Tolmácsolás az Európai Unió Bíróságán – A gyakorló tolmácsok szemével

Szerzők: Seresi Márta, Láncos Petra Lea
Az Európai Unió nyelvi sokszínűsége az uniós intézmények munkájában is megjelenik. Ez alól az Európai Unió Bírósága (EUB) sem kivétel. A tagállamok egyenlősége zálogának tekintett, valamint a jogállamiság követelményeiből fakadó nyelvhasználati szabályok némi eltéréssel az EUB tevékenységére is irányadók. Az uniós nyelvhasználati garanciáknak köszönhetően az Európai Unió Bíróságán

A tolmácsoláshoz való jog és a bírósági tolmácsolás

Szerző: Horváth Ildikó
A bírósági tolmácsolás a nemzetközi szakirodalomban igen sokat kutatott téma, a magyar tolmácsolástudományi kutatások azonban csak néhány éve indultak meg ezen a területen (Csörgő 2013; Farkasné Puklus 2016; Horváth 2013, 2014; Kállai–Mozsolits 2017). Ezzel párhuzamosan indult el a magyarországi bírósági tolmácsképzés. Mindez illeszkedik a közösségi tolmácsolás térnyerésének nemzetközi tendenciájába.

Az akadálymentes jogalkalmazói kommunikációról

Szerző: Tóth Judit
A jogalkalmazók sokfélesége miatt, az általuk alkalmazott és a rájuk vonatkozó szervezeti, etikai és általános magatartási szabályok heterogének. Bár az egyes jogalkalmazói csoportokra hivatásrendi és etikai szabályzatok készültek, nem mindegyikben emelik ki, hogy mekkora szerepe van a megrendelővel, panaszossal, ügyféllel való kommunikációnak a jogalkalmazásban. A jogalkalmazók prés alatt végzik munkájukat,

Jogi szövegtípusok¹

Szerző: Ződi Zsolt
Bár a szövegnyelvészet egyik fontos területe a szövegek típusainak leírása, osztályozása, és a jog maga is tulajdonképpen szövegek sűrű masszája, a jogi szövegek csoportosításával való foglalatosság mégsem mondható különösen népszerű témának – legalábbis a jogászok körében bizonyosan nem. Pedig az efféle osztályozásnak sok haszna lehetne.
Először lenne egy didaktikai haszna. Az első éves joghallgatók az egyetemre igen szerény jogra vonatkozó előismeret-készlettel érkeznek.

Jogászképzés Sziszüphosz egyetemén

Szerző: Veress Emőd
Az erdélyi jogászképzésben radikális törésvonal a román Victor Babeș Egyetem és a Bolyai Egyetem 1959-es egyesítése: az összevonás a magyar nyelvű jogászképzés végét jelentette. A magyar jogi szaknyelv és jogi kultúra folytonossága Erdélyben megtört. Ennek a hatásai az egész kisebbségi magyar társadalmat érintik és mindmáig meghatározóak. (1)

Jog és nyelv konferencia Białystokban

Szerzők: Láncos Petra Lea, Balogh Dorka
Idén harmadik alkalommal, június 8. és 9. között került megrendezésre a Language and Law – Traditions, Trends and Perspectives (Jog és nyelv – hagyományok, irányzatok és kilátások) konferencia Lazar Markovics Zamenhof, az eszperantó nyelv megalkotójának szülővárosában, a festői szépségű Białystokban. Lengyelország egyik legnagyobb városa, a podlasiei vajdaság keleti felén elterülő egyetemváros több karnak is otthont ad.

Recenzió Tamás Dóra Mária BEVEZETÉS A JOGI TERMINOLÓGIÁBA A TERMINOLÓGUS SZEMÜVEGÉN ÁT című kötetéről

Szerző: Balogh Dorka
Tamás Dóra Mária „Bevezetés a jogi terminológiába a terminológus szemüvegén át” című munkája nagyívű vállalkozás, hiszen a szerző nem kevesebbet vállalt, mint hogy összegyűjtse a magyar jogi szaknyelv jellemzően problémás terminusait, és azokat táblázatos formában, magyar nyelvű definícióval ellátva és kontextusba ágyazva rendszerezze, majd megfelelőiket négy nyelven: angolul, németül, franciául és olaszul is feltüntesse.

A Magyar Jogi Nyelv című új szaklap köszöntése

Szerző: Bősze Péter
Köszöntelek, testvér, de jó, hogy megjöttél! Szörnyen magányos voltam idáig, ám mostantól lesz társam. Nem hiszed el, hogy milyen boldog vagyok, no meg kicsit büszke is. A szüleid talán rólam vettek mintát, talán én ültettem el a magot, amely megfogant bennük, és világra hoznak. A születés a természet csodája: az újszülött gyermek a jövő ígérete, egy-egy új szó szintén, és az vagy te is. Isten hozott, testvér!

A 19. századi magánjogi szakszavaink előfordulása korabeli folyóiratokban (1830–1850)

Szerző: Szendi Attila
Ez a tanulmány annak a több éve tartó kutatóközösségi munka inspirációjának köszönhetően jött létre, melynek nyelvészeti alapvetését Kurtán Zsuzsa írta meg 2015-ben A magyar jogi szaknyelv leírásának kutatási programja című tanulmányában (Kurtán 2015). Jogelméleti szakmai oldalról Szabó Miklós tette meg ugyanezt a Jogi nyelv erőtere című…

Mi fán terem a (kényszer)betelepítés?

Szerző: Tóth Judit
Az ember méltóságát mindenki köteles tiszteletben tartani, ezért a megalázó bánásmód tilos minden joghatóságunk alá tartozó személlyel kapcsolatosan. Ahogy az Alkotmány 54. §-a a múltban, ma az Alaptörvény írja elő, hogy az emberi méltóság sérthetetlen, minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz (I. cikk). Ennek részeként senkit nem lehet kínzásnak, embertelen,…

A KÖZÉRTHETŐ JOGALKOTÁSRÓL – Az általános közigazgatási rendtartás nyelvezete

Szerző: Pátkai Nándor
„A törvénynek igazságosnak, tisztességesnek, mind a természet, mind a hazai szokások szerint lehetségesnek, helyhez és időhöz illőnek, szükségesnek és hasznosnak kell lennie, világosnak is, nehogy olyasmit foglaljon magában, a miből homályossága miatt csűrés-csavarás valami előre nem látott dolgot hozhat ki, vagyis nehogy azt valaki csavarosan magyarázhassa.”