(Budapest: Akadémiai Kiadó, 2023. 140 pp. ISBN 978 963 454 895 9)

Fischer Márta műve több tekintetben is hiánypótlónak tekinthető. A szerző munkáját korábbi kutatásokra alapozza, melyek egyértelműen bizonyították, hogy az európai integráció következtében az egyes országokban sajátos uniós nyelvek alakultak ki, melyek kialakulása a nyelv kettős kontextusban való használatából eredeztethető. A magyar szakirodalomban nincs bevett és elfogadott megnevezés erre az „uniós rétegre”, a korábbi kutatások eleddig leginkább a terminológiai sajátosságokra és kifejezetten az angol nyelv uniós nyelvváltozatának vizsgálatára irányultak. A szerző munkájával éppen ezért célul tűzi ki az eurolektus megnevezés meghonosítását is a magyar tudományos diskurzusban, valamint igyekszik alapot biztosítani a későbbi kutatások megkezdéséhez is. Fischer Márta korábbi kutatásaiban a terminológia és a fordítás elméleti és gyakorlati kapcsolódási pontjaival foglalkozott, így, ahogy a könyv Előszavában is fogalmaz, e kutatás korábbi vizsgálatainak kiterjesztéseként is funkcionál. Középpontjában a fordító helyett a nyelv áll, a vizsgálata pedig az uniós terminológián túl a nyelv további elemeire is kitér.

A kötet hat fejezetből áll, az előszót az európai uniós kontextus alapfogalmait ismertető második fejezet követi, a harmadik a fordítástudomány alapfogalmaira koncentrál, ezután következnek az eurolektusok kutatásai, majd az eurolektusok jellemzői, végül a kötetet terminológiai kérdések és az összefoglaló zárják.

KLENK MÁRK
OFFI Zrt.

TAMÁS DÓRA MÁRIA
OFFI Zrt.