Kattintson a Fullscreen ikonra
, ha a folyóiratot nagyobb méretben kívánja olvasni!
1. A Kutatóhálózatról
A Termini napjainkban a Kárpát-medence magyarlakta területein – azaz összesen nyolc országban – tevékenykedő[2] nyelvészek-professzorok kutatóhálózatát jelenti, akik a nyelvről és a nyelv változásairól hasonlóképpen gondolkodnak, s akiknek a célja közös: a magyar nyelv megmaradását szolgálni, presztízsének emelését és korszerűsítését támogatni. Szlovákiai magyar nyelvészek kezdeményezésére, valamint a Határon Túli Magyarok Hivatalának, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének és neves magyar nyelvészek közreműködésével és szellemi támogatásával 2001-ben megalakultak a határon túli nyelvi irodák Felvidéken[3], Erdélyben[4], Kárpátalján[5] és a Vajdaságban a kisebbségi magyar nyelvközösségek magyar nyelvhasználatának, a magyar nyelv kontaktusváltozatainak, a határon túli magyar nyelv használati színtereinek kutatására.[6] A három nyugati kisrégióból is folyamatosan bekapcsolódtak a munkába kutatók, így 2003-ban hivatalosan is kiegészültek a nyelvi irodák egyéni kutatóhelyekkel Ausztriában, Szlovéniában és Horvátországban, majd további irodák alakultak: 2007-ben az Imre Samu Nyelvi Intézet Alsóőrben (Ausztria), 2013-ben a Verbi Nyelvi Kutatóműhely Szabadkán (Szerbia), és 2014-ben a Glotta Nyelvi Iroda Eszéken (Horvátország) (vö. Szoták 2017a: 228). A nyelvi irodák később hálózatba tömörültek, így jött létre a Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózat. Célunk a határon túli magyar nemzetrészek nyelvének a dokumentálása, a nyelvi jogok érvényesítése, és a magyar nyelv pozíciójának erősítése a Kárpát-medencében.
2. Előzmények: A Termini és a Határtalanítás
A rendszerváltást követően a nyelvtudományban is elkezdődhetett az a folyamat, amelyet Lanstyák István felvidéki nyelvész terminológiája nyomán „határtalanításnak” nevezünk (1995: 1170–1185). A nyelvi határtalanítás a Kárpát-medencében élő magyarság sajátos helyzetéből fakadóan szükségszerűen következik, hiszen esetünkben az államhatárok és a nyelvhatárok nem esnek egybe. A magyar nyelv Trianon óta egyszerre nyolc országban változik: ennek megfelelően beszélhetünk erdélyi, felvidéki, vajdasági, kárpátaljai, burgenlandi stb. magyar nyelvváltozatról. Terepmunkák azt is igazolták, hogy minden régióban befolyásolta a magyar nyelv fejlődését az adott állam hivatalos nyelve (Kolláth 2007, Szoták 2008). Ezt a folyamatot nevezzük „nyelvi különfejlődésnek” (vö. Szilágyi N. 2008: 106) vagy „nyelvi szétfejlődésnek” (Lanstyák 2008: 121), bár napjainkban újra a közeledést tapasztaljuk.
Az elmúlt évtizedek nyelvi öröksége azonban éppen a szétfejlődés következményeként jelen van napjainkban is a magyar–magyar kommunikációban, olykor nehezítve azt éppen azzal, hogy az egyes kifejezések a külhoni magyarlakta régiókban még használatosak, részei az aktív szókincsnek, nálunk pedig mára már marginalizálódtak (pl.: hajtási, hajtási igazolvány). Hasonlóan nehezíti a magyar–magyar kommunikációt az is, hogy a szomszédos országokban élő magyarok nyelvi hiányaikat az államnyelvből pótolták, illetve az államnyelvi kontaktuselemek tükörfordításait kezdték használni, hiszen az anyaországban elterjedt újabb szaknyelvi nyelvhasználat, terminusok éppen a határok zártsága miatt nem jutott el a végekre (Er: ’bíróságra ad’ beperel; Ka: ’csitácije’ idézés; Őv: ’landesgericht’ bíróság)[7]. Legfontosabb programjaink: a nyelvi jogok folyamatos nyomon követése, az oktatási jogok vizsgálata és a szóhatártalanítás, amely összehangolt lexikológiai, lexikográfiai, terminológiai valamint korpusznyelvészeti munkálatokat jelent. A Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózat munkatársai egységesen azon dolgoznak, hogy a magyarul megjelenő nyelvészeti kiadványokban a magyarországi magyar nyelv mellett megjelenjenek a határon túli magyar beszélőközösségek nyelvváltozatai is (Benő–Péntek 2011; Szoták 2014: 2064). A határtalanítás folyamata azóta sem zárult le, a társadalomtudományok újabb területein is megjelent, s mindenképpen a magyar nyelvtudomány egyik kiemelkedő feladatává vált (Tolcsvai 2013: 379).
3. A Termini magyar–magyar szótár
Az informatika fejlődésével, a hálózati együttműködés elterjedésével – amelynek keretében a Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózat is működik – a lexikográfiai tartalmak megjelenítésére, fejlesztésére és közzétételére is praktikus lehetőségeket kínálnak a webes felületek. A Terminihez tartozó nyelvészek számára kézenfekvő és praktikus megoldást kínált az online megjelenítés, mert a kezdettől fogva kiemelt kutatási területként kezelt kisebbségi magyar nyelvváltozatok szókincsének vizsgálata, az eredményeinek közzététele és megismertetése könnyebbé vált.
A magyar–magyar szótár mai arculata és tartalma már több mint egy évtizedes közös munka eredménye. A szótárt – vagy ahogy hajdanán neveztük –, a régiós szójegyzékek gyűjtését 2004-ben kezdtük el. A munkát az inspirálta, hogy a 21. század elején készülő szótárak főszerkesztőiben már volt annyi nyitottság, hogy „szavakat” kértek készülő szótáraikba a Kárpát-medence különböző régióiban élő és kutató nyelvészektől, mert szerették volna, ha nemcsak a magyarországi magyar nyelv szótárai készülnének el, hanem az egyetemes magyar nyelvé is. Ennek köszönhetően kezdtünk el minden régióban összehangoltan dolgozni, s az évek során a kezdeti régiós szójegyzékek adatbázissá bővültek.[8]
Az internetes szótár[9] jelenleg közel ötezer (4689) lexémát tartalmaz.
| Régió/ország | A régió jelölése a szótárban | Régiós vonatkozásúszócikkek száma |
| Erdély | Er | 1224 |
| Felvidék | Fv | 1812 |
| Vajdaság | Va | 1009 |
| Kárpátalja | Ka | 784 |
| Muravidék | Mv | 700 |
| Őrvidék | Őv | 584 |
| Horvátország | Hv | 907 |
| Magyarország | Hu | 85 |
Kezdeti célunk az volt, hogy a magyarországi magyarok is megismerjék azokat az államnyelvi kontaktuselemeket, amelyek közvetlen kölcsönzéssel, jelentéskölcsönzéssel vagy éppen tükörfordítással keletkeztek, és amelyeket a külhoni magyarok mindennapi kommunikációjukban használnak, illetve azokat a közmagyar lexikai elemeket is, amelyek az anyaországban már marginalizálódtak, de a szomszédos országok magyarlakta régióiban még használatosak. A szótár jelentősége abban rejlik, hogy közzétételével segítjük az egyes régiók nyelvváltozatainak jobb megismerését, és hozzájárulunk a külső régiókban élő magyarság nyelvi önbizalmának növeléséhez. A későbbiekben éppen a webes felület folyamatos fejlesztésével és a szóanyag növekedésével láttuk, hogy adatbázisunk számos más szakterületen is hasznosítható: a lexikográfia, az etimológia, a kontaktológia, terminológia stb.
3.1. A szótárról röviden
A szótár – ahogy erre már fentebb is utaltam – egyszerre idegen szavak szótára, a mai magyar nyelv általános szótára, s ugyanakkor szaknyelvi regiszterek is találhatók benne. Idegen szavak szótára, mert a szomszédos országokban élő magyarok kölcsön- és idegen szavait tartalmazza: olyan közismert frazémákat, kollokációs szerkezeteket például, amelyek részei az ott élők mindennapi szóhasználatának. Általános szótár, mert minden nyelvváltozat regisztere megtalálható benne (tájszavak, szakszavak, archaizmusok).
A szótár szerkezetét és minősítési rendszerét Lanstyák István dolgozta ki. Igyekeztünk egy-egy lexikai egységet minél teljesebben bemutatni: elsőként a címszó írásváltozata, kiejtése, szófaja (26 különböző szófaj, kettős szófajmegjelölés lehetősége) és nyelvtani alakjai kaptak helyet a lexikográfiai szokásnak megfelelően, majd a szó etimológiai jellemzése következik (átadó nyelvek). Mivel a szótár főképp kontaktuselemeket tartalmaz, így arra törekedtünk, hogy minél alaposabban meghatározzuk ezek fajtáit (közvetlen vagy alaki kölcsönszó, tükörszó, tükörkifejezés, hibrid tükörszó, hiperkorrekt eredetű alak, jelentésbeli vagy stílusbeli kölcsönszó). Nagyon fontosnak tartottuk – mivel a felület ezt lehetővé teszi –, hogy minél nagyobb számban tüntessünk fel példamondatokat is, hogy a különböző jelentésárnyalatokat be tudjuk mutatni. A legújabb fejlesztésünk eredménye, hogy fotókat is fel tudunk tölteni a szócikkekhez.
Mivel tapasztalataink szerint a hagyományos minősítésekkel lehetetlen szakmailag korrekt módon megragadni a határon túli (röviden ht.) szókincs változatosságát, ezért a Termini adatbázisban többdimenziós minősítési rendszert dolgoztunk ki úgy, hogy a különböző minősítési rendszerek ne keveredjenek egymással, s nem alkalmaztunk ideologikus minősítéseket.
Most részletesen a terminológiához is kapcsolódó fogalomköri minősítéseket ismertetem. Ezek száma – a szótáríró kollégák igényeit követve – folyamatosan nőtt, jelenleg 46-féle minősítést rendelhetünk a szócikkekhez, hogy minél árnyaltabb, pontosabb legyen a besorolás. Köztük kapott helyet például a Jog (jogtudomány, igazságszolgáltatás, bűnüldözés), illetve a Hiv (hivatali élet, közigazgatás, társadalombiztosítás) kategória, de számos további szakterület is (állatvilág, biológia, embertan, építészet, filozófia, fizika, közgazdaságtan, matematika, irodalomtudomány, történelem, kémia, borászat, mezőgazdaság, oktatás, orvostudomány, távközlés stb.). A fentiekből is látszik, hogy a Termini magyar–magyar szótár elképzelésünk szerint egy olyan általános online adatbázis, amelyben bármely nyelvváltozatnak helye van.
