Jog, nyelv, pszichológia II.: Kutatási eredmények gyakorlati alkalmazásai

Szerző: Torma Judit
Az előző Jog, nyelv, pszichológia tanulmány (Torma 2020) arra vállalkozott, hogy a jog és nyelv kutatási irányzatát összekapcsolja pszichológiai elméletekkel és kutatási eredményekkel, ezáltal demonstrálva azt, hogy amikor jogi nyelvről beszélünk, a cselekvő vizsgálata legalább olyan fontos a megértéshez, mint a megjelenő nyelvi konstrukcióé.

Jog, nyelv, pszichológia: A jog és nyelv kutatásának pszichológiai vetületei I.

Szerző: Torma Judit
A jog és a nyelv összekapcsolódásának vizsgálata a nemzetközi szakirodalomban már a múlt század hetvenes évei óta jelen van. Ezeket a vizsgálódásokat a kutatók a mai napig interdiszciplináris eszközökkel végzik, összevonva a jog, a jogtudomány, a jogi nyelv és fogalmak, a nyelvészet, a szociológia és a filozófia egyes eszközeit és elméleti területeit (Vinnai 2014: 60).

A jogalkotás mint (nem) nyelvi jelenség? (recenzió)

Szerző: Tóth Judit
A recenzens előrebocsátja, hogy a két kötetet szerzőként és szerkesztőként jegyzők csak névrokonaim, nincs szó semmiféle családi vállalkozásról. Ám a közjogi érdeklődés, különösen a kodifikáció a közös pont a fiatal pályatársak írásainak figyelmes és kritikus elemzéséhez.

Konferenciabeszámoló: Az igazságügyi nyelvészet és társterületei (2019. november 6.)

Szerzők: Kurtán Zsuzsa, Tamás Dóra, Vinnai Edina
2019. november 6-án az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Múzeum körúti kari tanácstermében zajlott le Az igazságügyi nyelvészet és társterületei című szakmai nap. Az esemény házigazdájaként Balázs Géza (ELTE) bevezetőjében elmondta, hogy 2014 után második alkalommal került sor erre a rendezvényre,

Tradíció és kreativitás: Az új eljárási kódexek terminológiája (interjú)

Szerző: Láncos Petra Lea
A 2014–2018-as kormányzati ciklus prioritásai között szerepelt a nagy eljárási kódexek újraalkotása. A polgári perrendtartás (Pp.), a büntetőeljárásról szóló törvény (Be.), a közigazgatási perrendtartás (Kp.) és az általános közigazgatási rendtartás (Ákr.) kodifikációja nagyjából párhuzamosan zajlott, ami az egyes eljárási szabályok közötti szabályozási, fogalmi és terminológiai koherencia szempontjából izgalmas kérdéseket vetett fel.