Kattintson a Fullscreen ikonra , ha a folyóiratot nagyobb méretben kívánja olvasni!

1. A megbízás

2016 decemberében vállaltam el az Igazságügyi Minisztérium megbízását, hogy lektoráljam az általános közigazgatási rendtartásról szóló, 2016. évi CL. törvény (Ákr.) angol nyelvű fordítását. Az alábbiakban a megbízás teljesítése során szerzett tapasztalataimról adok számot. Elsőként a lektorok feladatait mutatom be általánosságban, majd a fordítás egyenértékűségének kérdését tárgyalom. Ezt követően példákon keresztül szemléltetem az Ákr. lektorálási szempontjait és kihívásait, majd a lektorálás segédeszközeivel és tapasztalataimmal zárok.

2. Mi fán terem a nyelvi lektor?

Az olyan államokban, ahol több hivatalos nyelv él egymás mellett, érdekes megoldást találtak a fordításból eredő, óhatatlan pontatlanságok elkerülésére. Kanadában és Walesben egymással párhuzamosan szerkesztik a kétnyelvű jogszabályszövegeket és ezzel a fordításnál jobb minőségű szöveget kapnak, miközben jelentős időt takarítanak meg (O’Conaill é. n.: 141). Erre természetesen az országos hivatalos nyelvvel rendelkező államokban nincs szükség, hiszen a jogszabályszöveg eleve csak egy nyelven irányadó, minden egyéb nyelvi változat csak tájékoztató jellegű. Hogyan lehet ennek ellenére biztosítani a jogszabályok idegen nyelvű változatainak magas minőségét? Itt lép be a szaknyelvi lektor.

Mik a nyelvi lektorálás funkciói? Az országos szakfordító-lektori vizsgatájékoztató szerint „a lektorálás akkor fogadható el, ha a javítás eredményeképp tartalmilag pontos, nyelvileg helyes, az eredeti szöveggel egyenértékű, nyomdakész fordítás keletkezik.”^[2] A lektor a szakfordító vagy ügyfél által fordított, esetleg már lektorált (Horváth 2011: 47) szöveget két szempontból vizsgálja: nyelvi és tartalmi aspektusból.^[3] A két szempont egyébként egyenrangú, azaz a lektor munkája során ugyanolyan jelentőséget kell, hogy tulajdonítson az egyik, mint a másik szövegellenőrzési szempontnak. Nyelvi szempontból a lektor a következőket ellenőrzi: (1) A nyelvhelyességet, azaz a célnyelv (ezúttal az angol) szabályainak megfelelően lett-e fordítva a szöveg (Klaudy 1988: 388). (2) A terminológiai pontosságot, azaz sikerült-e a fordítónak megtalálni a forrásnyelvi szöveg terminusainak „ekvivalenseit”? Jogi szövegeknél különösen fontos, hogy ezeket a funkcionális ekvivalenseket következetesen használta-e a fordító? (3) Eltalálta-e a fordító a célnyelven azt a „regisztert”, amelyet a szöveg jellege szerint megkíván? Tartalmi szempontból a lektor azt vizsgálja, hogy a fordító hiánytalanul lefordította-e a forrásnyelvi szöveget, azaz maradtak-e lefordítatlan részek?^[4] Horváth ezt így fogalmazza meg: „a lektor egyidejűleg keres és állapít meg hasonlóságokat és eltéréseket a fordítás és az eredeti szöveg között. Ez nem két külön tevékenység, hanem az érem két oldala” (Horváth 2011: 43).

A nyelvhelyességi és tartalmi szempontú ellenőrzés menete és jelentősége a laikusok számára is könnyen érthető, azonban a terminológiai pontosság és a regiszter kérdéséről érdemes néhány szót ejteni. Mind a terminológiai pontosság, mind pedig a megfelelő regiszter eltalálása azt a célt szolgálja, hogy a fordító a lehető legpontosabban adja át a szerző forrásnyelven megfogalmazott üzenetét a célnyelven.^[5] E két szempont szintén egyenértékű: a szöveghűség csak megfelelő terminusok alkalmazásával és kellő regiszterben történő visszaadásával valósulhat meg (Rueckert 2011: 22). A terminológiai pontosság körében a fordító arra törekszik, hogy megtalálja a forrásnyelvi kifejezéseknek az ekvivalenseit a célnyelven. A fordítás akkor lesz sikeres, ha a fordító munkájának köszönhetően a célnyelvi szöveg az olvasóban az ekvivalencia, vagyis egyenértékűség hatását kelti (Klaudy 1988: 383-384).

3. A fordítók Szent Grálja: a teljes ekvivalencia

Mit jelent az ekvivalencia? Disszertációjában Fischer az ekvivalenciát „két fogalom közötti egyezőségként” definiálja, melynek három fő típusa van: 1. a teljes ekvivalencia, mikor is a forrásnyelvi és a célnyelvi fogalom fogalmi értelemben teljes mértékben megegyezik egymással; 2. az átfedés, mikor a forrásnyelvi és célnyelvi fogalom bizonyos elemeiben osztozik egymással; és 3. az inklúzió, mikor az egyik fogalom magában foglalja a másikat, azaz az egyik fogalom szűkebb (Fischer 2010: 85). 

 
1. ábra: Az ekvivalencia típusai Arnzt, Picht és Mayer nyomán
(Fischer 2010: 85)

A teljes ekvivalenciát biztosító fogalom hiányában a fordító a fogalmi átfedésben lévő, vagy bennefoglalt fogalmakat is használhatja, amennyiben a fordítás a közös fogalmi elemet érinti. Amennyiben a fordítandó szöveg szaknyelvi szöveg, a fordító további nehézségekkel is szembesül. Így például előfordul, hogy egy adott fogalomnak eltér a köznyelvi és szaknyelvi jelentése; esetleg a célnyelven teljes ekvivalencia hiányában több lehetőséget is talál egy adott terminus fordítására és további előismeretek nélkül nehézséget okoz számára a megfelelő kifejezés kiválasztása. Emellett Fischer utal a jog különleges helyzetére is, hiszen „a jog egyedül az adott nyelv által él. A jogfogalmak így mindig egy adott jogrendszerhez kötődnek, amely a történelmi fejlődés eredményeként különbözik a többi jogrendszertől” (Fischer 2010: 112). (Ehhez képest az Európai Unióban immár 24 hivatalos nyelven, egyenlőképpen hiteles nyelvi változatokban fejlődik az uniós jog.) A természettudományok fogalmaival ellentétben tehát a jogfogalmak esetén ritkábban találkozunk teljes ekvivalenciával, viszont annál gyakrabban szembesülünk a jogrendszerek eltérő jellegéből és sajátosságaiból adódóan átfedésekkel, inklúzió­val vagy az ekvivalencia hiányával.^[6]

A fordítót tehát a nyelvi kompetenciáin^[7] túl a szakmai ismeretei segítik, melyek lehetővé teszik számára, hogy célnyelven is be tudja azonosítani a fordítandó fogalmak ekvivalenseit. Ráadásul a fordítónak nem egy, hanem legalább két jogrendszerben is jártasnak kell lennie az ekvivalenciák feltárásához, ezért van az, hogy a bírósági fordítók, tolmácsok esetében gyakran a jogi végzettséget (is) megkövetelik (ún. jogász-nyelvészek). Mindez természetesen a lektorra is áll: neki kell ellenőriznie, hogy a fordító jól ismerte-e fel a fordítandó és fordított fogalmak közötti ekvivalenciákat.^[8] A fordítás/lektorálás során tehát figyelnünk kell arra, hogy az adott jogintézményre talált kifejezés valóban fedi-e a forrásnyelvi szövegben szereplő fogalmat, annál esetleg szűkebb vagy tágabb értelmű.

4. Szaknyelvi lektorálás eredményei az Ákr. példáján

Az alábbiakban az Ákr. lektorálása során gyűjtött példákon mutatom be azokat a nehézségeket és hibatípusokat, melyekkel a fordító és a lektor a jogi szövegeken végzett munka során találkozik.

4.1. Jogi műszavak

Fontos, hogy a fordító, lektor ismerje fel egy adott kifejezés adott kontextusban betöltött szerepét – jogi műszóról van-e szó, vagy köznyelvi értelemben használták azt? Példa erre az Ákr.-ben megjelenő „támogató” intézménye. A támogató a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény 12. cikke nyomán a cselekvőképes, fogyatékkal élő személyt támogatja a döntéshozatalban. E funkciójánál fogva az Ákr. szerint a támogató valamennyi eljárási cselekménynél jelen lehet [32. cikk a) pont]. Mivel maga az egyezmény nem nevesíti a támogatót, ugyanakkor a supporter túlzottan általánosnak tűnt, új megoldást kellett keresnem. Ugyan a Pp (Polgári perrendtartás) fordítása már tartalmazta a támogató fordítását advocate címén, azonban ez a kifejezés elsősorban az aktivista képzetét kelti az olvasóban. Az archaikus succor és a közösségszervező facilitator helyett végül az aide kifejezést választottam, mely utal a támogatásra, semleges, azaz politikai vagy kulturális konno­tá­ciók nem tapadnak hozzá, ugyanakkor kellően speciá­lis ahhoz, hogy felismerhetően egy, a törvény által szabályozott, sajátos szerepkört jelöljön.

Másik példa a procedural capacity, mely egy jogi szakkifejezés és szűkebb értelmű a „capacity to proceed”-nél. Utóbbi nem eljárásjogi műszó, csupán azt jelöli, hogy valaki képes eljárni valamely közelebbről meg nem határozott kontextusban.

3. Eljárási képesség és képviselet

3. Capacity Procedural capacity to proceed and representation

További példa a „neglect” használata:

c) ahhoz a mellőzött, vagy megkeresni elmulasztott szakhatóság az 56. § (2) bekezdése szerint hozzájárult.

the specialist authority, which the authority neglecteddisregarded or failed to request for assistance, consented to it, as per subsection (2) of section 56.

Köznyelvi kontextusban a „neglect” valóban használható a mellőzés leírására, de jogi szövegekben a „neglect” elsősorban tartási, gondozási, felügyeleti kötelezettségek elmulasztását jelenti, így azt „disregard”-ra javítottam.

Végül, míg a „meghatározott” szó valóban fordítható köznyelvi kontextusban „determined”-ként, ám a „jogszabályban meghatározott” megfelelője a „specified by law”.

c) a jogszabályban meghatározott határidőn belül, észszerű időben

c) within the deadline determined under the legal regulationspecified by law, within a reasonable time

4.2. Kulturálisan kötött jogfogalmak

Érdemes megvizsgálni annak a lehetőségét, hogy nem fordítjuk le, hanem meghagyjuk eredeti formájában a kifejezést, mely annyira sajátja egy adott jogrendszernek vagy olyannyira közismert, hogy bármilyen fordítási kísérlet csak félrevezető volna az olvasó számára (pl. estoppel, due process). A Consortium for Language Access in the Courts ajánlása szerint amennyiben a célnyelven egy adott fogalomnak nincsen fellelhető ekvivalense, a szakma szabályai szerint a megbízó és a fordító különböző megoldásokban is megállapodhatnak: egy „magyarázó” fordításban, vagy a fogalom eredeti nyelven való szerepeltetésében is, magyarázó lábjegyzettel kiegészítve (Consortium 2011: 9). A common law jogintézmények fordítása, valamint a kontinentális jogfogalmak angolra való átültetése tipikusan ilyen problémákat vet fel. Mivel a common law és a magyar jog megoldásai között nagy eltérések vannak, bizonyos fogalmak esetén lehetetlenség pontos nyelvi megoldásokat találni és érdemes meghagyni forrásnyelven az adott fogalmat.^[9]

4.3. Új jogintézmények

Végül, a legnehezebb eset mindig az, amikor egy sajátos nemzeti jogi konstrukciót kell idegen nyelvre ültetni. Az Ákr. esetében ez a „kézbesítési ügygondnok”, mely új intézmény, így hiába keressük annak angol megfelelőjét szótárakban, angol nyelvű joganyagokban.