3.2. Az online adatbázis jogi vonatkozásai és a közérthetőség
Mint ahogy a mindennapoknak is része a jogalkalmazás – mert hivatalokba járunk, ügyeket intézünk, esetleg pereskedünk stb. –, így a nyelvünket dokumentáló szótárak sem nélkülözhetik a jogi, hivatali nyelv terminológiáját. Napjainkban sok szó esik a közérthetőségről, az előbb említett szaknyelvek egyszerűsítéséről. Nem véletlenül, hiszen a cél a jövőben egy olyan szolgáltató állam, amelyben az emberek „örömmel” és könnyedén tudnak ügyeket intézni, mert értik a hozzájuk érkezett hivatalos levelek szövegét; a felszólító levelek nem pusztán kétoldalas jogszabályi hivatkozásokat tartalmaznak majd, hanem sokkal inkább lépésenként világosan megfogalmazzák az ügyfél tennivalóit. A közérthetőség, a megértés növeli a hivatalokba vetett bizalmat, s ezzel mindenki időt és pénzt takarít meg. Az Arisztotelésznek tulajdonított sor ma is aktuális: „Úgy gondolkodj, mint a bölcs, de úgy beszélj, mint az egyszerű emberek.” Aktuális a közérthetőség azért is, mert a magyar társadalomban a 2016-os KSH-adatok szerint a lakosság legnagyobb arányát a 8 osztályt vagy annál kevesebbet, illetve a szakmunkásképzőt végzett állampolgárok alkotják (47,4%). A közérthetőség mércéjét egyértelműen ehhez a társadalmi réteghez kell igazítani (vö. Pátkai 2017: 22; Szoták 2017).[10]
Egy másik dimenzióban gondolkodva a már korábban említett nyelvi szétfejlődés miatt a magyar–magyar kommunikációban is adódnak félreértések. Elektronikus szótárunk fejlesztésének célja éppen a szétfejlődés csökkentése, azaz a nyelvi közelítés elősegítése, a magyar–magyar kommunikációban a kölcsönös megértés erősítése. Ezáltal a magyarországi magyarok is megismerhetik azokat az államnyelvi kontaktuselemeket vagy önálló szóalkotásokat, amelyeket a külhoni régiókban élő magyarok mindennapi kommunikációjukban használnak. A különböző régiók nyelvi változatosságát és az államnyelvi hatást szemlélteti, hogy bár a ’börtön’ lexéma az anyaországhoz hasonlóan mind a hét szomszédos országban része a mentális lexikonnak, ezenkívül a szókincsükben kölcsönszavak is megtalálhatók; Kárpátalján az orosz, illetve ukrán nyelvből átvett ’csurma’, míg a felvidéki magyarok körében a ’baszi’ közvetlen kölcsönszavak használatosak:
csurma (fn) ~k, ~t, ~ja
(Jog) Ka (nép) (közh) (biz) börtön ♠ Ka Igen fiatal legényként elvitték Donbászra. Megszökött. Sajnos elfogták, egy évre elítélték, csurmába zárták. (www.karpatinfo.org.ua) ♠ Ka Közben keresztaput kuláknak nyilvánították, mindenüket elvették. Még a házat is. Péter Albertet csurmába zárták. (www.karpatinfo.org.ua)
[or/ukrюрма ‘ua’ < latturm ‘(lovas)század, tömeg’]
baszi (fn) ~k, ~t, ~ja
1. (Jog)Fv (ált) (közh) (biz) börtön ♠ Fv exorcis, .. / nem gondolod hogy ezert basziba is kerulhetsz? (www.infox-slovakia.sk/forum) ♥▪ Fv Látod, így van ez a sofőröknél. Ëgyikláboaembërnek a basziba, másik a temetőbe. (Tallósi szótár)
2. (Kat)Fv (ált) (közh) (biz) fogda ♥▫ Fv Ha elaludtál az őrségbe, mentél a basziba. (f.n.) ♥▫ Fv Összesen huszonhárom napot voltam basziba, ezér aztán huszonhárom nappal később is szereltem le. (f.n.)
