Stressz, másodlagos traumatizáció és stresszkezelés a Nemzetközi Büntetőbíróság tolmácsai körében

A tanulmány a Nemzetközi Büntetőbíróságon dolgozó konferencia- és szituációs nyelvi tolmácsokat érő stressztényezőket, különösen a súlyos nemzetközi bűncselekmények tolmácsolásából fakadó másodlagos traumatizáció hatásait és kezelését vizsgálja. Az empirikus kutatás két tárgyalási nap megfigyelésére, a Bíróság pszichológusával, valamint öt konferencia- és hat szituációs bnyelvi tolmáccsal készített interjúkra épül. Az eredmények szerint a súlyos nemzetközi bűncselekményekről szóló vallomások közvetítése jelentős érzelmi megterhelést és pszichés, illetve fizikai tüneteket okozhat. A Nemzetközi Büntetőbíróság pszichológiai támogatással, konzultációkkal és képzésekkel segíti a stressz kezelését és a másodlagos traumatizáció megelőzését. Az interjúk alapján a konferenciatolmácsok nyíltabban beszélnek a stressz hatásairól, míg a szituációsnyelvi tolmácsok inkább a mentális ellenálló képességüket hangsúlyozzák, illetve elhárítják a stresszről való beszélgetést. Az eredmények arra is rámutatnak, hogy a kulturális háttér és az érzelemkifejezéssel kapcsolatos társadalmi normák befolyásolhatják a stressz felismerését és a segítségkérést.

Bírósági kommunikáció a magyar nyelv útvesztőjében

Szerző: Sárközy Szabolcs
A cikk összegzi a gyakorló büntetőbíró és bírósági szóvivő sokévnyi általános, és különösen a Kecskeméti Törvényszéken szerzett tapasztalatait a közérthetőség terén elért eredményekről. A büntetőeljárási törvény is előírja az egyszerű és közérthető fogalmazást, törekedve, hogy a részt vevő felek a velük közölteket megértsék és magukat megértessék. Továbbá azt is, hogy a kommunikáció során az ügyfelek állapotára, személyes jellemzőire figyelemmel kell lenni. A hatóságoktól a törvény elvárja, győződjenek meg arról, hogy az érintettek a velük közölteket megértették-e, ennek hiányában pedig a közlést részletesen magyarázzák meg. Ennek érdekében a megértést nehezítő idegen szavak, szaknyelvi kifejezések és szószerkezetek köznyelvi fordulatokkal való kiváltásáról, az egyszerűbb szerkezetű mondatokról és az aktív igék használatáról kell gondoskodni, akár szóban, akár írásban. A szerző több életszerű példát hoz a félreértésekre, a szükségtelen információkra és az említett követelményeknek megfelelő kommunikációra.

Iura novit curia és a magyar hivatalos nyelv használata Szlovénia kétnyelvű területein

Szerző: Koren Stefán
A jelen tanulmány célja annak vizsgálata, miként érvényesül a magyar nyelv hivatalos használata (usus linguae officialis Hungaricae) Szlovénia kétnyelvű területein, különös tekintettel a az írott jog (ius scriptum) és a bíróság (curia) működésében. A tanulmány elemzi az alkotmányos és törvényi rendelkezéseket, a bírói gyakorlatot, valamint az adminisztratív nyelvhasználat valóságát a kétnyelvűség elméleti és gyakorlati dimenzióiban.

A jogalkotás minőségbiztosításának nyelvi eszközeiről

Szerző: Tóth Judit
A következő oldalakon két doktori disszertációt szemlézünk, amelyekben a jogi nyelv tanulmányozását, sajátosságait és elsősorban a jogszabályok nyelvi minőségének javíthatóságát vizsgálták a szerzők. Célunk, hogy a fiatal szakértők munkáját szélesebb körben megismertessük, és lehetőség szerint vitára ösztönözzünk.