2020. évfolyam / 2020/1.

A jogalkotás mint (nem) nyelvi jelenség? (recenzió)

Ön itt egy cikkrészletet talál. A teljes tanulmányt a Magyar Jogi Nyelv nyomtatott lapszámában olvashatja el. A folyóiratra itt tud előfizetni. A Magyar Jogi Nyelv – valamint további 23 jogi szaklap – valamennyi tanulmányát olvashatja a Jogkódex Szakcikk Adatbázis Plusz moduljában.

Jogalkotástan. Jogdogmatikai és jogszabályszerkesztési ismeretek, Budapest: Dialóg Campus Kiadó, 359 o.
(Szerk.: Tóth J. Zoltán) (2019)

Hogyan tovább, kétharmad? A minősített többségű törvényalkotás múltja, jelene, jövője Magyarországon. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 239 o.
Szentgáli-Tóth Boldizsár (2019)

A recenzens előrebocsátja, hogy a két kötetet szerzőként és szerkesztőként jegyzők csak névrokonaim, nincs szó semmiféle családi vállalkozásról. Ám a közjogi érdeklődés, különösen a kodifikáció a közös pont a fiatal pályatársak írásainak figyelmes és kritikus elemzéséhez. A két mű nagyban eltér egymástól, de összekapcsolja, hogy mindkettőben logikailag nagy szerepe van a nyelvhasználatnak, a terminológia, a megfogalmazás tudatos formálásának a közérthetőség és a szaknyelvi sajátosságok egyidejű alkalmazásában, amely szinte művészi arányérzéket igényel. Persze ha több az iparos és a technokrata, mint a művelt, bölcs kodifikátor, akkor nehézkes lesz a normaszöveg, és ezáltal rémálom a jogértelmezés, meg a jogalkalmazás is – ahogy ezekben a kötetekben a szerzők implicite állítják.

A Jogalkotástan szerkesztője és egyes fejezetek szerzője, Tóth J. Zoltán a jogértelmezési módszereket, az alkotmánybíráskodást, az élethez való jogot, valamint a jogászi etikát kutatja, de ebben a tankönyvben a jogalkotás elméleti, dogmatikai és szövegezési, szerkesztési ismereteit próbálja összefoglalni, tizenkét fejezetben. Kovács Endre Miklós, Köbel Szilvia, Szilvásy György Péter és T. Kovács Júlia szegődött még mellé társszerzőként. Az Előszóban utalnak arra, hogy egyetemi oktatói tevékenységük mellett már több-kevesebb tapasztalatot is szereztek a jogalkotás vagy a jogalkalmazás felügyelete terén, ezért kellően felkészültnek érezték magukat a tankönyv megírására, sőt a kurzus előadásaihoz csatlakozó, de a gyakorlati órákhoz szellemi muníciót adó jogalkotási példatár elkészítésére is [Kovács Endre Miklós – Szilvásy György Péter – Tóth J. Zoltán (2016): Jogsza­bály­szerkesztési gyakorlatok. Budapest: Dialóg Campus Kiadó]. Az alkotói csoportról röviden annyit, hogy ketten az NKE-n oktatnak, így a rendészeti, a közigazgatási és az emberi jogokkal kapcsolatos képzési, tananyagírási feladatokkal megismerkedtek; a harmadik szerző felsőoktatási vezető, előtte pedig önkormányzati munkaköröket töltött be, sőt rövidebb ideig oktatott jogalkotási kérdéseket is; az élelemhez és a biológiai sokféleséghez, a környezetvédelemhez kapcsolódó jogi nehézségekkel foglalkozik a negyedik szerző, míg a csapat ötödik tagja egyháztörténetet, a vallásszabadságot és a totalitárius rendszereket kutatja, az alkotmányjogi vizsgáztatás, tankönyvírás mellett.

Tóth Judit
egyetemi docens,
Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszék