Kattintson a Fullscreen ikonra , ha a folyóiratot nagyobb méretben kívánja olvasni!

 

Köszöntelek, testvér, de jó, hogy megjöttél! Szörnyen magányos voltam idáig, ám mostantól lesz társam. Nem hiszed el, hogy milyen boldog vagyok, no meg kicsit büszke is. A szüleid talán rólam vettek mintát, talán én ültettem el a magot, amely megfogant bennük, és világra hoznak. A születés a természet csodája: az újszülött gyermek a jövő ígérete, egy-egy új szó szintén, és az vagy te is. Isten hozott, testvér!

Téged körültekintéssel alkottak szüleid, én csak úgy kipattantam apám fejéből. Göröngyös is volt az utam; a tied bizonyára egyenesebb lesz. Mégis jó óvatosnak lenned: a szellemiségünkkel nem mindenki ért egyet. Mindketten tudománynyelvet művelünk; te a jogtudományét, én az orvostudományét. Harcolunk a bennük burjánzó idegen kifejezések áradata ellen: az idegen erőszakos katonákat magyar szavakra cseréljük. Nem kell az idegen szó, nem igaz, hogy ma is gazdagítja a nyelvet. A szókincsünk bőséges, mindent kifejezhetünk velük. Már nem fér el a kettő, az idegen és a magyar együtt; amelyiket használjuk, az győz, a másik elsorvad, miként az izmok, ha nem mozognak. A nyelv is él; a „használom, erősödik, nem használom, sorvad” természeti törvény rá is vonatkozik. Milyen sok gyönyörű szavunkat temettük, csak hogy az idegen éktelenkedjék helyettük, utalva sok évszázados megszállásunkra. Nem lesz könnyű harcod. És még valamit. Az újonnan jövő nemzetközi szavak (angol szavak) olyanok, mint az alkalmazkodni nem akaró betelepülők. Ők nem alkalmazkodnak a befogadókhoz, nem úgy, mint hajdanán a más nyelvekből jött szavak. A maguk szövegösszefüggéseit követik a nyelvben, a saját világuk szerint élnek, rombolva ezt is, azt is, évezredes hagyományt, európai szellemiséget, nyelvet. Külön-külön egyikkel sincs baj, a maga helyén mind csodálatos, természetes és teljesen helyénvaló, csupán együtt nem megy – nincs is rá szükség. Talán ez a legfontosabb tanácsom. Hozzáteszem még, hogy noha tudománynyelvvel foglalkozunk, mégis a magyar nyelvet műveljük: a szaknyelvek, a tudománynyelvek kivált, a köznyelvnek is pillérei. Észrevetted a műveljük szót? Nyelvművelés. Haj de sokan fognak ezért támadni, vigyázz a strázsán!

Sok lesz a teendőd. Körülményes a jogtudomány nyelve, akarom mondani: bonyolultan fogalmaz. Régi hagyománya van ennek, az ókorba is visszanyúlik: a delphoi jósok is mesterei voltak a kétértelműségnek. Pedig a mondatokat gyermeki egyszerűséggel kell fogalmazni; úgy, hogy megértse mindenki. Nos, itt beláthatatlanul sok a teendőd: a törvénycikkek átírása sokéves feladat. Nagyon nagy munkát vállalsz magadra, kitartás kell hozzá – sok lesz az okoskodó, márpedig „az okoskodás a tett halála”. A tudományban nincs helye a kétértelműségnek, a szabatos fogalmazás a rendet szolgálja, nem a bűvészkedést a szavakkal. Bizony nagyon sok, de nagyon szép feladatod van!

Sorolhatnám még sokáig, hogy mi vár rád, például helyesírás, nyelvtörténet és így tovább. Majd meglátod. Most csak arra vigyázz, hogy azt az eszmeiséget, amelyben megszülettél, amelyet az álmodóid – álmok álmodói – neked szántak, megőrizd. Gondolj mindig arra, hogy van testvéred, akitől kérdezhetsz, ha kell, és aki végtelenül örül, hogy megszülettél. Isten hozott, testvér!

 

Magyar Orvosi Nyelv
Bősze Péter
az orvostudomány doktora