[szlk (biz) basa ’nagybőgő’, ’börtön, fogda’ <fr basse ’nagybőgő’ < lat bassus ’alsó, mély’ ← ’tömzsi, kövér’]
Hasonlóan ízelítőt ad a nyelvi sokszínűségéről az alábbi ötrégiós, azaz Erdélyben, Felvidéken, Vajdaságban, Kárpátalján és Horvátországban is előforduló névszói eredetű szószerkezet, típusát tekintve stílusbeli kölcsönszó:
fizikai személy (névsz szerk) ~ek, ~t, ~e
(Jog) Er (ált) (közh) (köz), Fv (isk) (szak) (köz), Va (isk) (szak+közél) (köz), Ka (isk) (szak) (köz), Hv (isk) (szak+közél) (köz) természetes személy, magánszemély ♠ Er Személyes jellegű adatok: minden olyan információ amely segítségével egy fizikai személy azonosítva van, illetve azonosítható közvetlen vagy közvetett módon. (www.manna.ro) ♠ Er Fizikai személy, honlapok, blogok, szerkesztését vállalom, főleg fizikai-jogi személyeknek, kis és közép vállalkozásoknak. (www.apro-hirdetesek.com)
[~szlkfyzickáosoba ’ua’ ← fyzická (f) ’fizikai’ + osoba ‚személy’],
[~rom persoanăfizică ’ua’ ← persoană ’személy’ + fizică (f) ’fizikai’],
[~szrbfizičkolice ’ua’],
[~hrvfizičkaosoba ´ua´ ← fizička (mn-f) ´fizikai´+ osoba (fn-f) ´személy´]
Felvidéken a törvénymódosításokra a német eredetű államnyelvi kölcsönszót használják, annak több főnevesült formáját is az alábbiak szerint:
novella (fn)
(Jog) Fv (isk) (szak) (köz) törvényt módosító jogszabály, törvénymódosítás ♠ Fv A 239/2001-es számú törvény március 1-jétől hatályos novellája ugyan orvosolta az eredeti beterjesztés legdurvább hibáit, ám az eddigi ismeretek alapján úgy tűnik, hogy a színezett gázolaj bevezetése korántsem történik olajozottan. (www.ujszo.com)
(→novellizáció, novellizál, novellizálás)
novellizáció (fn)
(Jog) Fv (isk) (szak) (köz) törvénymódosítás aktusa ♠ Fv 1993 májusában Milan Kučera oktatási miniszter dokumentumot terjesztett a kormány mellett működő Nemzetiségi Tanács elé a nemzetiségileg vegyes lakosságú területeken lévő iskolák és oktatási intézmények létesítéséről és működtetéséről, pontosabban ez az anyag az 1991-ben hozott e témájú döntés novellizációját jelentette. (http://kbdesign.sk)
[szlk< lat]
(→novella, novellizál, novellizálás)
novellizál (ts ige)
(Jog) Fv (isk) (szak) (köz) törvényt módosít ♠ Fv Mindkét dokumentumot nemzetiségi szempontból kedvezőtlen irányban 1993-ban novellizálták. (http://kbdesign.sk) [szlk< lat]
(→novella, novellizáció, novellizálás)
novellizálás (fn)
(Jog) Fv (isk) (szak) (köz) törvénymódosítás aktusa ♠ Fv A 60-as évekből származó családjogi törvény már annyira idejétmúlt, elavult, hogy alapos átdolgozásra szorul. Novellizálása most van folyamatban. (f.n.) ♠ Fv Utal az anyag két pótolandó feladatra: az egyik a nemzetiségi törvény megalkotása, továbbá az 1990-ben elfogadott nyelvtörvény novellizálása, ill. összhangba hozatala az alkotmánnyal, amely a szlovák nyelvet – mint ismeretes – államnyelvként deklarálta. […] A nemzetiségi oktatás finanszírozását – az anyag szerint – törvények és jogszabályok írják elő. Ezek között említi meg az 1991/23. sz. alkotmánytörvényt, az 1984. évi oktatási törvényt, ill. ennek novellizálását (az 1990/171. sz. törvényt, amely garantálja a kisebbségek anyanyelvi művelődéshez való jogát az iskolák valamennyi formájában, szintjén és típusában, az óvodáktól kezdve a kulturális és nyelvi tanszékekig). (http://kbdesign.sk)
(→novella, novellizáció, novellizál)
Az alábbiakban pár példával szemléltetem a különböző régiókban az államnyelv hatását:
landesgericht (fn) ~ek, ~, ~
(Jog) Őv (ált) (szak) (vál) (tört) tartományi törvényszék, bíróság ♠ Őv Pár hét múlva idézést kaptam Bécsből a Landesgerichttől, hogy tárgyalásra kell mennem. (Csulak Róza 2013)
[némLandesgericht]
prekersek (prekrsek, prekršek, prekeršek) (fn) ~ek/-ök, ~et/-öt, ~je/~tye
(Jog) Mv (id) (közh) (köz) büntetés ♣ Mv Túl gyorsan hajtott az autóúton, jött is neki a prekersek. (ht-kutatás) [szlnprekršek (fn-m) ’ua’]
preszuda (fn) ~̓k, ~̓t, ~̓ja
(Jog) Va (id) (közél) (biz), Hv (id) (közél) (biz) ítélet ♥▪ Hv Elküldték a preszudát, végre megszabadultam az egésztől.
[szrbpresuda 1. `ítélet`m 2. `döntés, elhatározás` ← presuditi 1. `ítéletet hoz/mond, ítélkezik valaki felett; megítél valamit`, 2. `elbírál, megbírál, megítél valamit; véleményt mond valamiről, 3. `dö]
rechtben van (igei szerk)
(Jog) Őv (nép) (hétk) (biz) igaza van ♥▪ Őv Igen, jól tudom, hogy rechtben vagyok. (inf. besz.)
[ném Rechthaben]
reket (fn) ~ek, ~et, ~je
1. (Jog)Ka (ált) (közh) (köz) zsarolással, védelmi pénz behajtásával foglalkozó bűnszövetkezet ♥▫ Ka A 90-es évek elején az egész országot átszőtte a reket. (f.n.)
2. (Jog) Ka (ált) (közh) (köz) ilyen bűnszövetkezet tagja ♥▫ Ka Jöttek a reketek és elvitték az összes megmaradt pénzét. (f.n.)
[orрэкет zsargon ’zsarolással, védelmi pénz behajtásával foglalkozó bűnszövetkezet’ <angracket ’zsarolás’]
(→reketőr)
4. Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózat terminológiai tevékenysége
A 10 éves ünnepi kötetünkben (Benő–Péntek szerk. 2011) részletesen ismertettük a Hálózat kutatási terveit, programjait, köztük a korpusztervezéssel kapcsolatos feladatainkat a következőképpen fogalmaztuk meg:
- A terminológiai adatbázisok építésének elméleti és gyakorlati előkészítése.
- A többnyelvű terminológiai adatbázisok elméleti hátterének kidolgozása (együttműködésben a Magyar Nyelv Terminológiai Tanácsával – MATT).
- A feldolgozandó területek kiválasztása: jog, közigazgatás, oktatás, közgazdaság, területfejlesztés.
- Források összegyűjtése.
Ezekről az elképzelésekről megindult a párbeszéd, elkezdődött egyfajta közös gondolkodás a Hálózaton belül, de a célok megvalósítása még várat magára, annak ellenére, hogy nagyon is aktuális kérdésről van szó. A feldolgozandó területek között azokat a szakterületeket jelöltük meg, amelyek a legtöbb embert, állampolgárt érintik. Nem vagyunk egyedül, hiszen számos szakma képviselői érzik szükségét annak, hogy ingyenesen hozzáférhető terminológiai adatbázisok jöjjenek létre a magyar nyelv versenyképessége érdekében magyar–magyar, illetve magyar–idegen nyelv párú relációban. Ez nem feltétlenül csak a szakmának fontos – nyelvünk fennmaradása, versenyképessége miatt fontos, a közérthetőség miatt is, és számos gazdasági vonzata is van –, de csak hozzáértő szakemberek tudják kidolgozni, létrehozni és folyamatosan bővíteni ezeket az adatbázisokat.
Az UNESCO 2005-ben kiadott Guidelines for Terminology Policies című dokumentuma a szaknyelv fejlesztésére, a terminológiapolitika (’terminology policies’) hasznosságára hívja fel a figyelmet (vö. Fóris 2011: 421–428, 2016; Tamás 2014). A terminológiapolitika nemzeti szinten része az általános nyelvpolitikának, és magában foglalja az intézmények terminológiapolitikáját is (része a vállalati nyelvstratégia, az innovációs stratégia vagy a PR-stratégia stb.) (UNESCO irányelv 2005; Fóris 2016). Jelenleg Magyarországnak nincs explicit nyelvpolitikája, nyelvstratégiája, amelybe a terminológiapolitika beilleszthető lenne, de folyik ezzel kapcsolatban a munka (vö. Szoták 2017b). Hálózatunk jelenleg a hivatali/jogi témában tervez elkészíteni egy magyar–magyar párú minta adatbázist a hét szomszédos ország tekintetében.
5. Összegzés
A szótárral kapcsolatban eredményeinket Lanstyák István a Termini 10 éves ünnepi konferenciáján így fogalmazta meg: a fejlesztések nyomán az, ami szójegyzékként indult, szótárként folytatódott s többfunkciós adatbázissá vált, fokozatosan olyan komplex információs rendszerré nőhetné ki magát, amely magában foglalná a szótár, a strukturált adatbázis, a nyelvi korpusz, valamint a lexikon és az enciklopédia jellemzőit.
A határtalanításhoz kapcsolódó programjaink, a kontaktológiai és kétnyelvűségi kutatások, valamint a Termini magyar–magyar szótár több mint egy évtizedes munkálatai során kollégáink számos olyan tapasztalatra tettek szert, amelyet a jövőben is hasznosítani lehet. A fentebb bemutatott lexikográfiai adatbázis további fejlesztések alapja lehet, sokféle nyelvészeti kutatásban hasznosítható. Elméleti jelentőségén túl gyakorlati haszna is van, mert a felhasználók megismerhetik a szótárból a régiókban használt alakváltozatokat, s ezáltal a magyar nyelv sokszínűségét.
Irodalom
Benő A. 2017: Termini – az internetes magyar–magyar szótár és adatbázis. In: Fábián Zsuzsanna (szerk.): Szótárírás a Kárpát-medencében. A magyar és a szomszédos országok többségi nyelveinek kétnyelvű szótárai. Lexikográfiai füzetek 8. 209–228.
Benő A. –Péntek J. (szerk.) 2011: A Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózat 10 éve. Dunaszerdahely–Kolozsvár: Gramma−SZTANYI.
Bölcskei A. – Kuna Á. – Szoták Sz. 2018. Szaknyelvi kommunikáció, terminológia: egy kerekasztal-beszélgetés tanulságai. In: Bódi Zoltán – Sz. Hegedűs Rita – Szőllősy-Sebestyén András (szerk.) 2018. Magyar szaknyelvek a Kárpát-medencében. Budapest: Tinta Könyvkiadó, 141–152.
Fóris Á. 2011: A magyar terminológia-politika elvei, a gyakorlat es az elmélet viszonya. In: Hires-László K.– Karmacsi Z. – Márku A. (szerk.): Nyelvi mítoszok, ideológiák, nyelvpolitika és nyelvi emberi jogok Közép-Európában elméletben és gyakorlatban. A 16. Élőnyelvi Konferencia előadásai. Budapest–Beregszász: Tinta Könyvkiadó – HodinkaAntal Intézet. 421–428.
Kolláth A. (szerk.) 2009: A muravidéki kétnyelvű oktatás fél évszázada. Maribor: Zora.
Kolláth A. 2007: Akkor hogyan is beszélünk? (A ht. adatbázis muravidéki elemei és használati gyakoriságuk.) Kisebbségkutatás. 16. évf. 4. szám. 767–783.
Lanstyák I. 1995. A magyar nyelv központjai. Magyar Tudomány. 40. évf. 10. szám 1170–1185.
Lanstyák I. 2008: A magyar szókészlet szétfejlődése 1918 után. In: Fedinec Cs. (szerk.): Értékek, dimenziók a magyarságkutatásban. Budapest: Akadémiai Kiadó. 118–136.
