Lapszámok

Beszámoló a LITHME Nyelv és Jog munkacsoportjának budapesti találkozójáról

| cikkrészlet

Szerző: Láncos Petra Lea
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara adott otthont 2022. szeptember 6-án és 7-én a LITHME (Language in the Human-Machine Era) kutatóhálózat „Nyelv és Jog” munkacsoportja angol munkanyelven megtartott ülésének. Az interdiszciplináris munkacsoport első személyes jelenléttel megtartott találkozójára jogászok, nyelvészek, informatikusok és fordítástudományi szakemberek érkeztek Budapestre, hogy bemutassák a nyelvtechnológiák és a jog keresztmetszetében végzett kutatásaikat.

Beszámoló a TRANSIUS-Konferenciáról – Genf, 2022. június 27–29.

| cikkrészlet

Szerző: Tamás Dóra Mária
A TRANSIUS Kutatóközpont idén júniusban második alkalommal rendezte meg a Genfi Egyetem Fordítói és Tolmácsolási Karának épületében háromévente esedékes nemzetközi konferenciáját, amely kizárólag a jogi szakfordítás és jogi terminológia, és ezen belül különösen az intézményi fordítás területével foglalkozik. A konferencián kb. 200 fő vett részt.

Tolmácsolás a büntetőeljárás és a fegyveres konfliktus metszetében

| cikkrészlet

Szerző: Láncos Petra Lea
A bírósági tolmácsolásnak, mint a szaktolmácsolás egyik ágának, mára gazdag irodalma van (Snell-Hornby 2006; Gamal 2009; Fowler 2016; Dueñas González, Vásquez, Mikkelson 1991). Ehhez képest újabb kutatási irányzatként jelent meg a humanitárius tolmácsolás, mely csak néhány évtizede került a tudományos érdeklődés homlokterébe (Ruiz Rosendo–Persaud 2016).

Hogyan hat a közérthetőség a szabálykövetésre?¹

| teljes cikk

Szerző: Vinnai Edina
A tanulmány egy empirikus kutatást ismertet annak vizsgálatáról, hogy egy szöveg megfogalmazásának módja hogyan befolyásolja annak megértését. A kutatáshoz egy magyar felsőoktatási intézményben a koronavírus­járvány kitörését követően irányadó rektori utasítás szövegrészletét választottam ki és írtam át a közérthetőségi szempontoknak megfelelően, majd egy kérdőíves felmérésben egyetemi hallgatók válaszai alapján vizsgáltam, hogy kimutatható-e különbség az eredeti és az átírt szöveg megértésében.

RECENZIÓ − Varga Marianna: Magyar büntetőperes bírósági kihallgatások komplex nyelvészeti elemzése c. doktori értekezéséről

| cikkrészlet

Szerző: Torma Judit
Hazánkban is növekvőben van az a trend, hogy más tudományágak képviselői saját diszciplínáikat felhasználva kutatják a jog különböző manifesztációit. Talán a legtermékenyebbek ebből a szempontból a jogszociológiai kutatások, azonban a pszichológia és jog házasságának kezdete is már több mint száz évre tekint vissza, illetve a jogi nyelv, és a jog nyelvészeti kutatásai is egyre népszerűbbek.

A jog asztalánál

| cikkrészlet

Szerző: Tóth Judit
A jogalkotási munka menetét szabályozó törvényt (2010. évi CXXX. tv.) 2019-ben módosították (2019. évi II. tv.). Azóta sem figyelt fel senki arra, hogy a Magyar Közlöny – az országos jogszabályokon és közjogi szervezeti szabályokon túl – már tartalmazza a törvényjavaslatokhoz készített indokolásokat is. Pedig micsoda vadászterepe lehet ez a nyelvi és logikai különlegességeket kedvelőknek!

Adalékok a magyar jogi terminológia eredettörténetéhez*

| teljes cikk

Szerző: Szabadfalvi József
A hazai jogtudomány és joggyakorlat számára megkerülhetetlen kérdésként merül fel a használt nyelv és fogalmi apparátus kialakulásának és fejlődésének vizsgálata. A nemzetté válás folyamatának identitást meghatározó eleme volt a magyar jogi terminológia megteremtése, amely alapját képezte a társadalmi, gazdasági, politikai és jogi modernizációt szolgáló jogi praxis kialakításának.

Jogi szövegek és fordításaik közérthetőségének összehasonlító szövegtani elemzése a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény és az általános közigazgatási rendtartás példáján: esettanulmány¹

| cikkrészlet

Szerző: Láncos Petra Lea
A jogi szövegek közérthetőségének kérdése a Plain Language Movement sikere óta foglalkoztatja a tudományos közösséget és a kodifikátorokat egyaránt. Magyarországon a Miskolci Egyetem tett jelentős lépéseket a jogi szaknyelv közérthetőségének kutatásában a Miskolc Jogi Korpusz megalkotásával (Vinnai 2017, Szabó–Vinnai 2018).