A magyarországi bányajogi szaknyelv történeti áttekintése¹

Szerző: Gedeon Magdolna
Austin szerint „A jog léte egy dolog, helyessége vagy helytelensége pedig egy másik” (Austin 1954: 184). Austin ezzel azt az elvet juttatta kifejezésre, hogy a jogtan egyik ága csupán leírja, milyen a jog, a törvényhozás tudománya pedig azzal foglalkozik, milyennek kellene lennie a jognak. A jog nyelvezetével foglalkozó kutatások is egyrészt irányulhatnak arra, hogy milyen a jog nyelvezete, másrészt arra, hogy milyennek kellene lennie ahhoz, hogy érthetőbbé váljanak a jogi szövegek, és a jogszabályok jobban be tudják tölteni funkciójukat.

Intralingvális fordítások a bírósági nyelvhasználatban – a laikusokkal való hatékony kommunikáció¹

Szerző: Majoros Tünde
„Minden szaknyelv összeesküvés a laikusok ellen.” Bár a jelen tanulmány a jogi szaknyelvi kommunikáció sajátosságaival kíván foglalkozni, és ezen belül is azzal, hogy a bírósági mindennapokban használt jogi szaknyelv „kényelmébe burkolódzó” professzionális nyelvhasználó (bíró, bírósági titkár, bírósági fogalmazó) milyen erőfölényben van a jogi nyelvhasználat szempontjából szakadéknyi messzeségben lévő laikussal szemben, a cím láttán egy pillanatra a jogász olvasó is laikusnak érezheti magát.

Hogyan írjunk érthetően? Kilendülés a jogi szaknyelv komfortzónájából

Szerzők: Minya Károly, Vinnai Edina
A nyelv változásában és változataiban él. A nyelvi változások legjobban észrevehető szintje a szavaké. Nap mint nap születnek új szavak, mivel az élő nyelv így tudja betölteni a funkcióját (pl.: szelfi, zajszmog, okoshűtő stb.). A változás tehát a szókincsben jelentkezik elsősorban, az ehhez való viszonyulás időnként ellenálló és kritizáló. Másrészt a nyelv változataiban létezik, alapvetően a dialektusokat (nyelvjárásokat) és a regisztereket, szociolektusokat (szaknyelvet, ifjúsági nyelvet, zsargont stb.)…

A fogalmazás apró műhelytitkai a hiteles fordításban¹

Szerző: Horváth Péter Iván
Ez a tanulmány néhány mondatszerkesztési és szóhasználati javaslattal kíván hozzájárulni a hiteles fordítások közérthető és gördülékeny megfogalmazásához. Előzménye az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda (OFFI) 2017. november 17-i továbbképzésén megtartott azonos című előadásom, amely a hiteles fordítások készítése és lektorálása során 2001 óta összegyűlt tapasztalataimon alapult.
A hiteles fordítás fogalmát egyetlen magyar jogszabály sem határozza meg. E hiányt az OFFI magyarázatára hagyatkozva lehet pótolni: a hiteles fordítás az, „amelyet az annak készítésére feljogosított szervezet hiteles fordításként bocsát ki”. Ami a rendeltetését illeti, bírósági…

A Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózat terminológiai tevékenysége – A Termini magyar–magyar szótár jogi vonatkozásai és a közérthetőség

Szerző: Szoták Szilvia
A Termini napjainkban a Kárpát-medence magyarlakta területein – azaz összesen nyolc országban – tevékenykedő nyelvészek-professzorok kutatóhálózatát jelenti, akik a nyelvről és a nyelv változásairól hasonlóképpen gondolkodnak, s akiknek a célja közös: a magyar nyelv megmaradását szolgálni, presztízsének emelését és korszerűsítését támogatni. Szlovákiai magyar nyelvészek kezdeményezésére, valamint a Határon Túli Magyarok Hivatalának, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének…

„Terhelt tájékoztatás” – A terhelti tájékoztató közérthetősége a büntetőeljárás kezdeti szakaszában

Szerző: Moldova Zsófia
„Figyelmeztetem, hogy a Büntető Törvénykönyvről szóló 2010. évi C. törvény 268. § (1) bekezdése alapján, aki mást hatóság előtt bűncselekmény elkövetésével hamisan vádol, avagy más ellen bűncselekményre vonatkozó koholt bizonyítékot hoz a hatóság tudomására, a hamis vád bűntettét követi el, amit a törvény szabadságvesztéssel rendel büntetni.”
Ez egy mondat abból a szövegből, amelyből egy büntetőeljárás gyanúsítottjának meg kell értenie, milyen jogai vannak. Éppen kihallgatják vagy kihallgatták, valószínűleg a rendőrségen van, amikor ez a szöveg elé kerül és azt meg kell, illetve kellene értenie. Vajon lehetséges ez?