DOI: https://doi.org/10.59851/mjny.9.2.5
A Főváros 2021-ben elfogadott integrált városfejlesztési stratégiája, az Otthon Budapesten címet viselő dokumentum 14 helyen tartalmazza a „közérthető” szót. Használja az esélyteremtés, a nyitott városkormányzás és az átláthatóság kapcsán is. A Főpolgármesteri Hivatalban 2020-ban létrehozott Társadalmi Együttműködési Osztályon és a Digitális Szolgáltatások Osztályán olyan kommunikációs és részvételiségi szakértők, szolgáltatástervezők, ügyfélszolgálatos munkatársak kezdtek el dolgozni, akik számára a korábbinál közérthetőbb kommunikáció megteremtése alapvető szakmai elvárás és cél volt.
A Főváros honlapjának és egyéb online felületeinek felülvizsgálata, struktúrájuk racionalizálása rögtön megkezdődött, illetve új portálok is hamarosan elérhetővé váltak, majd – pár évvel később – az új budapest.hu honlap is elkészült. E munka során már alkalmaztak a közérthetőséggel kapcsolatos sorvezetőt, rövidke útmutatót. A hivatal írásos kommunikációjában a honlap azonban csak egy kis szelet, így a különböző ügyekben eljáró polgárok talán nem sokat vettek észre a változásból.
Az írásos kommunikáció, így elsősorban a hivatali levelek, tájékoztatók, űrlapok átfogóbb közérthetősítése kapcsán látványosabb áttörést éppen egy olyan projekt hozott, amelyet maguk a budapestiek kezdeményeztek.
„Legyenek közérthetőek a hivatali levelek, dokumentumok”
A Fővárosi Önkormányzat 2020-ban meghirdette a közösségi költségvetési programot, [1] amelynek lényege, hogy évente egymilliárd forintos keretből a hivatal olyan ötleteket valósít meg, amelyeket budapestiek adnak be, majd – hivatali jóváhagyást követően – szavaznak meg. Már az első évben szavazólapra került a „Legyenek közérthetőek a hivatali levelek, dokumentumok” című ötlet, a szavazáson azonban akkor nem tudott nyerni. Az ötlet gazdája egy évvel később ismét beadta a javaslatot, [2] amely a 2022-es szavazáson immár bekerült a legnépszerűbbek közé, vagyis a Főpolgármesteri Hivatal vállalta annak megvalósítását 15 millió forintos kerettel.
A projekt megvalósítója az a Társadalmi Együttműködési Osztály lett, amely magát a közösségi költségvetési programot is koordinálja. A feladat értelmezésére, a célok kijelölésére nyilvános konzultációt hirdettek, amelyre meghívták azokat a hazai szereplőket, akikről tudható volt, hogy foglalkoznak a témával. A konzultáció résztvevői egyetértettek abban, hogy konkrét fővárosi anyagok, szövegek átírása mellett a fő hangsúlyt a hivatali dolgozók szemléletformálására és oktatására érdemes tenni. A konzultáció nyomán a hivatal meg tudta fogalmazni a szavazólapon mindössze egy címből és két mondatból álló ötlet részletes műszaki tartalmát.
Sain Mátyás
részvételiségi szakértő, Főpolgármesteri Hivatal,
„Nyitott Budapest” Társadalmi Együttműködési Osztály
[1] Bővebben: otlet.budapest.hu
