Szerzők: Minya Károly, Vinnai Edina
A nyelv változásában és változataiban él. A nyelvi változások legjobban észrevehető szintje a szavaké. Nap mint nap születnek új szavak, mivel az élő nyelv így tudja betölteni a funkcióját (pl.: szelfi, zajszmog, okoshűtő stb.). A változás tehát a szókincsben jelentkezik elsősorban, az ehhez való viszonyulás időnként ellenálló és kritizáló. Másrészt a nyelv változataiban létezik, alapvetően a dialektusokat (nyelvjárásokat) és a regisztereket, szociolektusokat (szaknyelvet, ifjúsági nyelvet, zsargont stb.)…

Szerző: Horváth Péter Iván
Ez a tanulmány néhány mondatszerkesztési és szóhasználati javaslattal kíván hozzájárulni a hiteles fordítások közérthető és gördülékeny megfogalmazásához. Előzménye az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda (OFFI) 2017. november 17-i továbbképzésén megtartott azonos című előadásom, amely a hiteles fordítások készítése és lektorálása során 2001 óta összegyűlt tapasztalataimon alapult.
A hiteles fordítás fogalmát egyetlen magyar jogszabály sem határozza meg. E hiányt az OFFI magyarázatára hagyatkozva lehet pótolni: a hiteles fordítás az, „amelyet az annak készítésére feljogosított szervezet hiteles fordításként bocsát ki”. Ami a rendeltetését illeti, bírósági…

Szerző: Szoták Szilvia
A Termini napjainkban a Kárpát-medence magyarlakta területein – azaz összesen nyolc országban – tevékenykedő nyelvészek-professzorok kutatóhálózatát jelenti, akik a nyelvről és a nyelv változásairól hasonlóképpen gondolkodnak, s akiknek a célja közös: a magyar nyelv megmaradását szolgálni, presztízsének emelését és korszerűsítését támogatni. Szlovákiai magyar nyelvészek kezdeményezésére, valamint a Határon Túli Magyarok Hivatalának, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének…

Szerző: Moldova Zsófia
„Figyelmeztetem, hogy a Büntető Törvénykönyvről szóló 2010. évi C. törvény 268. § (1) bekezdése alapján, aki mást hatóság előtt bűncselekmény elkövetésével hamisan vádol, avagy más ellen bűncselekményre vonatkozó koholt bizonyítékot hoz a hatóság tudomására, a hamis vád bűntettét követi el, amit a törvény szabadságvesztéssel rendel büntetni.”
Ez egy mondat abból a szövegből, amelyből egy büntetőeljárás gyanúsítottjának meg kell értenie, milyen jogai vannak. Éppen kihallgatják vagy kihallgatták, valószínűleg a rendőrségen van, amikor ez a szöveg elé kerül és azt meg kell, illetve kellene értenie. Vajon lehetséges ez?

Szerző: Szitás Benedek
Lapunk első számában, lényegében hasonló címmel igen értékes tanulmány jelent meg Pátkai Nándor tollából, melyben a szerző alapvetően az Általános közigazgatási rendtartás (Ákr.) több rendelkezésének szemszögéből vizsgálta ugyanezt a kérdést. A jelen cikkben általánosabb síkról igyekszem megközelíteni a közérthetőség jogalkotással összefüggő problematikáját.
A jogi nyelv, s a jogszabályaink nyelvezete kétségtelenül szaknyelvi kérdés, eme magyar nyelvi alágazattal szemben azonban több is, más is a közérthetőségi követelmény, …

Szerző: Kurtán Zsuzsa
Vinnai Edina: Jog és nyelv határán. A jogi nyelvhasználat nemzetközi és hazai kutatása Gondolat Kiadó, Budapest, 2017. 274 oldal
Van-e a jognak olyan formája, amely ne lenne nyelvi jelenség? Miért érzik magukat a laikusok általában kiszolgáltatottnak a jog világában, és vajon tisztességes lehet-e a jogi eljárás megfelelő nyelvhasználat nélkül? Átléphetők-e a határok, azaz jó nyelvészek-e a bírók, és miért nem ismeri fel a nem jogász laikus az elé tett jegyzőkönyv alapján, hogy az az ő korábban elhangzott szavait tartalmazza?

Szerző: Tóth Judit
Tolmácsolás a bíróságon. Szerk: Horváth Ildikó, HVG-ORAC Kiadó, Budapest, 2017. 158.
Nincs kész recept, csak a kétértelmű kérdésre kétféle válasz: sok éven át képzik a jogi szövegekben jártasságot szerző tolmácsokat, azaz gyorstalpaló tanfolyamon biztosan nem; másfelől a tolmács meglehetősen nehezen tud felkészülni egy-egy bírósági tárgyalási eseményre, mert nem kap hozzá megfelelő írásos anyagot, forgatókönyvet, szóbeli eligazítást, keresetlevelet, nem beszélgethet a szereplőkkel.

Szerző: Miklódy Dóra
Az ELTE BTK Fordító- és Tolmácstudományi Tanszéke és az Országos Fordító- és Fordításhitelesítő Zrt. (OFFI Zrt.) szervezésében 2018. március 22–23-án megrendezett XX. Fordítástudományi Konferencia a kettős jubileum jegyében telt el: 20. alkalommal gyűltek össze tanácskozni a két szervezet összefogásával a fordítással és tolmácsolással foglalkozó szakemberek az idén 45. születésnapját ünneplő tanszék áldozatos munkájának köszönhetően.

A konferencia célja a jogi terminológia aktuális kérdéseinek feltérképezése, a különböző nézetek ütköztetése és a közös gondolkodás előmozdítása. A jogi terminológia területe az utóbbi időben a gyakorlati rögzítési és közzétételi segédeszközök, terminusok kidolgozásának szemléletmódja és egységes használata, a tananyagok és az oktatási módszerek területén egyaránt kiemelt figyelmet élvezett. A rendezvény éppen ezért az alábbi témakörök köré csoportosítja figyelmét: