2019. évfolyam / 2019/1.

Tudnak-e a jogászok érthetően fogalmazni, avagy nem is kell azt tudni?

Ön itt egy cikkrészletet talál. A teljes tanulmányt a Magyar Jogi Nyelv nyomtatott lapszámában olvashatja el. A folyóiratra itt tud előfizetni.
A Magyar Jogi Nyelv – valamint további 21 jogi szaklap – valamennyi tanulmányát olvashatja a Jogkódex Szakcikk Adatbázis Plusz moduljában.

1. A gyakorló bírák határozatai

A gyakorló jogászok közt kiemelkedő szerepet töltenek be a bírák, mert az eljárás során meglehetősen sok jogász kartársukkal és még több laikus emberrel érintkeznek, akiknek a bírói fogalmazás jó esetben világosan érthető, ám egyébként alig vagy egyáltalán nem. Ennek tesztje volt, amikor a Kúria elnöke 2013-ban a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény alapján létrehozott egy elemző csoportot:[1] vizsgálja meg a bíróságokon született polgári jogi és közigazgatási ügyekről szóló határozatok nyelvi, érthetőségi sajátosságait, amelyekre építve a munkaügyi, és majd a büntetőjogi ügyekre is irányadó nyelvhasználati mintákat lehet kidolgozni. Bár e lap hasábjain már tárgyalták az elemző csoport konkrét javaslatait, (Minya–Vinnai 2018: 13–18) nem felesleges felidézni, hogy milyen jelentős korlátok között mozog a joghoz való érdemi hozzáférés, a jog értékeinek és a normatív üzenetnek az átadása, ha a jogászok kompetenciájának nem része a jogilag szakszerű, ám a köznyelvet használók számára is érthető kommunikáció.

Mivel a jog és az eljárás alapja az írásbeliség, a határozatszerkesztési gyakorlatot vizsgálta tíz (aktív vagy egykori) bíró, három egyetemi oktató, egy dramaturg és egy tudományos kutató. A résztvevők eltérő ismeretei alapján, nyelvészeti, informatikai és jog-összehasonlító egység működött, és figyelembe vették a témára szorosan vonatkozó előzetes ismereteket (Juhász 2009, Molnár 2012).

A vizsgálódás alapja volt, hogy a határozatokban megjelenő döntések hozzáférhetővé tétele a nyilvánosság számára feleljen meg a társadalmi elvárásoknak. Ugyanis jogos elvárás akár a konkrét jogvitában érdekelt személy, akár a jogkereső közönség részéről, hogy egy egyedi határozaton keresztül megismerhesse és megérthesse annak a bírói döntésnek a jogi indokolását, amely a határozatban ölt testet. Ehhez pedig elengedhetetlen a határozat áttekinthető szerkesztése és a döntés indokai­nak világos és meggyőző levezetése, átláthatósága és kiszámíthatósága. Ez az ítélkezés alkotmányosságának garanciális eleme. A Bírák Magna Chartája[2] is kimondja, hogy a bírósági iratokat és határozatokat érthető, egyszerű és világos nyelvezettel kell megfogalmazni. Az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózata pedig rámutatott[3], hogy a bíróságokba vetett társadalmi bizalom akkor erősödik, ha az ítéletek és határozatok megfogalmazása világos és közérthető. …

 

TÓTH JUDIT
egyetemi docens, Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar


[1] 2011. évi CLXI. törvény 29. § (1) bek.: A bírósági joggyakorlat-elemző csoport feladata az ítélkezési gyakorlat vizsgálata. A vizsgálati tárgyköröket a Kúria elnöke – a Kúria kollégiumai véleményének beszerzését követően – évente meghatározza. A vizsgálati tárgykörökre az ítélőtáblai és a törvényszéki kollégium kollégiumvezetője, továbbá a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium kollégiumvezetője, az OBH elnöke és a legfőbb ügyész (a továbbiakban együtt: kezdeményező) is indítványt tehet. (2) A bírósági joggyakorlat-elemző csoport vezetőjét és tagjait a Kúria elnöke – vizsgálati tárgykörönként – a Kúria bírái közül, a Kúria kollégiumvezetőinek javaslatai alapján jelöli ki.
A csoport vezetője a csoport munkájába – a kezdeményező javaslatára, vagy ha azt a vizsgálati tárgykör indokolja – alsóbb fokú bíróságra beosztott bírót és a vizsgált területen működő elméleti vagy gyakorlati szakembert is bevonhat. 30. § (1) A bírósági joggyakorlat-elemző csoport a vizsgálat eredményéről összefoglaló véleményt készít. Az elkészült összefoglaló véleményt a Kúria tárgykör szerint illetékes kollégiuma megvitatja, és egyetértése esetén annak megállapításait a csoport vezetője a Kúria honlapján közzéteszi. Ezzel egyidejűleg a teljes összefoglaló véleményt a csoport elnöke a bíróságok központi intranetes honlapján (a továbbiakban: intranet) is közzéteszi.

[2] Európai Bírák Konzultatív Tanácskozásának közgyűlésén Strasbourg­ban 2010. november 10–19-én elfogadott dokumentum, 16. pont.

[3] Vilniusi Nyilatkozat 7. pontja.