2022. évfolyam / 2022/1.

A jog asztalánál

Ön itt egy cikkrészletet talál. A teljes tanulmányt a Magyar Jogi Nyelv nyomtatott lapszámában olvashatja el. A folyóiratra itt tud előfizetni. A Magyar Jogi Nyelv – valamint sok más jogi szaklap – valamennyi tanulmányát olvashatja a Jogkódex Szakcikk Adatbázis Plusz moduljában.

A jogalkotási munka menetét szabályozó törvényt (2010. évi CXXX. tv.) 2019-ben módosították (2019. évi II. tv.). Azóta sem figyelt fel senki arra, hogy a Magyar Közlöny – az országos jogszabályokon és közjogi szervezeti szabályokon túl – már tartalmazza a törvényjavaslatokhoz készített indokolásokat is. Pedig micsoda vadászterepe lehet ez a nyelvi és logikai különlegességeket kedvelőknek!

A törvény kiemeli, hogy a jogszabály tervezetéhez tartozó indokolás kötelező erővel nem rendelkezik, és „a jogszabály értelmezésekor figyelmen kívül kell hagyni a jogszabály tervezetéhez tartozó indokolás jogszabályszöveggel ellentétes részét”, azaz az első szövegváltozathoz készített magyarázatnak egyes elemei értelmetlenek, ha a végső, elfogadott szövegben voltak változások a viták hatására. Ez azonban manapság nem komolyan vehető veszély, mert alig van eredményes, konszenzussal záruló parlamenti vita. Ezért érdemes böngészni az Indokolások Tárát (a Magyar Közlöny önállóan számozott mellékletét), avagy a Nemzeti Jogszabálytárat (https://njt.hu/justification_search/-:-:-:-:-:-/1/10). Ott 2022 májusában már 413 törvényhez, 565 kormányrendelethez, továbbá a Magyar Nemzeti Bank 43 elnöki rendeletéhez és 296 ágazati miniszteri rendelethez készített, a nagyközönségnek szóló indoklás olvasható. A törvény megköveteli, hogy a jogszabály tervezetéhez a jogszabály előkészítője csatoljon indokolást, és abban

  • mutassa be azokat a társadalmi, gazdasági, szakmai okokat és célokat, amelyek a javasolt szabályozást szükségessé teszik;
  • ismertesse a jogi szabályozás várható hatásait;
  • támassza alá álláspontját az indokolás közzétételéhez;
  • tájékoztasson a javasolt szabályozás és az európai uniós jogból eredő kötelezettségek összhangjáról, és mutassa be, miként teljesítette egyeztetési kötelezettségét az EU intézményeivel.

Az általános indokolás ezen követelményeket próbálja teljesíteni, míg a jogszabály egyes pontjaihoz kapcsolódó részletes indokolás a jogi szakszövegnek a laikusok számára is érthető, összefüggő, szabatos megfogalmazását várja el a jogalkotótól. Az indokolás rendeltetése tehát többrétű: az átlagosan vagy annál is kevésbé jártas embereket tájékoztatja a szabályozás tartalmáról, a más véleményen lévőket is igyekszik meggyőzni a szabályozás helyességéről, a jogalkalmazókat pedig segíti a jogalkotói cél bemutatásával, megfelelő (jogi, igazgatási, pénzügyi, ágazatpolitikai) magyarázatokkal. Ehhez egyszerre szükséges a közérthető fogalmazás, a szabályozás szövege mögötti elvek, megfontolások, társadalmi és gazdasági tények ismertetése, valamint a normában meglévő logikai kapcsolatok, szerkezeti elemek és a jogrendszerhez illeszkedésük bemutatása.

Csupán három példát választottam a közelmúltból. A véletlen hozta úgy, hogy élelmiszerekkel, vadászattal és borral kapcsolatos törvények, kormányrendeletek kerültek a kezembe. Ezek bizonyosan olyan előírások, amelyekben a szakismeret a közérthetőséggel és a józan paraszti ésszel együttesen kívánatos. Ha a háromból bármelyik hiányzik, akkor nem foglalhatunk helyet a jog asztalánál, mert ott már mások ülnek, vagy elment az ember étvágya is.

Tóth Judit
egyetemi docens,
Szegedi Tudományegyetem ÁJTK,
Alkotmányjogi Tanszék