2020. évfolyam / 2020/2.

Jog, nyelv, pszichológia II.: Kutatási eredmények gyakorlati alkalmazásai

Ön itt egy cikkrészletet talál. A teljes tanulmányt a Magyar Jogi Nyelv nyomtatott lapszámában olvashatja el. A folyóiratra itt tud előfizetni. A Magyar Jogi Nyelv – valamint további 23 jogi szaklap – valamennyi tanulmányát olvashatja a Jogkódex Szakcikk Adatbázis Plusz moduljában.

Bevezetés

Az előző Jog, nyelv, pszichológia tanulmány (Torma 2020) arra vállalkozott, hogy a jog és nyelv kutatási irányzatát összekapcsolja pszichológiai elméletekkel és kutatási eredményekkel, ezáltal demonstrálva azt, hogy amikor jogi nyelvről beszélünk, a cselekvő vizsgálata legalább olyan fontos a megértéshez, mint a megjelenő nyelvi konstrukcióé. Ennek bizonyítására a tanulmány az emlékezés, a nyelv, a fogalmi konstrukciók és a sémaelméletek egyes részeit mutatta be, hidat képezve a tárgyalótermi diskurzus, valamint egyes tanúvallomások megbízhatóságának nyelvi és pszichológiai vizsgálata között. A tanulmány második része az első részben bemutatott klasszikus elméletek 21. századi továbbélésén túl az elméletek jogi gyakorlati alkalmazásának területeit veszi sorra.

A jogi gyakorlatban az igazságügyi nyelvészet az a terület, ahol a jogi nyelv és a pszichológia találkozhatnak. Jogi eljárásokban releváns szövegek vagy emberi kommunikációs elemek elemzése mindkét tudomány (igazságügyi nyelvészet és igazságügyi pszichológia) számára egyaránt lehet feladat. Ilyen nyelvi produktumok főleg a segélyhívások, fenyegetések (pl. terrorfenyegetések vagy váltságdíj-követelések), öngyilkossági levelek, vagy polgári jogi eljárásokban a plágiumgyanús szövegek. Ezekben az esetekben az elemzés a nyelvi és stilisztikai szempontokon túl a kommunikátor szándékaira, társas viszonyaira és érzelmi-motivációs állapotára is kiterjed. Nemzetközi felderítési ügynökségek széles körben támaszkodnak pszicholingvisztikai eszközökre a gyanúsítottak anyanyelvének kiderítésére (amikor a kommunikáció nyelve angol, de következtetni lehet arra, hogy az elkövetők nem angol anyanyelvűek), illetve a kommunikátor életkorára (amikor például egy fiatalkorúak által használt internetes alkalmazás felhasználói közül szeretnék kiszűrni az esetleges veszélyt jelentő felnőtteket).

Az első fejezet a tárgyalótermi nyelvhasználat gyakorlatából hoz példákat, a második a hazugságok és szándékos megtévesztés nyelvi jegyeinek felismerésével foglalkozó tanulmányokat mutatja be, míg a harmadik a fogalmi konstrukciók és emlékezetkutatások egy nagyon is gyakorlati eredményével, a kognitív interjútechnika tudományos hátterével és gyakorlati alkalmazásának határaival foglalkozik. …

Torma Judit
doktorandusz,
Miskolci Egyetem ÁJK Deák Ferenc Doktori Iskola