Absztrakt: A nürnbergi Nemzetközi Katonai Törvényszék felállítása és eljárásai a nemzetközi büntetőjog, valamint a szinkrontolmácsolás történetében egyaránt mérföldkőnek számított. A háborús bűnösök gyors felelősségre vonása iránti igény, az amerikai Dostert ezredes úttörő tolmácsolási terve, valamint az IBM Filene-Finlay rendszere, vagyis az igény, az ötlet és a megfelelő technológia Nürnbergben találkozott, és megszületett a ma már világszerte elterjedt, számos tolmácsképzőhely által évtizedek óta oktatott szinkrontolmácsolás. Habár a kabintechnika és a szinkrontolmácsolás oktatása a nürnbergi perek óta sokat professzionalizálódott, a jellemző tolmácsolástechnika és a képzés gyakorlatias jellege máig megmaradt.
Kulcsszavak: Nemzetközi Katonai Törvényszék, szinkrontolmácsolás, jogi tolmácsolás, Filene-Finlay rendszer
Abstract: The establishment and proceedings of the International Military Tribunal at Nuremberg were a milestone in the history of both international criminal law and simultaneous interpretation. The need for the timely prosecution of war criminals, the pioneering interpreting idea of the American Colonel Dostert and IBM’s Filene-Finlay system, meant that the necessity, the idea and the technology all came together in Nuremberg to give rise to a new form of interpreting, i.e. simultaneous interpreting, now widespread worldwide and taught for decades by many interpreting schools. Although the teaching of simultaneous interpreting and technology has undergone considerable development since the Nuremberg trials, the typical interpreting techniques and the practical focus of interpreter training have remained unchanged.
Keywords: International Military Tribunal, simultaneous interpreting, legal interpreting, Filene-Finlay system
1. Bevezetés
Az intézményesült nemzetközi büntetőbíráskodás, és egyben a szinkrontolmácsolás fejlődése is a nürnbergi Nemzetközi Katonai Törvényszéken lebonyolított nürnbergi perekkel vette kezdetét. A második világháború végén, a „tengelyhatalmak főbb háborús bűnöseinek megbüntetésére és felelősségre vonására” az Egyesült Államok, Franciaország, az Egyesült Királyság és a Szovjetunió 1945. augusztus 8-án megkötötte a Nemzetközi Katonai Törvényszéket létrehozó Londoni Megállapodást. A nürnbergi Törvényszék valódi nemzetközi büntetőbíróságként nemzetközi büntetőjogot alkalmazva, nemzetközi összetételű (brit, amerikai, francia és szovjet bírákból álló) bírói tanáccsal járt el. Habár a bírák között volt olyan, aki jól beszélt németül, a bíróság és az ügyészség soknyelvűségére (Morris 1997), valamint a német ajkú náci főbűnösök tisztességes eljáráshoz való jogára tekintettel az eljárás során feltétlenül szükség volt a nyelvi közvetítésre. A nürnbergi Törvényszék Alapokmányának 16. cikke úgy rendelkezett:
„A vádlottak tisztességes tárgyalásának biztosítása érdekében a következő eljárásokat kell követni:
(a) A vádiratnak tartalmaznia kell a vádlottak ellen felhozott vádakat részletesen meghatározó, teljes körű adatokat. A vádirat és a vádirathoz csatolt valamennyi irat másolatát, az általa értett nyelvre lefordítva, a tárgyalás előtt ésszerű idővel a vádlott rendelkezésére kell bocsátani.
(b) A vádlottnak előzetes kihallgatása vagy tárgyalása során joga van ahhoz, hogy az ellene felhozott vádakkal kapcsolatban magyarázatot adjon.
(c) A vádlott előzetes meghallgatását és tárgyalását olyan nyelven kell lefolytatni, vagy olyan nyelvre kell lefordítani, amelyet a vádlott megért. […]” (saját fordítás)
Láncos Petra Lea
Pázmány Péter Katolikus Egyetem,
Jog- és Államtudományi Kar, egyetemi tanár
