi erőforrások szerepe újraértékelődik, ugyanis a munkavállalók képezik a szervezetek legfontosabb erőforrását, csak a motivált, innovatív, megfelelő tudással és készségekkel rendelkező dolgozók hatékony és eredményes munkája által valósíthatóak meg a szervezeti célok. (Szlávicz 2010: 1) Ezt fogalmazta meg az Országos Bírósági Hivatal elnöke a bírósági szervezet stratégiai céljai között. Az elsődleges stratégiai célkitűzés az, hogy a bíróságok az alkotmányos…

Kinek szól az ítélet?*

Szerző: Mázor Róbert
A büntető ítélkezésnek a konkrét ügyben elért és az ügy keretein túl kisugárzó eredménye a bíróság határozatában ölt testet. A hatás, amelyet a bíróságnak emberekre kell gyakorolnia, az ítélkezés hatékonysága, nagymértékben függ a bírósági határozat tartalmától és attól a formától, amelyben a bírói döntés megjelenik. „Tartalom és forma ebből a szempontból is megbonthatatlan egységet alkot” (Arányi 1974).

Tudnak-e a jogászok érthetően fogalmazni, avagy nem is kell azt tudni?

Szerző: Tóth Judit
A gyakorló jogászok közt kiemelkedő szerepet töltenek be a bírák, mert az eljárás során meglehetősen sok jogász kartársukkal és még több laikus emberrel érintkeznek, akiknek a bírói fogalmazás jó esetben világosan érthető, ám egyébként alig vagy egyáltalán nem. Ennek tesztje volt, amikor a Kúria elnöke 2013-ban a bíróságok szervezetéről…