Pátkai N. 2017: A közérthető jogalkotásról. Magyar Jogi Nyelv. 1. évf. 1. szám. 21–27.
Szilágyi N. S. 2008: A magyar nyelv a Magyarországgal szomszédos országokban. In: Fedinec Cs. (szerk.): Értékek, dimenziók a magyarságkutatásban. Kolozsvár: Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság. 105–118.
Szoták Sz. 2017a: A Termini magyar–magyar szótár burgenlandi gyakorlati példái. In: Fábián Zsuzsanna (szerk.): Szótárírás a Kárpát-medencében. A magyar és a szomszédos országok többségi nyelveinek kétnyelvű szótárai. Lexikográfiai füzetek 8. 228–241.
Szoták Sz. 2017b: A nyelvpolitikai stratégia külhoni vonatkozásai. In: Acta Academiae Pedagogicae Agriensis, Eger.
Szoták Sz. 2014: On the Work of Termini Researches in Austria. In: Bartha Csilla és Hattyár Helga (ed.): Multilingualismin Europe–prospects and practices in East-Central Europe. Budapest: MultlingVia 1. L’Harmattan.
Tamás D. M. 2014: Gazdasági szakszövegek fordításának terminológiai kérdései. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. http://www.eltereader.hu/kiadvanyok/tamas-dora-maria-bevezetes-a-jogi-terminologiaba-a-terminologus-szemuvegen-at/ (Letöltés ideje: 2017. november 17.)
Tolcsvai Nagy G. 2013: A határtalanítás az Osiris idegen szavak szótárában és a szókészlet. Magyar Nyelvőr 137. évf. 4. szám 379–398.
UNESCO irányelv 2005: Guidelines for Terminology Policies. Formulating and implementing terminology policy in language communities, Paris: UNESCO. http://unesdoc.unesco.org/images/0014/001407/140765e.pdf (2016.01.28.).
Szoták Szilvia[1] elnök, Termini Egyesület
[1] A szerző az MTA – Imre Samu Nyelvi Intézet elnöke és az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda munkatársa is.
[2] Ausztria, Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Románia, Ukrajna, Szlovákia, Magyarország
[3] Gramma Nyelvi Iroda – Dunaszerdahely, 2015 óta Somorja
[4] Szabó T. Attila Nyelvi Iroda – Kolozsvár, sepsiszentgyörgyi filiáléval
[5] Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont – Beregszász
[6] Vö.: www.mtaki.hu/kutatóállomások,
[7] A szótárban az egyes régiók megkülönböztetésére az alábbi rövidített felségjelzéseket használjuk: Erdély: Er; Felvidék: Fv; Vajdaság: Va; Kárpátalja: Ka; Muravidék: Mv; Horvátország: Hv; Őrvidék: Őv; Magyarország: Hu
[8] 2006-ban Juhász Tihamér kezdeményezésére döntöttünk a webes megjelenítés mellett, így 2007-ben a szótár anyaga felkerült a világhálóra, s létrejött egy interaktív online szótár, amely fokozatosan multifunkciós adatbázissá alakult át.
[9] A szótár az alábbi oldalon érhető el: http.termini.nytud.hu/htonline
[10] Szoták Szilvia 2017. A hivatali nyelvről szociolingvisztikai megközelítésben – közérthető nyelvhasználat címmel az előadás elhangzott a Magyar Alkalmazott Nyelvészek és Nyelvtanárok Egyesületének Magyar szaknyelvek a Kárpát-medencében című konferenciáján (2017. január 18–20.). A tanulmány az alábbi cím alatt jelent meg időközben: Bölcskei A. – Kuna Á. – Szoták Sz.: Szaknyelvi kommunikáció, terminológia: egy kerekasztal-beszélgetés tanulságai. In: Bódi Zoltán – Sz. Hegedűs Rita – Szőllősy-Sebestyén András (szerk.) 2018. Magyar szaknyelvek a Kárpát-medencében. Budapest: Tinta Könyvkiadó, 141–152.
