A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara volt a házigazdája a „25 years of protecting languages – The past and the future of The European Charter for Regional or Minority Languages” elnevezésű konferenciának. Az angol munkanyelven folyó szimpóziumon olyan szakemberek vettek részt, akik a legtöbb tapasztalattal és legmélyebb tudással rendelkeznek a Charta témakörében, hiszen többen közülük jelenlegi vagy volt tagjai a COMEX-nek (Committee of Experts of the European Charter for Regional or Minority Languages).

Az Európa Tanács Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája az egyetlen jogilag kötelező érvényű nemzetközi egyezmény, amely kizárólag a regionális és kisebbségi nyelvek védelmét és támogatását célozza. Jelenleg több mint 200 nyelvi közösség mintegy 80 nyelvére vonatkoznak a Charta előírásai. Célja, hogy elősegítse ezeknek a regionális vagy kisebbségi nyelveknek a fejlődését, és segítséget nyújtson az ilyen nyelveket beszélő embereknek abban, hogy használhassák a nyelvüket az iskolákban, munkahelyeken, médiában, bíróságokon, közigazgatásban, gazdasági és kulturális életben.

A kétnapos konferenciát Szabó Marcel alkotmánybíró, a rendezvénynek otthont adó egyetem Európajogi Tanszékének vezetője nyitotta meg. Az üdvözlőbeszéd után a vitaindító előadást Fernand de Varrenes, a Pretoria Egyetem Jogi Karának professzora, az Írország-Galway-i Nemzeti Egyetem adjunktusa tartotta meg, aki néhány hónapja még az Egyesült Nemzetek Szervezetének kisebbségi kérdésekkel foglalkozó különleges jelentéstevői megbízatását is betöltötte. A kisebbségek nemzetközi emberi jogainak egyik vezető szakemberének tartott professzor sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az elmúlt három évtizedben a Charta hatékonyságát tekintve összességében visszalépés figyelhető meg. Rámutatott, hogy a dokumentum egy nagyon speciális környezetben született meg, ami nagyon kedvező volt az nyelvi jogok érvényesítése szempontjából. Napjaink miliője azonban már nem fordít, vagy inkább nem ezekre a jogokra fordítja a legnagyobb figyelmet, amit alátámaszt az is, hogy a Chartát ratifikáló tagállamok is hajlamosak elhanyagolni a vállalt kötelezettségeiket. A helyzetet súlyosbítja, hogy a Charta nem kikényszeríthető, az államokon múlik, hogy eleget tesznek-e a számukra tett ajánlásoknak. Az előadó szerint fontos kiemelni azt is, hogy a Chartának voltak pozitív hatásai is, és mindenki közös érdeke, hogy ezekből minél többet megtapasztaljunk.

A következő előadást Jan de Groof, a College of Eu­rope professzora, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem díszdoktora tartotta. A professzor – szoros együttműködésben a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel – egy kutatást végez a Charta rendelkezéseinek érvényesüléséről az oktatásban, előadásában erről számolt be. Az előadó hangsúlyozta, hogy egy olyan pluralista világban élünk, amelynek fontos jellemzője a sokféleség és az inkluzivitás. Ennek fényében több érdekes és megosztó kérdést is felvetett a Charta jövőjével kapcsolatban, például azt is, hogy az Európába érkező bevándorlók által beszélt nyelveket is védje-e a dokumentum. Ez csak egy volt azon kérdések közül, amik a prezentáció után élénk beszélgetéshez, vitához vezettek.

KÁLMÁN ORSOLYA
joghallgató,
Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Jog- és Államtudományi Kar

ELŐHEGYI DÓRA
joghallgató,
Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Jog- és Államtudományi Kar