Közérthetőség a szakfordításban¹

Szerző: Horváth Péter Iván
A közérthetőség megteremtésére és fokozására két lehetőség is kínálkozik a szakfordítások elkészítése közben: előbb a fordítói önellenőrzés, majd pedig a lektorálás részeként. Az első munkafázisban a fordító – az egynyelvű fogalmazáshoz hasonlóan – rendszeresen visszatér az általa alkotott mondatokhoz és bekezdésekhez.

Hiteles fordítást csak igaz embertől

Szerző: Tóth Judit
Az Országos Fordító- és Fordításhitelesítő Zrt. által kiadott sorozat[1] egy újabb, nyolcadik kötettel bővült, amely a fordítás hitelességéről, annak közszolgáltatásként való elérhetőségéről, kritériumairól és szervezeti hátteréről szól. De vajon kinek? …

A jogalkotás mint (nem) nyelvi jelenség? (recenzió)

Szerző: Tóth Judit
A recenzens előrebocsátja, hogy a két kötetet szerzőként és szerkesztőként jegyzők csak névrokonaim, nincs szó semmiféle családi vállalkozásról. Ám a közjogi érdeklődés, különösen a kodifikáció a közös pont a fiatal pályatársak írásainak figyelmes és kritikus elemzéséhez.

Konferenciabeszámoló: Az igazságügyi nyelvészet és társterületei (2019. november 6.)

Szerzők: Kurtán Zsuzsa, Tamás Dóra, Vinnai Edina
2019. november 6-án az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Múzeum körúti kari tanácstermében zajlott le Az igazságügyi nyelvészet és társterületei című szakmai nap. Az esemény házigazdájaként Balázs Géza (ELTE) bevezetőjében elmondta, hogy 2014 után második alkalommal került sor erre a rendezvényre,

Tradíció és kreativitás: Az új eljárási kódexek terminológiája (interjú)

Szerző: Láncos Petra Lea
A 2014–2018-as kormányzati ciklus prioritásai között szerepelt a nagy eljárási kódexek újraalkotása. A polgári perrendtartás (Pp.), a büntetőeljárásról szóló törvény (Be.), a közigazgatási perrendtartás (Kp.) és az általános közigazgatási rendtartás (Ákr.) kodifikációja nagyjából párhuzamosan zajlott, ami az egyes eljárási szabályok közötti szabályozási, fogalmi és terminológiai koherencia szempontjából izgalmas kérdéseket vetett fel.