Absztrakt: A tanulmány igyekszik bemutatni a közérthetőség és a digitalizáció összefüggéseit, különösen a jogi szaknyelvi közvetítésben felmerülő tartalomvesztési kockázatokat. A magyar jogi szaknyelv kialakulásának és a szövegértési szokások átalakulásának áttekintése bemutatja a szaknyelvek különösségét, indokoltságát és a jogi szaknyelv fejlődésének útját. A sztenderdizált szerződések leíró jellegű ismertetése bemutatja a jogi szaknyelvi tartalmakkal kapcsolatos innovációs dilemmákat a digitális térben. Az ÁSZF-ek és a jogalkotás nyelvezete hasonló, annak készítése és megértése szempontjából egyaránt. A nyelvi közvetítés nézőpontja segít megérteni azt is, hogy a szaknyelvről a hétköznapi, érthető nyelvre történő fordításhoz is szakértői kompetencia szükséges, ha el akarjuk kerülni a tartalomvesztést, mégis törekszünk közérthető jogi tartalom előállítására.
Kulcsszavak: jogi szaknyelv, ÁSZF, jogi norma, közérthető jog, nyelvi közvetítés
Abstract: The study aims to illustrate the links between accessibility and digitisation, in particular the risks of content loss in legal terminology. An overview of the formation of Hungarian legal terminology and in connection to that the transformation of reading comprehension habits showcases the distinctiveness and justification of legal terminology and its development path. A descriptive account of standardised contracts illustrates the dilemmas related to legal language content in the online and digital space. The language used in general legislation and documents containing General Contractual Conditions is similar, both in terms of how they are drafted and their understandability. The perspective of language mediation also helps to understand that translation from technical language into understandable ordinary language also requires expertise and competence, especially if we want to avoid loss of content, as well as striving to produce understandable legal content.
Keywords: legal terminology, General Terms and Conditions, legal norms, plain law, language mediation
Jogászként gyakran töprengek azon, hogy a digitalizáció mennyire van vagy lesz hatással a jogi szaknyelvi közvetítésre. Az innováció befolyásolja-e, és ha igen, akkor mennyiben a jogi szakfordítást, a jogi nyelvi tartalmak átültetését a célnyelvi kultúrába vagy a jogi szaknyelvi tartalmak érthetőségét a digitális világban? A magyar jogi szaknyelv kialakítása és a közérthető tartalmakra törekvés már évszázadokkal ezelőtt jellemezte a magyar jogi kultúrát, amely napjainkra a kötelmi jogon belül az innovációt képviselő általános (sztenderdizált, akár elektronikus és automatizálható) szerződési feltételekkel (a továbbiakban: ÁSZF) történő szerződéskötés szaknyelvére nézve is kihívásokat tartogat.
E tanulmány a közérthetőség és digitalizáció összefüggéseiről szól, különös tekintettel a jogi szaknyelvi közvetítésben dilemmaként felmerülő tartalomvesztési kockázatokra. A magyar jogi szaknyelv kialakulásának és a szövegértési szokások átalakulásának rövid áttekintése segíthet megérteni a szaknyelvek különösségét, indokoltságát és a jogi szaknyelv fejlődésének útját és megértésének szükségességét. A sztenderdizált szerződések mibenlétének ismertetése bemutatja a jogi szaknyelvi tartalmak lehetséges innovációs kihívásait a digitális térben. Az ÁSZF-ek és a jogalkotás nyelvezetének hasonlóságait együtt is érdemes vizsgálat alá vonni, elsődlegesen a megértés szempontjából. A nyelvi közvetítés nézőpontja pedig segít megérteni, hogy a szaknyelvről hétköznapi, érthető nyelvre történő fordítás hasonlatosnak tekinthető a forrásnyelvől cél(idegen)nyelvre fordításhoz, amelyhez szakértői kompetencia szükséges.
Németh Gabriella
OFFI vezérigazgatója (2015 és 2024 között)
[1] A jelen tanulmány a Kommunikáció és nyelv V. Innováció és nyelvi közvetítés című nemzetközi szakmai és tudományos konferencián elhangzott előadás szerkesztett és kibővített változata. A konferenciát az eszéki Josip Strossmayer Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelvi Tanszéke és az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda (OFFI) rendezte meg 2023 decemberében.
