2020. évfolyam / 2020/1.

Jog, nyelv, pszichológia: A jog és nyelv kutatásának pszichológiai vetületei I.

Ön itt egy cikkrészletet talál. A teljes tanulmányt a Magyar Jogi Nyelv nyomtatott lapszámában olvashatja el. A folyóiratra itt tud előfizetni. A Magyar Jogi Nyelv – valamint további 23 jogi szaklap – valamennyi tanulmányát olvashatja a Jogkódex Szakcikk Adatbázis Plusz moduljában.

Bevezetés

A jog és a nyelv összekapcsolódásának vizsgálata a nemzetközi szakirodalomban már a múlt század hetvenes évei óta jelen van. Ezeket a vizsgálódásokat a kutatók a mai napig interdiszciplináris eszközökkel végzik, összevonva a jog, a jogtudomány, a jogi nyelv és fogalmak, a nyelvészet, a szociológia és a filozófia egyes eszközeit és elméleti területeit (Vinnai 2014: 60). Ehhez a meglehetősen szerteágazó kutatási területhez szeretném most hozzátenni a jog és pszichológia eszközeit és eredményeit, mely mint kutatási terület maga is interdiszciplináris keretek között működik. Tekintettel arra, hogy ennek a szerteágazó, minimum három alaptudományt és számos alkalmazott tudományterületet magában foglaló multidiszciplináris kutatási területnek a bemutatása könyvtárnyi szakirodalmat tenne ki, jelen tanulmányomban csak arra vállalkozom, hogy a jog és nyelv két alapvető kutatási területéből az egyik, a tárgyalótermi diskurzuselemzés egyes pszichológiai vetületeit vegyem sorra kitekintés jelleggel. A pszichológiai elméletek a tanulmányban az általános és kísérleti lélektan, azon belül pedig az emlékezés, a nyelv, a fogalmi konstrukciók és a sémaelméletek egyes részeit mutatja be, ugyancsak a teljesség igénye nélkül.

Jog, nyelv, pszichológia

A jog és nyelv területén már az 1970-es évektől kezdve az egyik legtöbbet kutatott terület a tárgyalótermi diskurzusok vizsgálata volt, amihez később csatlakozott az alkalmazott nyelvészet egyik területeként az igazságügyi nyelvészet irányzata. A diskurzuselemzés keretében a kutatók a bíróságon vagy más jogi környezetben zajló diskurzusstratégiákat vizsgálják, míg az igazságügyi nyelvészet alapvetően nyelvész szakértők bevonását jelenti a jogi eljárásokba írott vagy beszélt szövegek elemzésére. A diskurzuselemzéshez ma már egyre inkább köthetők olyan vizsgálatok is, melyek a bíróságon vagy más jogi környezetben zajló diskurzusok stratégiáinak elemzése közben arra keresik a választ, hogy a jogászok hogyan használják a (jogi) nyelvet a hatalom és egyenlőtlenség fenntartásának eszközeként (Vinnai 2014: 60–61). …

 

Torma Judit
doktorandusz,
Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar