Quo Vadis, igaszságügyi nyelvészet?

Szerző: Arató Balázs
A különféle polgári és büntetőeljárásokban igen gyakran kerül sor igazságügyi szakértő kirendelésére vagy a felek általi bevonására. Nagy eljárásjogi kódexeink rendre meghatározzák, hogy a bíróságok és az eljáró hatóságok mikor vehetnek igénybe igazságügyi szakértőt.

A Plain Language Movement kulturális kontextusa – társadalmi háttér, történeti irányok és eredmények az Egyesült Államokban*

Szerző: Üveges István
A nyelvek folyamatos változása régóta ismert tény a nyelvtudomány valamennyi ágában. Az egyes nyelvállapotok diakrón eltéréseket mutatnak (történeti rétegződés), de azonos időben sem csak egyetlen „nyelv” létezik (nyelvjárások, szaknyelvek, zsargon, szleng, irodalmi/standard nyelvváltozat stb. mind párhuzamosan vannak jelen egy nyelv életében).

Együttműködés a Szellemi Tulajdonjog Világszervezetével: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen végzett szabadalmi terminológiai egyetemi hallgatói projekt tapasztalatairól*

Szerző: Tamás Dóra Mária
A tanulmány célja a Szellemi Tulajdonjog Világszervezet (World Intellectual Property Organization, WIPO) szabadalmi fordítási osztályával (Translation Cooperation Treaty [PCT] Translation Division) együttműködésében megvalósított egyetemi hallgatói terminológiai projekt bemutatása.

Jog, nyelv, pszichológia II.: Kutatási eredmények gyakorlati alkalmazásai

Szerző: Torma Judit
Az előző Jog, nyelv, pszichológia tanulmány (Torma 2020) arra vállalkozott, hogy a jog és nyelv kutatási irányzatát összekapcsolja pszichológiai elméletekkel és kutatási eredményekkel, ezáltal demonstrálva azt, hogy amikor jogi nyelvről beszélünk, a cselekvő vizsgálata legalább olyan fontos a megértéshez, mint a megjelenő nyelvi konstrukcióé.

Jog, nyelv, pszichológia: A jog és nyelv kutatásának pszichológiai vetületei I.

Szerző: Torma Judit
A jog és a nyelv összekapcsolódásának vizsgálata a nemzetközi szakirodalomban már a múlt század hetvenes évei óta jelen van. Ezeket a vizsgálódásokat a kutatók a mai napig interdiszciplináris eszközökkel végzik, összevonva a jog, a jogtudomány, a jogi nyelv és fogalmak, a nyelvészet, a szociológia és a filozófia egyes eszközeit és elméleti területeit (Vinnai 2014: 60).

Szövegtípusok és műfajok a jogi fordításban

Szerző: Balogh Dorka
Ződi Zsolt a Magyar Jogi Nyelv 1. évfolyamának 2. számában megjelent jogi szövegtípusokról szóló tanulmányában amellett sorakoztat fel érveket, hogy a jogi szövegek típusainak és nyelvi jellemzőinek a megismerése fontos szerepet tölt(hetne) be a joghallgatók és a kezdő jogászok szakmai és szaknyelvi szocializációjában

Közérthetőség a jogi nyelvben: követelmény és/vagy kultúra?

Szerző: Üveges István
A jelen tanulmány alapjául szolgáló vizsgálat részterületét képezi egy olyan átfogóbb kutatásnak, amelynek célja a jogi szaknyelv számítógépes feldolgozhatóságának feltérképezése. A jogi kultúrát az elmúlt évtizedekben számos, a technológia fejlődéséből fakadó hatás formálta és formálja. Egyrészről gyakorlatilag a teljes joganyag és jogi munkavégzés a papírformáról…