2018. évfolyam / 2018/1.

XX. Fordítástudományi Konferencia – TransELTE2018 2018. március 22–23.

Kattintson a Fullscreen ikonrafullscressn , ha a folyóiratot nagyobb méretben kívánja olvasni!

 

Az ELTE BTK Fordító- és Tolmácstudományi Tanszéke és az Országos Fordító- és Fordításhitelesítő Zrt. (OFFI Zrt.) szervezésében 2018. március 22–23-án megrendezett XX. Fordítástudományi Konferencia a kettős jubileum jegyében telt el: 20. alkalommal gyűltek össze tanácskozni a két szervezet összefogásával a fordítással és tolmácsolással foglalkozó szakemberek az idén 45. születésnapját ünneplő tanszék áldozatos munkájának köszönhetően. Az első konferencianapon új névvel fogadta a rendezvénysorozat a vendégeket: TransElte2018, amellyel egyben a konferencia nemzetköziségére is utalnak a szervezők. Az esemény fő támogatója és egyben társszervezője hagyományosan az OFFI Zrt., míg idén további támogatói az Európai Bizottság Fordítási Főigazgatósága (DGT) és a Szent Jeromos Alapítványt voltak.

A hallgatóság, köztük oktatók, mesterképzésben és doktori képzésben részt vevő hallgatók, valamint szabadúszó fordítók és tolmácsok, külföldi résztvevők és érdeklődők száma (514 fővel) rekordot ért el.

Elsőként Horváth Ildikó egyetemi docens, az ELTE FTT tanszékvezetője köszöntötte az jelenlévőket, akinek a nevéhez egy újabb tanulmánykötet köthető. Az OFFI Zrt. támogatásával jelent meg „Latest Trends in Hungarian Translation Studies” címmel a kiadvány, amelyben a fordítástudományi tanszék oktatóinak és a doktori program hallgatóinak írásai találhatók meg, valamint az OFFI Zrt. vezérigazgatója, Németh Gabriella írása. Az ingyenesen letölthető könyv[1] a bírósági tolmácsolás, a konferenciatolmácsolás, az audiovizuális fordítás, a terminológia, a lektorálás és a Magyarországon működő tolmácsok presztízsének témáját járja körül.

Ezt követően az ELTE BTK dékánja, Sonkoly Gábor köszöntötte az egybegyűlteket. Röviden ismertette az egyetem kiemelkedő szerepét, ezen belül is a Fordító- és Tolmácsképző Tanszék tevékenységét és érdemeit, melynek rangját jól mutatja az EU-s átlagban is kiemelkedő közel 2000 itt végzett szakember, továbbá az országban csak itt folyó európai uniós tolmácsképzés.

A hagyományoknak megfelelően az első konferencianap első szakaszában a Fordítástudományi Doktori Program hallgatói mutatkoztak be kutatásaikkal. Az első két előadást az ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola Fordítástudományi Programjának elsőéves hallgatói tartották meg. Varga Dóra Ágnes a „Hallgatók viszonyulása a gépi fordítás utószerkesztéséhez” címmel számolt be attitűdvizsgálatáról, míg Malaczkov Szilvia, az „Audiovizuális feliratok korpuszalapú vizsgálata: átváltási műveletek a nem hivatásos fordítók felirataiban” című előadásában az audiovizuális fordításon belül az önkéntes fordítók munkáját vizsgálta. Őket követte az ugyanennek a doktori programnak másodéves hallgatója, Mány Dániel, az „Idegen szavak autentikus és fordított orvosi szövegekben: fordítási stratégiák angol, francia és magyar betegtájékoztatók tükrében” című előadásával.

Az első külföldi előadó, Marcin Turski, a pozńani Adam Mikiewicz Egyetem tanára angol nyelvű „Directionality in Translation – AB vagy BA: a fordítási irányok kihívásairól” című előadásában azt vizsgálta, hogy számít-e a fordítás iránya, mivel sok intézménynél elvárás és alapfeltétel, hogy a fordítók csak az anyanyelvükre (L1) fordítsanak. Szintén angol nyelvű, a „Mentális lexikon és fordítóképzés: egy hallgatók közt végzett szókincsvizsgálat eredményei” című közös előadásában Eszenyi Réka (ELTE BTK FTT) és Dóczi Brigitta (ELTE BTK Angol Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék oktatója) a fordítóhallgatók mentális lexikonjának kérdéseit járta körül.

Az ebédszünetet követően először Borhy László akadémikus, egyetemi tanár, az ELTE rektora köszöntötte a résztvevőket. Többek között kiemelte, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetemen zajlik a legrégebb óta fordító- és tolmácsképzés Magyarországon, kiemelte a 2003-ban indult Fordítástudományi Doktori Programot, a tanszék számtalan kiadványát, az újonnan indult szakirányú továbbképzéseket, a távoktatás bevezetését, továbbá az aktív kutatási és oktatási tevékenységét.

A délutáni szakaszban külföldi vendégek angol nyelvű előadásai voltak hallhatók, akik vezetőként az uniós fordító- és tolmácsszolgálatoknál zajló aktuális kérdéseket ismertették. Agnieszka Walter-Drop, az EU Tolmácsolási Főigazgatóságának (DG LINC) vezetője nyitotta meg a sort, aki a nyelvi szakértők változó szerepéről és az előttük álló számos kihívásról szólt. Többek között beszélt még a konferenciák megújuló világáról (ahol a szereplők csak virtuálisan jelennek meg), a már megszokott fordítástámogató eszközök (CAT) mellett megjelenő tolmácsolástámogató (CAI) eszközökről, de nem vizionálta az „emberi” tolmácsok eltűnését. Őt követte Alexandra Pangakou, az Európai Bizottság „A” Igazgatóságának (DG SCIC) igazgatója, aki előadásában a „Tolmácskészségek és -kompetenciák a változó világban” címmel elsősorban a többnyelvű környezetben zajló konferenciatolmácsoláshoz szükséges egyre számosabb kompetenciákról beszélt. Alison Graves, a Többnyelvűség és Külkapcsolatok Osztály (DG TRAD) vezetője az „Új idők, új készségek: a fordító változó szerepe az Európai Parlamentben” című előadásában szemléletesen rámutatott arra, hogy az általa vezetett részleg a legnagyobb az EU-ban, évi 2,5 millió oldalt állítanak elő 1200 alkalmazottal. Az osztály „audio capacity” néven bevezetett egy új szolgáltatást, melynek keretében a szövegeket adaptálják és hangzó anyagként felmondva rögzítik, így azok Podcaston meghallgathatók, vagyis azok közelebb kerülnek az EU-s polgárokhoz. Marcin Kotwicki, az Európai Bizottság „C” Igazgatóságának (DGT) minőségbiztosítási vezetője „Hogyan járhatunk túl a saját eszünkön? Minőségbiztosítás felsőfokon” (Quality assurance enhanced) címmel tartott előadást. Ebből kiderült, hogy az igazgatóság alá tartozó, minőségbiztosítás érdekében dolgozó 2000 ember fele Brüsszelben, fele Luxembourgban tevékenykedik. Ehhez a CAT-eszközökben foglalt, automatikus minőség-ellenőrző rutinok mellé saját, egyedi szabályokat is írnak, melyekkel az uniós szövegek fordításaira jellemző hibákat küszöbölik ki). Mindez azonban nem helyettesíti az emberek által végzett ellenőrzéseket.

A kávészünet utáni szakaszban a bírósági tolmácsolásról hangzott el három előadás, amelyek az aznapi előadókban és témákban gazdag napot zárták. Daniela Amodeo Perillo, az EULITA (a jogi fordítással foglalkozó intézményeket, tolmácsokat és fordítókat tömörítő európai szervezet) elnöke tartott előadást szintén angol nyelven a bírósági tolmácsolás kérdésköréről „A jogi tolmácsolásról szóló ISO szabvány előnyei és korlátai” címmel. Felhívta a figyelmet arra, hogy számos országban alulfizetettek a bírósági tolmácsok, illetve hogy gyakran nem megfelelőek a körülmények sem. Kitért még a bírósági tolmácsolást szabályozó, de csak ajánlásnak tekinthető ISO 20228 szabványra, valamint a kötelező érvényű 2010/64/EU irányelvre, ami szabályozza a szóbeli és jeltolmácsolást is. A szentpétervári Herzen School of Conference Interpreting and Translation tanáraként is tevékenykedő, magyarul is kiválóan beszélő Okszana Jakimenko angol nyelven tartott előadást „Az oroszországi bírósági tolmácsolás jogi és kulturális aspektusai: kihívások és megoldások” címmel. A 22 éve bírósági tolmácsként is dolgozó oktató ismertette a tolmácsokra vonatkozó, azok tevékenységét elég tágan értelmező oroszországi jogi kereteket (Btk., Ptk., Pp.) és jogszabályi rendelkezéseket. Kiemelte, hogy Oroszországban eltörölték a tolmácsvizsgát, kizárólag a megfelelő nyelvtudás és felsőfokú végzettség a követelmény, ugyanakkor elég szigorúak a felelősségre vonatkozó szabályok és azok alkalmazását példákkal is illusztrálta. Ezenkívül beszélt még a jövőbeli tervekről is: új törvény a bírósági tolmácsolásról, etikai kódex kidolgozása fordítók és tolmácsok számára, szemináriumok és képzések szervezése, névjegyzék készítése stb. A nap utolsó előadójaként Farkasné Puklus Márta „A tolmács szerepe a magyar bírósági tárgyaláson” címmel mutatta be kutatása eredményeit. Rámutatott a jogi jellegű tolmácsolás (legal interpreting), a bírósági és tárgyalótermi tolmácsolás komplexitására, és ambivalenciájára (mást várnak tőle jogi oldalról és az ügyfél oldaláról). Az előadó a bírósági tolmácsolás kommunikációs szituációjának nyelvi és nem nyelvi aspektusait vizsgálja (milyen elvárással vannak a résztvevők egymással szemben). Ennek kutatásához bírák által kitöltendő kérdőíveket, tárgyalásokon készült felvételeket és jegyzőkönyveket használt fel. A hangfelvételek elemzése kiterjedt a különböző pragmatikai szempontokra, a tolmács szerepére és személyiségére, a bíró személyiségére és ennek kifejeződésére (hatalom kifejeződése), a deiktikus eltolódásokra, az intralingvális fordításra, a tolmácsolás módjára és egyéb aspektusokra. A folyamatban lévő kutatást az előadó a Fordítástudományi Doktori Program keretében végzi.

Az elmúlt évek gyakorlatához hasonlóan a konferencia második napjának szervezője az OFFI Zrt. A második napi konferenciaprogram a Közszolgálat és biztonság a hiteles nyelvi szolgáltatásokban címet kapta, az előadások a bírósági tolmácsolás, a humanitárius tolmácsolás, többnyelvű nyelvi helyzet, valamint a tolmácsolás etikai dilemmái köré szerveződtek. A napot az Igazságügyi Minisztérium képviseletében Juhász Hajnalka, az OFFI Felügyelőbizottságának elnöke nyitotta meg. Röviden ismertette a közel 150 éves OFFI történetét, annak fontosságát a magyar állami szektorban és a piacon. Összevetette a magyar hiteles fordítási gyakorlatot a környező uniós országok gyakorlatával. Kiemelte a szakértelemmel és megfelelő felügyelet mellett végzett munkájukat, továbbá hogy megindultak a modernizálás útján.

Az első előadó Németh Gabriella, az OFFI Zrt. vezérigazgatója volt. Az „Igazságügyi etikai dilemmák és összefüggések a bírósági tolmácsolásban” című előadásában bemutatta az OFFI Zrt. fejlődésének ívét, a feladatok változását az időben, s kiemelte, hogy az utóbbi időszakban a minőségbiztosítás és terminológiafejlesztés központi szerepet kapott mindennapi tevékenységükben, saját kiadványaik jelentek meg, szakmai programok indultak el. Mint állami közfeladatot ellátó cég, nagyon fontos számukra, hogy etikusan járjanak el. Ennek részét képezi, hogy létrehozták a különböző egyetemi fordítóképzések felelőseiből álló Fordítási és Tolmácsolási Minősítő Testületet (FTMT), amely arra hivatott, hogy véleményezze a vállalaton belül zajló munkát szakmai és etikai szempontból is. A szintén megújult gyakornoki és mentori program keretében fordítóképzések hallgatói és végzett, elsősorban pályakezdő fordítók is betekinthetnek a szervezet működésébe, és lehetőséget kapnak a betanulásra. Emellett az OFFI Zrt. elősegíti a külső és belső munkatársak (tovább)képzését az OFFI Akadémián belül, továbbá külső és belső munkatársaik elfogadták és követik a Hiteles nyelvi szolgáltatások etikai kódexét.

A szekció második előadója Elena Chiocchetti, a bol­zanói EURAC kutatóintézet vezető kutatója volt, előadásában a „Nyelvi jogok biztosítása a Dél-Tiroli gyakorlatban: a jogi terminológia kidolgozása a közigazgatás és igazságszolgáltatás számára” címmel felvázolta, hogy az eleinte kaotikus terminológiai munkát hogyan váltotta fel egy igen szigorú preskriptív, de szükségszerűen igényelt egységesítő folyamat, mely kötelezően használandó terminusokat és lassabb haladást eredményezett. Ezt váltotta fel 2012-ben a leíró jellegű megközelítés. Az olasz jogrendszer terminusainak rögzítésére szabadon hozzáférhető a nemrég megújult bistro (http://bistrosearch.eurac.edu/) elnevezésű terminológiai adatbázis, amely nyelvészek és jogászok közös munkáját tükrözi.

Ezt követően a nemzetközileg méltán elismert kutató, Barbara Moser-Mercer, az InZone vezetője, a Genfi Egyetem oktatója „Humanitárius tolmácsolás” címmel tartott előadást, amelyben ismertette az afrikai és közel-keleti menekülttáborokban zajló munkát, és ennek keretében hangsúlyozta, hogy a humanitárius tolmácsolás a menekültügyi eljárások tolmácsolásán túlmutat, részben edukáció, ami rengeteg nyelven zajlik és rengeteg etikai problémával is együtt jár. A tolmácsokat helyben és online képzéseken készítik fel a rendkívül összetett, sokszor veszélyes körülmények közt zajló, érzelmileg is megterhelő is feladatra.

A szünetet követően dr. Tóth Judit, a SZTE ÁJK oktatójának előadása következett „A tolmácsolás, a bíróság és a hatóság egymásrautaltsága – bíróság és jogbiztonság” címmel, amelyben a tolmácsok jogállására fókuszált. Ebben kiemelte, hogy a tolmács multifunkcionális közvetítőként vesz részt az eljárásban, hiszen mint kommunikációs szakértő, kulturális és szociális közvetítő, köznyelvi és jogi szaknyelvi közvetítő, jogrendek közötti közvetítő jelenik meg. Általa valósul meg az ügyfél tisztességes eljáráshoz és az anyanyelvhasználathoz való joga. Megemlítette, hogy a közel 200, a tolmácsokra is vonatkozó jogszabály általában mint szakértőkre hivatkozik, teljesen bíróságfüggő azonban, hogy élhetnek-e ezekkel a jogosultságokkal (nem kapnak felkészülési időt, iratbetekintést sem automatikus módon, annak ellenére, hogy szakértői feladatokat látnak el). Összefoglalójában megállapította, hogy a bírósági eljárásban a tolmács és a fordító értékrendek, szokások és kultúrák között is közvetít. Az általa nyújtott szolgáltatás előfeltétele annak, hogy az alapvető jogok és emberi jogok érvényesülhessenek. Komoly felelőssége van a jogalkotóknak abban, hogy a vádlottak valóban élhessenek a tisztességes eljáráshoz való jogukkal.

Seresi Márta, az ELTE BTK FTT oktatójának előadása a „Tolmácsolási gyakorlat az Európai Bíróságon” címet viselte. Az előadó gyakorlati szempontból mutatta be a tolmácsok feladatait az Európai Bíróságon. A Bíróságon mind a 24 hivatalos nyelven zajlanak az eljárások, ám a de facto munkanyelv a francia. Mivel egyes eljárásokba több nyelv is bevonódhat, nagy fordítási és tolmácsolási kapacitásra van szükség. A különböző feladatkörök fontosságát a rendelkezésükre bocsátott épületek méretével hatásosan szemléltette. Az eredeti alapelvet, hogy mindenki az anyanyelvére tolmácsol, a túlterheltség a gyakorlatban felülbírálta. Kitért rá, hogy a tolmácsolási megbízások általában 2-3 naposak, de az első fizetett munkanapon a tolmácsok iratbetekintés keretében alaposan felkészülhetnek a munkára. Nemcsak a periratokat, a megírt beszédeket is általában előzetesen a tolmácsok rendelkezésére bocsátják. A tolmácsok a munkájukat szinkrontolmácsként modern tolmácskabi­nok­ból végzik.

A második konferencianapot és egyúttal az ünnepi és nemzetközi konferenciát elsősorban a bírósági tolmácsok munkakörülményeire fókuszáló, igazságügyi tolmácsolásról szóló kerekasztal-beszélgetés zárta, amelynek moderátori szerepét Tamás Dóra Mária, az ELTE BTK FTT egyetemi adjunktusa, az OFFI Zrt. vezető terminológusa látta el. A kerekasztal-beszélgetés résztvevői, Tóth Judit és Okszana Jakimenko személyében részben az előadók voltak, kiegészülve Csörgő Zoltán konferenciatolmáccsal, a tanszék bírósági és hatósági tolmácsképzésének oktatójával, és Pablényi Magdolnával, az OFFI Zrt. vezető francia nyelvi lektorával. A kellemes hangulatú beszélgetés során Csörgő Zoltán a nem tolmácsok számára is érthető, sokszor derültséget kiváltó példákkal illusztrálta a bírósági tolmácsolás nehézségeit. A beszélgetés központi témáit az ideális tolmácsolási körülmények (iratbetekintés biztosítása, tolmácsolási körülmények és módok), az akadálymentes kommunikáció, a szó szerint fordítás kérdésköre és a tolmácsolás pszichológiai oldala képezték. Általában véve jellemző a hazai gyakorlatra, hogy a magyar bíróságokon a rövid és hosszú konszekutív tolmácsolást, a fülbe súgásos (chuchotage) tolmácsolási módot és blattolást (írott szöveg szóbeli tolmácsolási módját) alkalmazzák. A gyakorlatban ugyanakkor emellett elterjedt az ún. „kihangosított szinkron” (a létező voice over formához hasonló, de professzionális kihangosítás nélkül elvárt) tolmácsolási mód is, amely egyfajta rábeszélés a hangzó szövegre. Érdekességként elhangzott, hogy ez nem egy tanított tolmácsolási mód, mégis sokan csak ezt ismerik, még bírák között is elterjedt. Tolmácskabin sajnos nem jellemző a hazai gyakorlatban, amelynek segítségével a klasszikus értelemben vett és oktatott szinkrontolmácsolás megoldható lenne. Az akadálymentes kommunikáció, azaz a közérthetőség mint törekvés viszont egyre tudatosabban jelenik meg az utóbbi időben mint igény a köztudatban. Az Egyesült Államokból elindult, az ottani kormányzati tisztviselők kezdeményezésére mozgalommá vált Plainlanguage movement, avagy A közérthető nyelvért mozgalom az EU-ban és Magyarországon A pontos fogalmazás művészete címszóval jelent meg (konferenciákon és kiadványokban). A beszélgetés során megfogalmazódott a gondolat, hogy a jogászképzésben is fel kellene készíteni a résztvevőket arra, hogy kell egy tolmáccsal együtt dolgozni. Emellett kitértek arra is, hogy a jogi szaknyelvet komoly szakadék választja el a köznyelvtől. A közérthetőség hiánya miatt kvázi sérül a joghoz való hozzáférés joga. A résztvevők körében szintén hangsúlyt kapott a „szó szerinti fordítás illúziója”, amely arra utal, hogy a jogászok mennyire kiemelten hangsúlyozzák a szöveghűséget, míg a fordítóképzéseken az üzenet átadásának fontosságát tanítják a hallgatóknak. Megjegyzendő, hogy a szöveg értelmezésének többféle aspektusa is létezik, a tolmács a jó eredmény érdekében nem mondhat le a nyelvi és fogalmi értelmezésről, amely nem azonos teljes mértékben a jogászi értelmezéssel, de szükséges a közvetítői szerep ellátásához, nem beszélve a különböző társadalmi rendszerek és kultúrák közti különbségekről, amelyek áthidalása szükséges a megértéshez. A beszélgetés záró gondolataiban szó esett a bírósági és hatósági tolmácsképzés hallgatói számára rendelkezésre álló szakmai kiadványokról (Bevezetés a jogi terminológiába a terminológus szemüvegén át és a Tolmácsolás a bíróságon), amelyek megjelenését az OFFI Zrt. támogatta, amely egyúttal lehetőséget is kínál a hallgatóknak, hogy hospitáláson vegyenek részt, megtapasztalva első kézből a tárgyalótermi körülményeket. Az utolsó gondolat a pszichológiai aspektusról szólt, vagyis arról, hogy mennyi­ben tanítható az érzelmi túlfűtöttség állapotában lévő tárgyalótermi résztvevők kezelési módja.

A konferencia külön érdekessége, hogy a hagyományoknak megfelelően a szinkrontolmácsok kabinjaiban az FTT hallgatói ülnek, akiknek általában ez az első nagy tolmácsolási eseményük. A konferencia az ismerkedésre, a hallottak megbeszélésére alkalmat adó állófogadással fejeződött be.

Nem tolmácsoló szakfordítóként rengeteg újdonságot hallottam a tolmácsok, ezen belül is a bírósági tolmácsok munkájával kapcsolatban, eddig nem ismert dimenziók nyíltak meg (mind mennyiségben, mind komplexitásban) sokunk előtt. A kellő hosszúságú szünetek pedig lehetővé tették új kapcsolatok kialakítását, hogy például személyesen is megismerkedjek publikációkból, szakmai Facebook-csoportokból eddig csak virtuálisan ismert kollégákkal. Az elmúlt évekhez hasonlóan, amellett, hogy rengeteg információ birtokába kerültek a részvevők, rendkívül jó hangulatban telt el ez a két nap, csak bátorítani tudok mindenkit, hogy ha időhiányban mindkét napra nem is, de egy-egy témába vágó szekcióra üljön be!

 

Miklódy Dóra
ELTE BTK Fordítástudományi Doktori Program


[1]   http://www.eltereader.hu/kiadvanyok/ildiko-horvath-ed-latest-trends-in-hungarian-translation-studies-2/