(5) Ha a kézbesítési ügygondnok nem járt sikerrel, a döntést azon a napon kell kézbesítettnek tekinteni, amikor a kézbesítés sikertelenségét a kézbesítési ügygondnok az őt kirendelő hatóságnak bejelenti, de legkésőbb a kirendeléstől számított tizenötödik napon.

(5) If the delivery agent has failed to deliver the decision, it shall be consi- dered delivered on the day when the delivery agent notifies the authority, which had appointed him, of the failure of delivery, but on the fifteenth day following the date of appointment, at latest.

A fordításban használt delivery agenttel az a probléma, hogy ez a kifejezés valójában a csomagküldő szolgáltatók (DHL, UPS stb.) gyűjtőneve angolul. Ebben az esetben a Ket. (Közigazgatási eljárási törvény) angol fordítását is elővehettem, hiszen ott már szerepelt a kézbesítési ügygondnok administrator for service of process néven. Azonban ezzel a fordítással sem értettem egyet, mert túlzottan általánosra, tágra sikeredett, anélkül, hogy bármilyen módon utalt volna az ügygondnoki szerepkörre. Mivel a kontinentális jogi megoldásokat az angol fordításokban gyakran latinra fordítjuk, ha nincs pontos angol megfelelőjük, és mivel az ügygondnok a törvény fordításában eleve guardian ad litem-ként szerepelt, a Ket. administrator for service of process megoldását meghagyva javasoltam egy új latin konstrukciót is a kézbesítési ügygondnok fordítására. Ez a megoldás – guardian ad epistularum – közvetlenül utal a kézbesítés tárgyára, miközben közelebb hozza a kétféle ügygondnok elnevezését egymáshoz, így egyértelművé válik a két szerepkör hasonlósága is. Mivel teljes egészében magyar jogi megoldásról van szó, magunk találhatunk ki rá új kifejezést, miközben a latin megoldással a jogintézmény bármilyen nyelvre történő fordításnál megőrzi alakját és könnyen beazonosítható.

Új jogintézményre példa még az „azonnali eljárási cselekmény”, melyek jellemzője, hogy késedelmet nem tűrően kell ezeket meghozni és azonnal kell hatályosulniuk. Mivel az urgent procedural measure csupán az intézkedés meghozatalának sürgősségét, ám a hatályosulást már nem fedte le, a Megbízóval egyeztetve az immediate procedural measure megoldást választottuk.

4.4. Regiszter

A forrásnyelvi és célnyelvi szövegek egyenértékűségének ellenőrzésénél a regisztert is vizsgálni kell. A fordító célja szerint ugyanis „az eredeti célnyelvi szöveg illúzióját kelti,” amihez vizsgálnia kell a szöveg kontextusát, az „eredeti szöveg stilisztikai jellegzetességeit” (Polcz 2011: 205). A jogszabályszövegek jellegzetessége, hogy egyszerre technikai és ünnepélyes a megfogalmazásuk, így a köznyelvi regiszterben megengedett, sőt elvárt pongyolaságokat nem tűri meg. A regiszterbeli mellényúlásokra jellemző, hogy a fordított szövegből kilóg az el nem talált kifejezés, így jelen esetben a jogszabályszövegbe fordított alábbi slendrián kifejezés:

E törvény alkalmazásában hatóság az a szerv, szervezet vagy személy, amelyet (akit) törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati hatósági ügyben önkormányzati rendelet hatósági hatáskör gyakorlására jogosít fel vagy jogszabály hatósági hatáskör gyakorlására jelöl ki.

In the application of this act, an authority is a body, organisation or person which (who) has been authorised to exercise the competence of an authority by a statute, a government decree or, in an administrative case of a self-government, by a local ordinance, or else one which (who) has been appointed to exercise the competence of an authority.

A szövegben következetesen a szintén vagylagosságot kifejező or otherwise-ra javítottam az or else előfordulásait, így a jogszabályszöveg jellegének megfelelő regiszterben marad.

Példaként arra, amikor egy bekezdésen belül a regisztert, terminológiát és jogi szakismeretet is érinti a javítás, álljon itt az alábbi jogszabályszöveg:

(2) Ha az ügy tárgya dologi jogot érint, a kieső ügyfél helyébe az üggyel érintett dologi jog új jogosultja lép.

(2) If Should Where the subject matter of the case affects a property right in rem, the departing client ceasing to be a party of the case is shall be replaced by the new holder of the right in remperson entitled to the property right affected by the case.

A regiszter megfelelő megválasztásának körébe tartozik, hogy „if” helyett „where”-rel kezdjük a „ha”-val induló bekezdést – ezt következetesen végigjavítottam a jogszabályban, hiszen az angol nyelvű jogszabályok nagyrészt a „where” kifejezéssel dolgoznak. Emellett az „is” és a „will” szavakat az azonos értelmű, emelkedettebb „shall”-re módosítottam. A terminológia és a latin kifejezések használata kapcsán a „property right” „right in rem”-re történő javítása említhető, illetve a „person entitled to the property right” helyett a „holder of the right in rem”. Szakismeret kell ahhoz, hogy tudjuk, mit jelent, hogy kiesik az ügyfél: a „ceasing to be a party to the case” túl bonyolult, helyette a rövidebb, pontosabb „departing client” használható.

Érdekes kérdés és a lektor tapasztalatára, önmérsékletére és stílusára van nagyrészt bízva az, hogy mennyit javít a szövegen, amikor a javítás nem nélkülözhetetlen. A fordító és a lektor egyaránt a saját stílusukkal és szókészletükkel fognak hozzá a munkához. Sok esetben nem véletlenül egy adott fordítót választanak ki egy munkára, az ő hangját és nézőpontját szeretné a megbízó viszontlátni a fordított szövegben. Ilyenkor a lektornak önmérsékletet kell gyakorolnia: Mossop szerint „ne azt kérdezzük, hogy egy mondatot lehet-e, hanem kell-e javítani”, mielőtt másokra kényszerítenénk saját fordítói szemléletünket és nyelvhasználatunkat.^[10] Ugyanakkor jogi szövegeknél a szöveg választékossága, olvashatósága, gördülékenysége másodrendű, e szempontok jelentősége eltörpül a tartalmi, terminológiai pontosság és következetesség követelményei mellett. Jogi szövegeknél a lektor munkájának különösen fontos része, hogy ellenőrizze a következetes szóhasználatot, szükség esetén egységesítse az eltérő fogalmakat, azokat a teljes szövegen végigvezesse. Jogszabályok esetén még az egységes mondatszerkesztés is kiemelkedő jelentőséggel bír: a jogszabályban előforduló hasonló szerkezetű rendelkezéseket igyekezni kell ugyanolyan szórendben visszaadni.

5. A fordítás/lektorálás nem várt hozadéka

Érdekes módon a lektorálásnak – ahogy egyébként a fordításnak is – van egy közvetett, ámde annál pozitívabb hatása: mivel a fordító/lektor mind nyelvtani, mind pedig terminológiai szempontból igyekszik rekonstruálni a forrásnyelvi szöveg pontos tartalmát, adott esetben éppen a forrásnyelvi szövegben fellelhető szerkesztési vagy terminológiai következetlenségekre, pontatlanságokra is rábukkanhat. Ez a fordító/lektor ajándéka a szerző részére, mely akkor igazán hasznos, ha szerző és fordító/lektor szorosan együtt dolgoznak. Erre álljon itt az Ákr.-ből az alábbi példa:

(4) A hatóság egyes eljárási cselekményekről kép- és hangfelvételt készíthet. A rögzítés ilyen módja esetén…

(4) The authority may take pictures or make an picture, audio or audio-vi­deo recording of individual procedural acts. In case ofWhere such a recording is made…

A kép- és hangfelvétel vagy videót, vagy csak képet és csak hangfelvételt jelent, de mindhárom lehetőséget nem, pedig ez volna a logikus, korszerű megoldás.

6. Források, segédeszközök

A lektorok segédeszközei, forrásai megegyeznek a fordítókéval, ezért gyakran igen könnyű visszakövetni azt a keresési és kiválasztási folyamatot, melyet a fordító bejárt az adott terminus fordításakor. Sok esetben egyébként a lektor munkája éppen arra irányul, hogy ezt a kiválasztási folyamatot és a forrás megbízhatóságát értékelje. Így például az Ákr. fordítója – helyesen – gazdagon merített az uniós jogszabályszövegek kétnyelvű megjelenítéseiből (linguee.com), ám sokszor indokolatlanul mellőzte a Ket. angol fordítását és sajnos az abban jól kidolgozott, azonos fordulatokat sem vette át, például:

52. § [A határidő számítása] (1) A napokban megállapított határidőbe nem számít bele a határidő kezdetére okot adó cselekmény vagy körülmény bekövetkezésének, a közlésnek, a kézbesítésnek, a hirdetmény kifüggesztésének és levételének, valamint a közhírré tétel napja.

[Calculation of the time limitdeadline] (1) A time limitdeadline calculated determined in days does shall not include the day when the act or circumstance underlying the commencement of the deadline has occurred, or the day of communication, delivery, or posting and removal of a notice, or the day of public announcementon which the act or…

Korábban a profi fordító/lektor egy élet munkájával halmozta fel a különböző szakszótárakat, enciklopédiákat, melyek nélkül elképzelhetetlen volt a hatékony, eredményes munka. Mára az interneten fellelhető egy- és többnyelvű szótáraknak (pl. Merriam Webster, Sztaki), uniós és más szövegek többnyelvű megjelenítéseinek (korpuszok, pl. linguee.com, glosbe.com), a keresett kifejezést kontextusba helyező glosszáriumoknak, szinonima- és antonimalistáknak, valamint fordítástámogató eszközöknek (pl. Trados, MemoQ, OmegaT, WordFast stb.) köszönhetően olcsóbban, pontosabban és sokkal gyorsabban dolgozhatunk. A jogszabályszövegekkel kapcsolatos fordítói/lektori megbízásoknál különösen hasznosak természetesen a kapcsolódó jogszabályok fordításai, melyekből terminológiát és – ahogy az Ákr. esetében is – akár teljes fordulatokat, mondatokat meríthetünk a célnyelven. Így például a Ket. angol fordítása nagyban megkönnyítette a munkát, igaz, azt teljesen más stílusban fordították le. Emellett különböző fordítói online fórumokon kérhetünk segítséget (pl. proz.com, dict.leo.org stb.) vagy, ha szerencsénk van, közvetlenül a szöveg szerzőjével is konzultálhatunk.^[11]

7. Tapasztalatok

Az Ákr. lektorálása során a Megbízóval való folyamatos egyeztetés volt a legfontosabb és leghasznosabb eszközöm a munka elvégzésében. A munka szervezésében nagy segítségemre volt, hogy egyéb lektorálási megbízásokkal ellentétben, a Megbízó pontosan megjelölte azokat a pontokat, ahol problémásnak találta a fordítást, így közvetlenül a megbízói igényekhez tudtam igazítani a munkát. Egyes jogintézmények kapcsán több szakértő is bekapcsolódott az egyeztetésbe, elősegítvén az adott jogintézmény pontos céljának és tartalmának megismerését (Consortium 2011: 9). Végül, a folyamatos konzultációinknak, egyeztetéseknek köszönhetően kialakult az együttgondolkodás és a visszajelzések alapján tovább tudtam alakítani olyan pontokat, ahol a Megbízó továbbra sem volt elégedett egy-egy megfogalmazással. Ahol én akadtam el a forrásnyelvi szöveg tartalmának feltárásában, a Megbízónál közvetlenül érdeklődhettem a jogalkotó szándéka felől.

Összefoglalóan az Ákr. lektorálásából is levonható tapasztalatként elmondható, hogy jogi szövegek fordítása, lektorálása esetén sokszor nem elég a szótár, a szinonimák listája, a kétnyelvű megjelenítés vagy a jogi szakismeret. Nélkülözhetetlen forrást jelent a Megbízó, esetleg szakértőinek szakismerete, de olykor szükség van némi nyelvi leleményre is, hogy áthidaljuk a különböző nyelvek és jogrendszerek között tátongó szakadékot.

 

Irodalom

Chan, Sin-Wai. 2016. The Future of Translation Technology: Towards a World without Babel. London–New York: Routledge.

Consortium 2011. Consortium for Language Access in the Courts: Equal Justice: Bridging the Language Divide. Guide to Translation of Legal Materials Prepared by the Professional Issues Committee. 2011. április.

Fischer M. 2010. A fordító mint terminológus, különös tekintettel az európai uniós kontextusra. (Doktori értekezés)

Horváth P. I. 2011. A szakfordítások lektorálása. Budapest: Tinta Kiadó.

Klaudy K. 1988 A fordítási ekvivalenciáról. Hungarológiai Közlemények 77. évf. 4. szám

Láncos P. L. 2017. Az ÁKR angol fordításának szaknyelvi lektorálása – A képzelet és az ekvivalencia határán. PLWP 2017/7, 1-9. http://d18wh0wf8v71m4.cloudfront.net/files/2017-7_Lancos.pdf

McLaren, K. é. n. The Implications of Legal Bilingualism on the Teaching and Practice of Law in Canada. In: Veress E. (ed.) Multilingualism and Law. Sapientia Hungarian University of Transylvania. (Megjelenés alatt)

O’Conaill, S. é. n. Legal Education and the Irish Language. In: Veress, E. (ed.) Multilingualism and Law. Sapientia Hungarian University of Transylvania. (Megjelenés alatt)

Polcz K. 2011. Pragmatikai ekvivalencia a beszédaktusok fordításában. Magyar Nyelvőr 135. évf. 2. szám

Rueckert, K. 2011. The Native Speaker Principle and its Place in Legal Translation. (Doktori értekezés)

Way, C. 2016. The Challenges and Opportunities of Legal Translation and Translator Training in the 21st Century. International Journal of Communication 10. évf. 1009–1029.

Láncos Petra Lea
egyetemi docens, PPKE

---

^[1] Jelen írás első változata a Pázmány Law Working Papersben jelent meg: Láncos 2017.

^[2] [http://www.elteftt.hu/f/File/szakfordito_lektori_vizsga_tajekoztato.pdf] Idézi: Horváth 2011: 36.

^[3] Horváth szerint a lektornak „kötelessége ellenőrizni a fordítás terjedelmi teljességét, tartalmát, terminológiáját, helyesírását, nyelvhelyességét és a szövegben fellelhető adatokat.” Horváth 2011: 46.

^[4] A Consortium for Language Access in the Courts szerint a megbízó egyebek között azt várhatja el a lektortól, hogy az nyelvtani, helyesírási és stílusbeli szempontokra koncentrálva ellenőrzi a szöveget, továbbá vizsgálja, hogy a fordítás, szerkesztés során véletlenül kihagytak-e vagy töröltek-e szövegrészeket. (Consortium 2011: 13)

^[5] A szó szerinti fordítás szabályától hosszú út vezetett el a „forrásnyelvi szöveg kommunikatív funkciójához való hűség” – vagyis az eredeti szöveg üzenetének átadásának – elvéhez (Way 2016: 1011).

