Beszámoló a LITHME kutatási projektről

Szerző: Balogh Dorka
2024 novemberében lezárult a LITHME (Language in the Human-Machine Era) elnevezésű nemzetközi együttműködésen alapuló kutatási projekt, amely az Európai Uniós COST akcióprogram (CA19102) keretében indult el 2020-ban azzal a céllal, hogy a mesterségesintelligencia-alapú alkalmazások terjedésének a nyelvre gyakorolt hatását vizsgálja különböző szakterületeken. A projekt jelentőségét és létjogosultságát azok a változások alapozták meg, melyeket a természetes nyelvfeldolgozás módszerein alapuló neurális gépi fordítás és nagy nyelvi modellek rohamos fejlődése idézett elő minden nyelvhasználattal kapcsolatos szakterületen, így a jogi nyelv területén is.

Emberölési kísérlet vagy testi sértés? A terminológia szerepe sérülések bizonyíthatóságában a büntetőbíróságon

Szerzők: Fogarasi Katalin, Sermann Eszter, Tamás Dóra Mária
A Semmelweis Egyetem Szaknyelvi Intézete volt a házigazdája a MANYE Terminológiai Szakosztálya és az intézet által közösen szervezett workshopnak, amelyre 2025. március 7-én Budapesten került sor. Az esemény hibrid formában zajlott, amelyet az érdeklődőknek lehetőségük nyílt a távolból is figyelemmel kísérni. Sermann Eszter szakosztályi elnök köszöntőjét követően Fogarasi Katalin, az intézet igazgatója tartott előadást az igazságügyi orvostani terminológia harmonizációjának terén végzett, Bolyai János Ösztöndíjjal támogatott kutatásainak legfontosabb eredményeiről.

Első kétszáz évem – MTA (1825-2025)*

Szerző: Tóth Judit
Az Akadémián, a bicentenáriumi eseményeken egész júniusban konferenciák, kiállítások, hangversenyek, könyvbemutatók, kerekasztal-beszélgetések, székfoglalók, kreatív programok várták a szakmabelieket és a magyar nyelv- és irodalomtudomány iránt érdeklődőket az MTA székházában. 2025 hatodik hónapja ugyanis az MTA I. Nyelv-és Irodalomtudományok osztálya által szervezet programok időszaka volt.

Az orvosi szaknyelvről és a nyelvi medicinákról*

Szerző: Tóth Judit
A Magyar Orvosi Nyelv (MONY) folyóirat 2000-ben indult útjára, és idősebb testvérként a főszerkesztő köszöntötte a Magyar Jogi Nyelv 2017-es születését, mint a második szaknyelvi lapot (Ludányi 2017: 107–108).[1] 2004-ben Bősze Péter már arról számolt be (Bősze 2004: 2–4), hogy a Magyar orvosi nyelv című kurzust a SOTE elindította, és választható tárgyként, elsősorban a szaknyelv történetét, terminológiai fejlődését, helyesírását, írásmódját és a betegek tájékoztatásával összefüggésben a közérthetőséget igyekszik feldolgozni. A tárgyat a doktori képzésbe is beépítették. Mindez jelzi, hogy a szaknyelv ön-reflektív vizsgálata nélkül a szakmai képzés sem lehet teljes.

Fischer Márta: Eurolektusok. Az Európai Unió hatása a nyelvekre, különös tekintettel a jogi nyelvre

Szerzők: Klenk Márk, Tamás Dóra Mária
Fischer Márta műve több tekintetben is hiánypótlónak tekinthető. A szerző munkáját korábbi kutatásokra alapozza, melyek egyértelműen bizonyították, hogy az európai integráció következtében az egyes országokban sajátos uniós nyelvek alakultak ki, melyek kialakulása a nyelv kettős kontextusban való használatából eredeztethető.

Beszámoló a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának 25 éves évfordulója alkalmából szervezett konferenciáról

Szerzők: Kálmán Orsolya, Előhegyi Dóra
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara volt a házigazdája a „25 years of protecting languages – The past and the future of The European Charter for Regional or Minority Languages” elnevezésű konferenciának. Az angol munkanyelven folyó szimpóziumon olyan szakemberek vettek részt, akik a legtöbb tapasztalattal és legmélyebb tudással rendelkeznek a Charta témakörében, hiszen többen közülük jelenlegi vagy volt tagjai a COMEX-nek (Committee of Experts of the European Charter for Regional or Minority Languages).