Absztrakt: A prostitúcióval kapcsolatos jogi modellekről szóló vitákban az egymással szemben álló emberi jogi elvek összeegyeztethetetlensége széles körben ismert a szakpolitikai döntéshozók és a társadalmi mozgalmakat képviselők körében, világszerte. A közelmúltban azonban a világ számos országában került-kerül sor jogszabályi és közpolitikai változásokra, valamint releváns fejlemények történtek nemzetközi-szupranacionális szinten is. Eközben a diskurzust a terminológia figyelemre méltóan árnyalt differenciáltsága jellemzi: a szóhasználat jelzi a vitában részt vevő álláspontját, egy dokumentum megközelítését vagy egy intézkedés tervezett hatását. A jelen tanulmány – melynek fókuszában Európa (még közelebből pedig Magyarország) áll ugyan, de a látószöge tágabb – a „prostitúció” és a „szexmunka” kifejezések implikációinak és kontextusainak, valamint az emberi méltóság különböző értelmezéseinek feltárásánál többre vállalkozik.
Kulcsszavak: prostitúció, szexmunka, emberkereskedelem, emberi méltóság
Abstract: Debating legal models regarding prostitution: the significance of terminology. The irreconcilability of clashing human rights principles in debates about the legal models regarding prostitution is widely known among policymakers and social activists in the field, worldwide. However, regulatory and public policy changes have taken place recently, or are taking place, in numerous countries, with relevant developments at the international/supranational level. Meanwhile, the discourse is characterised by a differentiation of terminology that is remarkably nuanced: the choice of words designates a speaker’s position in the debate, a document’s approach, and the intended impact of a measure. This study, which focuses on but is not limited to Europe (and more particularly, to Hungary), goes beyond exploring the implications and contexts of the terms “prostitution” and “sex work”; and the different interpretations of human dignity.
Key terms: prostitution, sex work, trafficking in human beings, human dignity
1. Bevezetés
Tanulmányunkban azt állítjuk, hogy gyakorlatilag lehetetlen semleges módon megvitatni a szexkereskedelemmel kapcsolatos jogi, illetve politikai kérdéseket. A szóhasználat elkerülhetetlenül kijelöli – vagy felfedi – a beszélő álláspontját, mégpedig szinte azonnal: ha nem is az első mondatban, de a másodikban alighanem. Ezért a tanulmányt a pozíciónkra vonatkozó utalással kell kezdenünk – ami most nem egy identitáspolitikai gesztus a részünkről,[1] hanem szellemi vállalkozásunk koncepcióját tekintve elkerülhetetlen reflexió. Tehát: mind az elméleti orientációnk, mind a szakmai tapasztalatainkból levont következtetéseink az abolicionista álláspont felé vezettek minket (melyet alább kifejtünk); mi több, mindketten részt vettünk már az abolicionista álláspont érvényesítését célzó tanácsadói-szakértői tevékenységekben. A téma tárgyalása során nem is törekedhetünk többre, mint intenzív önreflexióra és önfegyelemre, tekintettel arra, hogy a teljesen semleges tárgyalás – a téma természetéből adódóan – gyakorlatilag és fogalmilag egyaránt lehetetlen. Ami a cikk címét illeti, mivel a témával kapcsolatos álláspontunk homályban hagyása az érthetőség rovására ment volna, a „prostitúció” kifejezés használata mellett döntöttünk. A tanulmány során alapértelmezésben ezt a kifejezést fogjuk használni az „ellenszolgáltatásra váltott szex” jelenségére.[2] Továbbá, a „kliens” kifejezést fogjuk használni arra a szereplőre, aki vásárolja a szexet, egyszerűen azért, mert ez a kifejezés széles körben elterjedt és érthető. E kifejezés használatával azonban nem szándékunk azt sugallani, hogy a szex vásárlása legitim fogyasztói magatartás. (Valójában még az általunk a tranzakcióra használt kifejezés, a „szex vásárlása” sem tekinthető semlegesnek, de közérthető kifejezést kellett választanunk.)
Korunkban a prostitúcióval kapcsolatos kérdések világszerte fontos emberi jogi, illetve társadalmi igazságossági témának számítanak; valamint olyan témának, amely kapcsolódik a nők emberi jogai, illetve és a nők és férfiak közötti társadalmi egyenlőség kérdésköréhez, tekintettel arra, hogy a nők (és lányok) kétségtelenül felülreprezentáltak a prostituáltak, a férfiak pedig a kliensek körében.[3] Hasonlóan számos más, az emberi jogok és a társadalmi igazságosság területén felmerülő kérdéskörhöz, ezt is rengeteg ellentmondás övezi. Kiinduló állításunk az, hogy a prostitúcióval kapcsolatos fő kérdések lényegében eldönthetetlenek a kortárs, szekuláris emberi jogi gondolkodás keretei között. Ennek okait a tanulmány második részében mutatjuk be röviden.
Balogh Lídia
tudományos munkatárs,
HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont,
Jogtudományi Intézet
Juhász Borbála
közpolitikai elemző,
Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség
* Jelen tanulmány a szerzők korábban spanyolul megjelentetett folyóiratcikkén alapul: Balogh, L. – Juhász, B. (2024) Debates sobre modelos legales relacionados con la prostitución: enfatizando el abordaje terminológico. Antropología y Derecho 13. sz. 11–45. https://www.antropologiayderecho.ar/index.php/ayd/article/view/131 (2024.11.02.).
[1] A „positionality statement” egyes társadalomtudományi területeken (főleg az angolszász akadémiai világban) szinte kötelező elem lett: a szerzőnek egy-egy tanulmány elején illik reflektálnia a csoporthovatartozására – nemére, faji vagy társadalmi státuszára stb. –, abból kiindulva, hogy a saját helyzete (pozíciója) ilyen vagy olyan módon elfogulttá teheti a témát illetően.
[2] Magyarországon a prostitúció fogalmát a büntetőjog így határozza meg: „rendszeres haszonszerzés céljából történő szexuális cselekmény végzése” [2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről 459. § (1) bek. 25.].
[3] Ez igaz a férfi/fiú prostituáltak klienseire is.
