2023/2.

Miért nem lehet egy jogi normát értelmezni? A jogértelmezés szemiotikai keretekben

| teljes cikk

Szerző: Blutman László
A jogtudomány reménytelen küzdelmet folytat azért, hogy megfelelő, differenciált terminológiát alakítson ki, mellyel a jogértelmezés sokrétű, és sok tekintetben szubjektív folyamatai jól megragadhatók. Ezt a törekvést szolgálhatja, ha a jogértelmezést szemiotikai keretbe foglaljuk, mert új perspektívákat és szemléletet nyit meg. Lehetővé teszi, hogy a jogértelmezés során alkalmazott terminológiát felülvizsgáljuk, rámutassunk annak többértelmű vagy éppen helytelen használatára. Ez a jogtudomány, a jogdogmatika egyik fontos funkciójához is illeszkedik, mely a jogi nyelvhasználat pontosítása, és olyan fogalmi háló szövése, melyen a jog testetlen és érzékelhetetlen jelenségei is fennakadnak.

Hogyan fordítsunk közérthetőbben? Fordított és autentikus büntetőítéletek összehasonlító szövegtani elemzése: esettanulmány¹

| cikkrészlet

Szerző: Engel Izolda
A jogalkalmazói (ún. működési) szövegek gyakran nehezen érthetők még a szakmabeliek számára is, és csak jelentős időráfordítással lehet ezeket értelmezni. A közérthetőség-kutatások és jogalkotói törekvések révén ugyanakkor ma már számos olyan szabály van érvényben, amelyek az ilyen típusú szövegek nyelvezetének egyszerűsítését célozzák és kötelező jellegük miatt beépültek a hivatalos szervek mindennapi tevékenységébe. Az esettanulmány ebből a két aspektusból kiindulva helyezi el a közérthető fogalmazás követelményét a jogi szakfordítás folyamatában és bemutatja, hogy milyen irányban és módszerekkel javítható a jogalkalmazói szövegek érthetősége.

Az orvosi szaknyelvről és a nyelvi medicinákról*

| cikkrészlet

Szerző: Tóth Judit
A Magyar Orvosi Nyelv (MONY) folyóirat 2000-ben indult útjára, és idősebb testvérként a főszerkesztő köszöntötte a Magyar Jogi Nyelv 2017-es születését, mint a második szaknyelvi lapot (Ludányi 2017: 107–108).[1] 2004-ben Bősze Péter már arról számolt be (Bősze 2004: 2–4), hogy a Magyar orvosi nyelv című kurzust a SOTE elindította, és választható tárgyként, elsősorban a szaknyelv történetét, terminológiai fejlődését, helyesírását, írásmódját és a betegek tájékoztatásával összefüggésben a közérthetőséget igyekszik feldolgozni. A tárgyat a doktori képzésbe is beépítették. Mindez jelzi, hogy a szaknyelv ön-reflektív vizsgálata nélkül a szakmai képzés sem lehet teljes.

Fischer Márta: Eurolektusok. Az Európai Unió hatása a nyelvekre, különös tekintettel a jogi nyelvre

| cikkrészlet

Szerzők: Klenk Márk, Tamás Dóra Mária
Fischer Márta műve több tekintetben is hiánypótlónak tekinthető. A szerző munkáját korábbi kutatásokra alapozza, melyek egyértelműen bizonyították, hogy az európai integráció következtében az egyes országokban sajátos uniós nyelvek alakultak ki, melyek kialakulása a nyelv kettős kontextusban való használatából eredeztethető.

Beszámoló a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának 25 éves évfordulója alkalmából szervezett konferenciáról

| cikkrészlet

Szerzők: Kálmán Orsolya, Előhegyi Dóra
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara volt a házigazdája a „25 years of protecting languages – The past and the future of The European Charter for Regional or Minority Languages” elnevezésű konferenciának. Az angol munkanyelven folyó szimpóziumon olyan szakemberek vettek részt, akik a legtöbb tapasztalattal és legmélyebb tudással rendelkeznek a Charta témakörében, hiszen többen közülük jelenlegi vagy volt tagjai a COMEX-nek (Committee of Experts of the European Charter for Regional or Minority Languages).

Szabályalapú és gépi tanulásra alapozott megoldások a közérthető fogalmazás elősegítése érdekében

| cikkrészlet

A közérthető fogalmazás az állami szervek részéről régóta ismerten hozzájárul a jogbiztonság, valamint a joghoz való hozzáférés elősegítéséhez, továbbá támogatja az állampolgárokat demokratikus érdekérvényesítő képességük kiteljesítésében. Habár a jogtudományi és nyelvészeti szakirodalom régóta foglalkozik a jogi szövegek közérthetőbbé tételének kérdésével, a probléma mindezidáig híján van olyan (félig) automatikus megoldásoknak, amelyek a szakértői munkát érdemben támogatni képesek lennének, ezzel csökkentve a kapcsolódó intralingvális átfordítás idő- és munkaigényét.