A Magyar Jogi Nyelv – valamint további 23 jogi szaklap – valamennyi tanulmányát olvashatja a Jogkódex Szakcikk Adatbázis Plusz moduljában.
1. Bevezetés
A nyelveknek eltérő és sajátos a szerepe minden nemzetközi szervezetben és intézményben, ahol szükségképpen több állam képviselője különböző nyelveken dolgozik együtt, még akkor is, ha a szervezet/intézmény ambicionálja, hogy határozatai és egyéb dokumentumai legalább egy közös (munka)nyelven is elérhetőek legyenek. Ennek megfelelően, a mai nemzetközi szervezetek és intézmények tipikusan többnyelvűek, különösen ha tagságuk kibővítését szorgalmazzák.
Azok a nemzetközi szervezetek, amelyeknek van saját nemzetközi bíróságuk, és különösen, ha azoknak nemcsak államok közötti, hanem az egyéneket érintő jogvitákat is rendezniük kell, a nyelvi kérdések (pl. hivatalos nyelvek, nyelvi paritások, méltányos nyelvi megoszlás a különböző irányítótestületekben) szabályozása alapvető. Jellemzően a tisztességes eljárás és a vádlott jogainak biztosítása szempontjából alakítják ki a szabályozást, de az adott helyzet, avagy az adott ügy sajátosságainak függvényében a kisebb-nagyobb gondok, megoldandó feladatok nyelvi kihívásként jelen vannak.
E néhány oldalon a többnyelvű eljárásokba szeretnék néhány példán keresztül bepillantást nyújtani, ezért a Nemzetközi Büntetőbíróság (International Criminal Court, ICC) joggyakorlatára csak röviden utalok, elsősorban a tömörített összefoglalásokra hívom fel a figyelmet, ha folyamatban levő ügyekről van szó. Az első nehézség, hogy miként lehet nyilvános, open access, enciklopédiajellegű hivatkozást találni a különböző nyelvek katonai szakszavaira, a fegyverek elnevezésére, hiszen azt csak a szűk szakmai kör ismeri. …
Kovács Péter[2]
a Nemzetközi Büntetőbíróság bírája;
egyetemi tanár,
Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar
[1] A tanulmány a Hungarian Yearbook of International Law and European Law (2019) számára készült: „Languages and linguistic issues before the International Criminal Court”, és annak a magyar olvasók számára átdolgozott változata.
[2] A tanulmányt a szerző kutatói minőségében készítette, és az nem tekinthető a Nemzetközi Büntetőbíróság hivatalos álláspontjának.
