2023. évfolyam / 2023/2.

Hogyan fordítsunk közérthetőbben? Fordított és autentikus büntetőítéletek összehasonlító szövegtani elemzése: esettanulmány¹

Ön itt egy cikkrészletet talál. A teljes tanulmányt a Magyar Jogi Nyelv nyomtatott lapszámában olvashatja el. A folyóiratra itt tud előfizetni. A Magyar Jogi Nyelv – valamint sok más jogi szaklap – valamennyi tanulmányát olvashatja a szakcikkadatbazis.hu oldalon.

Absztrakt: A jogalkalmazói (ún. működési) szövegek gyakran nehezen érthetők még a szakmabeliek számára is, és csak jelentős időráfordítással lehet ezeket értelmezni. A közérthetőség-kutatások és jogalkotói törekvések révén ugyanakkor ma már számos olyan szabály van érvényben, amelyek az ilyen típusú szövegek nyelvezetének egyszerűsítését célozzák és kötelező jellegük miatt beépültek a hivatalos szervek mindennapi tevékenységébe. Az esettanulmány ebből a két aspektusból kiindulva helyezi el a közérthető fogalmazás követelményét a jogi szakfordítás folyamatában és bemutatja, hogy milyen irányban és módszerekkel javítható a jogalkalmazói szövegek érthetősége.

Kulcsszavak: közérthető fogalmazás, ítéletek fordítása, közérthetőségi mutatók, szövegnormatív ekvivalencia, kötött nyelvi elemek


Abstract: Judicial documents (texts issued by the courts and the court administration: judgments, court orders or petitions) are often challenging to understand, even for professionals, requiring significant time and effort for interpretation. However, through plain language/clear writing research and legislative efforts, numerous rules have been established to simplify these texts, and due to their mandatory nature, these rules have become integrated into the everyday activities of official institutions. Based on these two aspects, this case study situates the requirement for clear writing within the process of legal translation and illustrates the direction and methods through which the clarity of judicial documents can be improved.

Keywords: plain language, translating judicial documents, indicators of clear writing, text-normative equivalence, fixed expressions


1. Bevezetés

A jogalkotói és a jogalkalmazói szövegek érthetősége a jogbiztonság központi eleme. Az ilyen típusú szövegek esetében a fordítók a jogi nyelv jellemzői folytán számos nehézséggel (pl. terminusok kiválasztása, szaknyelvi frazeológia használata) szembesülnek. A közérthető fogalmazás követelményének érvényre juttatása vajon egyike ezeknek a nehézségeknek?

A válaszhoz jelen tanulmányban a közérthetőség-kutatások releváns eredményeinek összefoglalása és a közérthetőség irányadó fogalmi kereteinek tisztázása után egy pilot kutatást ismertetek, amelynek keretében németről magyarra fordított és eredeti magyar, autentikus ítéleteket hasonlítok össze a közérthetőségi mutatók szempontjából. Az elemzési szempontok a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Jogelméleti és Jogszo­ciológiai Tanszékén 2014. szeptember 1. és 2018. augusztus 31. között lezajlott, „A tisztességes eljárás nyelvi aspektusai. A jogi nyelv hatása a joghoz való hozzáférés érvényesülésére” című K-112172 számú OTKA kutatás (miskolci közérthetőségi kutatás) eredményein alapulnak.

Az összehasonlító szövegtani elemzést követően magyarázatot keresek a feltárt különbségek okaira. Ehhez egy kísérletet mutatok be, amelynek során megvizsgálom, hogy a közérthetőségi mutatókra milyen hatást gyakorol, ha a szöveg nyelvhasználatát a jogalkotó és a jogalkalmazói hierarchia csúcsszervének (Kúria) nyelvhasználatához igazítjuk.

ENGEL IZOLDA
PhD-hallgató,
Eötvös Loránd Tudományegyetem
Bölcsészettudományi Kar,
Nyelvtudományi Doktori Iskola,
Fordítástudományi Doktori Program

 


[1] A szerző a MANYE Fordítástudományi kutatások III. online konferencián (2023. május 19.) elhangzott „A közérthető fogalmazás mint fordítási kompetencia a jogi szakfordításban” című előadásában az esettanulmány eredményeit összefoglalva ismertette.