Hohmann Balázs (Pécsi Tudományegyetem, ÁJTK) doktori értekezésében azt vizsgálta, hogy a közigazgatás, amikor hatósági jogkörben jár el és határozatokat hoz, egy ügyet megvizsgál, az ügyfelekkel levelezik, érintkezik, vajon milyen átláthatósági követelményeknek kell megfelelnie. A disszertációt a Novissima Kiadó 2022-ben megjelentette, a Doktori Értekezések a Jog- és Tudományok Köréből sorozatban.[1] A szerző a nemzetközi szervezetek (OECD, ENSZ, Európa Tanács) által kidolgozott értelmezési szabályokat összevetette a hazai kormányzati erőfeszítésekkel, és végül saját kérdőíves felméréssel gyűjtött adatokkal árnyalta az ügyfelek és a hivatali dolgozók álláspontját, elégedettségét, a kommunikáció minőségét befolyásoló tényezőket. Ebből szemezgetünk, a lap profiljához illeszkedve, vajon a Technológiai Jogi és Energiajogi Tanszék adjunktusa mire hívja fel a figyelmünket saját kutatási eredményei alapján.

Az átláthatóságot olyan gyűjtőfogalomként és egyben tágas alapelvként kezelte a szerző, amibe a hagyományos demokratikus jogállami és emberi jogi követelmények (így a joghoz kötöttség, a tisztességes eljárás, a közérdekű adatokhoz hozzáférés szabadsága, a hatékony jogorvoslat, az egyes hatósági döntések indokolási kötelezettsége, az észszerű időn belüli eljárás) ügyféli oldala is beletartozik. Ugyanis ezek bármelyikének a hiánya előre ki nem számítható, áttekinthetetlen eljárást jelenthet a (laikus) ügyfél, kérelmező számára. Ezzel az előfeltevéssel lehetett csak háromszáz oldalas disszertációt készíteni amellett érvelve, hogy elengedhetetlen feltétel a transzparencia a közigazgatási ügyek intézésekor.

Tóth Judit
egyetemi docens,
Szegedi Tudományegyetem ÁJTK,
Alkotmányjogi Tanszék

^[1] Hohmann Balázs: Az átláthatóság értelmezése és követelményrendszere a közigazgatási hatósági eljárások tükrében. Budapest: Novissima Kiadó, 2022.