^[6] Persze „téves azt gondolni, hogy csak a társadalomtudományokhoz kötődő területeken lehetnek különbözőek a fogalmi rendszerek. […] A műszaki tudományokban […] automatikusan egy az egyhez megfelelést, azaz a nyelvek közötti teljes fogalmi egyezőséget, ekvivalenciát feltételeznek. Bár való igaz, hogy a műszaki és természettudományok terminológiája természeténél fogva univerzális, ez nem zárja ki a lehetőségét annak, hogy a természettudományokhoz kötődő területeken is lehet példa a fogalmi rendszerek különbségeiből adódó fordítási problémákra” (Fischer 2010: 112).

^[7] Horváth az Európai Szabványügyi Bizottság által 2006-ban közzétett, ISO 90011 szabvány szerinti fordítói kompetenciák körében az alábbiakat idézi: „1) Fordítási kompetencia: a szöveg lefordítása a kívánt szintre, a szövegértés és a szövegprodukció problémáinak megbecslése, a célnyelvi szöveg létrehozása a megrendelésben foglalt követelmények szerint, az eredmények indoklása; 2) nyelvi és szövegkompetencia a forrás- és célnyelven: a forrásnyelv megértése és a célnyelv aktív ismerete, a lehető legtöbbféle köznyelvi és szaknyelvi szövegkonvenció ismerete, ezen ismeretek alkalmazása a célnyelvi szöveg létrehozásában; 3) kutatási kompetencia, információszerzés és -feldolgozás: a forrásnyelvi szöveg megértéséhez és a célnyelvi szöveg létrehozásához szükséges további nyelvi és szakmai információk hatékony megszerzése, tapasztalat a kutatási eszközök használatában, megfelelő stratégiák kialakítása a rendelkezésre álló információforrások hatékony használatához; 4) kulturális kompetencia: olyan információk használata, amelyek tárgya a forrás- és célnyelvi kultúrára jellemző helyi viselkedési szokások és értékek összessége 5) műszaki kompetencia: a fordítások szakszerű előkészítése és előállítása, ideértve a műszaki eszközök használatát is” (Fischer 2010: 41).

^[8] Horváth idézi szakfordító- és tolmácsképesítésre vonatkozó jogszabályt: 7/1986. (VI. 26.) MM rendelet 2. cikk (2) bek. szerint: „Szakfordító-lektor képesítést az kaphat, aki a szakiránynak megfelelő területen magyar nyelvről idegen nyelvre, idegen nyelvről magyar nyelvre, vagy idegen nyelvről idegen nyelvre az eredeti szöveggel egyenértékű nyomdakész fordítás elkészítésére képes” (Fischer 2010: 35).

^[9] Kanadában mindennapos probléma a common law francia terminológiájának fejlesztése, egységesítése és karbantartása, hiszen a szövetségi államban a büntetőjog common law gyökerű, azt pedig – a frankofon tartományokban élvezett nyelvi jogokra is tekintettel – franciául is kell művelni. Az Université de Moncton 1978 óta foglalkozik a francia nyelvű common law oktatásával és korpuszfejlesztéssel, melynek céljából felállították a Centre de Traduction et de Terminologie Juridiques (CTTJ) intézményét az oktatók támogatására, az oktatási segédletek fordítására és szaknyelvi eszközök kidolgozására. Ilyen központi eszköz a JURITERM elnevezésű common law szaknyelvi adatbázis (McLaren é. n.: 157–158.). A kanadai common law helyzete egyébként jól illusztrálja azt a problémát, hogy még a common law rendszerén belül, az egyes nemzeti jogrendszerek között is erős eltérések vannak a fogalmak pontos tartalmát, használatát illetően. Ugyanez igaz a római jog recepciójára is – az egyes nemzeti jogok más és más módon alkalmazzák a római jog intézményeit, ezekre a különbségekre pedig a fordítás, lektorálás során is tekintettel kell lenni (Way 2016: 1012).

^[10] Brian Mossop: Summary of Revision Principles, idézi: Horváth 2011: 47.

^[11] Lásd részletesen: Chan 2016.