DOI: https://doi.org/10.59851/mjny.9.1.2
Absztrakt: A tanulmány azt vizsgálja, hogy az Európai Parlament tolmácsai milyen tolmácsolási stratégiákat alkalmaznak jogi terminusok magyar nyelvre történő szinkrontolmácsolásakor. A hagyományos jogi tolmácsolási helyzetektől eltérően az elemzett felszólalások – bár tartalmaznak jogi kifejezéseket – politikai beszédek kontextusában hangzottak el, nem pedig formális jogi eljárások keretében. A kutatás arra összpontosít, hogy milyen stratégiákat alkalmaznak a tolmácsok a „jogi tartalmú szövegek” tolmácsolására. A vizsgálat két fő hipotézisen alapul: hogy a jogi terminológia különös kihívást jelent a tolmácsok számára, valamint hogy a tolmácsok tudatos stratégiákat alkalmaznak ezen kihívások kezelésére.
Kulcsszavak: európai parlamenti tolmácsolás, jogi tartalmú szövegek, jogi szaknyelv, tolmácsolási stratégiák
Abstract: This study explores the interpreting strategies used by European Parliament interpreters when rendering legal terminology into Hungarian during simultaneous interpretation. Unlike traditional legal interpreting settings, the analyzed speeches – although containing legal terms – were delivered in a political context, not within formal legal proceedings. The research focuses on what strategies interpreters use to interpret “speeches with legal content”. The study is based on two main hypotheses: that legal terminology poses specific challenges for interpreters, and that interpreters apply conscious strategies to manage these challenges.
Keywords: European Parliament interpretation, legal texts, legal jargon, interpretation strategies
1. A kutatás célja és relevanciája
Kutatásom célja megvizsgálni, hogy az Európai Parlament tolmácsai milyen tolmácsolási stratégiákat alkalmaznak jogi terminusok magyar nyelvre történő szinkrontolmácsolásakor. A jogi szövegek, jogi terminusok tolmácsolásával kapcsolatban már több tudományos munka is született. E kutatások elsősorban a közösségi tolmácsolás egyik formájaként megjelenő bírósági tolmácsolást vizsgálták, így például Russel a jelnyelvi tolmácsolást elemezte a tárgyalóteremben (Russel 2004), Gamal a bevándorlók és menedékkérők tárgyalást megelőző eljárásainak tolmácsolásával foglalkozott (Gamal 2014), míg Liu és Hale a jogi tolmácsolás oktatását kutatták (Liu–Hale 2018). Ennek megfelelően a jogi terminusok tolmácsolásával kapcsolatos kutatások a jogi szakmai beszélőközösség tagjai közötti kommunikáció, vagy legalábbis jogi eljárások közvetítését vizsgálták.
A kutatás újdonsága, hogy az Európai Parlamentben elhangzott felszólalások tolmácsolásában megnyilvánuló tolmácsolási stratégiákat vizsgálja, vagyis olyan korpuszt vesz alapul, mely ugyan tartalmaz jogi terminusokat, azonban a vizsgált szövegek nem tekinthetők jogi szövegnek, illetve azok olyan kontextusban hangzottak el, melyek nem minősülnek jogi eljárásnak. A kutatásban tehát laikusok kommunikációjában született, az európai parlamenti felszólalás műfajába tartozó szövegekben elemeztem a jogi terminusok megjelenését, valamint a tolmácsolásuk során alkalmazott stratégiákat.
2. A kutatás előfeltevései és kérdései
A kutatás hipotézisei az alábbiak voltak:
a) A jogi terminusok a jogi szaknyelv részeként különös kihívást jelentenek a kutatás résztvevői számára.
b) A kutatás résztvevői e kihívás megoldására tolmácsolási stratégiákat alkalmaznak a jogi terminusok tolmácsolásakor.
Hipotéziseimet a szakirodalom áttekintése, valamint saját tolmácsolási tapasztalataim alapján fogalmaztam meg. Hale részletesen kifejti, hogy a jogi tolmácsolás során különös jelentősége van a „szöveghű” tolmácsolásnak, mind a tartalom, mind pedig a regiszter szempontjából; problémát jelent azonban a jogrendszer ismeretének, valamint megfelelő képzettségének hiánya (Hale 2007). Kevés jogi képesítéssel rendelkező tolmács dolgozik a magyar, illetve a nemzetközi tolmácspiacon. A tolmácsolás során a jogi tartalom tolmácsolása különös kihívást jelent a tolmácsok számára, melyet a szakirodalom is dokumentál; ezeket a kutatás elméleti alapjai részben részletezem.
A kutatás előfeltevései alapján az alábbi kutatási kérdéseket fogalmaztam meg:
a) Milyen tolmácsolási stratégiákat alkalmaznak a kutatás résztvevői a jogi terminusok tolmácsolásakor?
b) Tudatosan alkalmazzák-e a tolmácsok ezeket a tolmácsolási stratégiákat?
Láncos Petra Lea
egyetemi tanár,
Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar
