2020. évfolyam / 2020/2.

Környezetvédelmi témájú jogi szövegek fordítása II.¹

Ön itt egy cikkrészletet talál. A teljes tanulmányt a Magyar Jogi Nyelv nyomtatott lapszámában olvashatja el. A folyóiratra itt tud előfizetni. A Magyar Jogi Nyelv – valamint további 23 jogi szaklap – valamennyi tanulmányát olvashatja a Jogkódex Szakcikk Adatbázis Plusz moduljában.

Az alábbiakban lexikográfiai-szemantikai módszerek segítségével teszek kísérletet a környezetvédelmi témájú jogi szövegekben előforduló egyes szakkifejezések célnyelvi megfelelőjének feltárására, ezen keresztül bemutatva az ilyen szövegek fordítási nehézségeit.

Fel kell hívni a figyelmet a környezetvédelmi témájú jogi szövegek fordításához használandó forrásanyag széles körére. Adrian Loets An Old Debate Revisited: Applicability of Environmental Treaties in Times of International Armed Conflict Pursuant to the International Law Commission’s ‘Draft Articles on the Effects of Armed Conflict on Treaties’ című 2012-es cikke (Loets 2012: 127–136) jól példázza azt, hogy milyen sok különböző szakterület – ezzel szaknyelv – alkalmazandó hasonló jogi szövegekben egymással párhuzamosan. A Time of International Armed Conflict kifejezésről első látásra megállapítható, hogy nemzetközi jogi szakkifejezés. Ennek megfelelően a helyes lefordításához először azt érdemes ellenőrizni, hogy a magyar nyelvre lefordított nemzetközi jogi dokumentumokban (nemzetközi szerződésekben, bírósági döntésekben) szerepel-e már. Az International Armed Conflict szókapcsolat mint szakkifejezés több európai uniós előzetes döntésben (C-542/13, C-562/13, C285/12.) is előfordul, és szinte minden esetben nemzetközi fegyveres konfliktusnak fordítják. Ehhez képest kivételt jelent a C-285/12 sz. előzetes döntésben előforduló nemzetközi fegyveres összeütközés szakkifejezés. Az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett, a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartásának előremozdítására szolgáló iránymutatások II/9. pontjának angol változatában az International Armed Conflict, a magyar változatban megint a nemzetközi fegyveres konfliktus szerepel.[2] Az 1949. augusztus 12-i genfi egyezményeket kiegészítő és a nemzetközi fegyveres összeütközések áldozatai­nak védelméről szóló jegyzőkönyv (I. jegyzőkönyv, Genf, 1977) címének idevonatkozó részlete angolul Relating to the Protection of Victims of International Armed Conflicts. Csak önmagában a cím lefordításához már figyelembe kellett venni a nemzetközi humanitárius jog szókészletét is.

A szöveghűség és a tartalmi tisztaság mellett érdemes mindig szem előtt tartani a következetességet is: ha az adott területen egy kifejezésnek egy adott nyelven már létezik széles körben használt megfelelője, érdemes azt alkalmazni, akár annak ellenére, hogy a használt kifejezés nem a legszerencsésebb. Erre példa a jogalap nélküli gazdagodás és a brit angol jogi nyelvben használt unjust enrichment (mely inkább jogtalan gazdagodást jelent); a brit angol jogászok annak ellenére használják ezt a – jogintézmény tekintetében a jogalap nélküli gazdagodással szinte teljesen azonos tartalmat fedő – szakkifejezést, hogy ennél az unjustified enrichment (jogosulatlan, tehát jogalap nélküli gazdagodás) sokkal pontosabban visszaadná annak jelentését. …

Ott Máté Boldizsár
Jogi ügyintéző, Kúria


[1] Jelen tanulmány a Magyar Jogi Nyelv folyóirat előző számában közölt rövid összefoglaló folytatása (Balogh 2020: 15–17).

[2] Az Európai Unió Tanácsa. 2009. Az Európai Unió iránymutatásai a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartásának előmozdításáról – naprakésszé tett változat. 303/13.