DOI: https://doi.org/10.59851/mjny.10.1.5
A következő oldalakon két doktori disszertációt szemlézünk, amelyekben a jogi nyelv tanulmányozását, sajátosságait és elsősorban a jogszabályok nyelvi minőségének javíthatóságát vizsgálták a szerzők. Célunk, hogy a fiatal szakértők munkáját szélesebb körben megismertessük, és lehetőség szerint vitára ösztönözzünk.
Kiss Rebeka A törvények jogalkotói indokolása a közjog és a jogelmélet tükrében c. disszertációja (Kiss 2026) a törvények jogalkotói indokolását a közjog és a jogelmélet tükrében vizsgálta, dolgozata könyv terjedelmű, 36 ábrával és táblázattal illusztrálva az NKFI által támogatott kutatást. A felhasznált szakirodalmi és szakmai adatforrás listája mintegy 25 oldalnyi, amit még összehasonlító jogi és számítógépes vizsgálattal is készített, valamint összegző vagy példálózó jellegű, táblázatokba rendezett melléklet is gazdagít. Mivel a törvények indokolása és bevezetője (preambulum) általában eltér a szabályok szakszövegétől (kevesebb szakkifejezés, egyszerűbb mondatok, magyarázó jelleg, a történelmi és politikai feltételekre utalás), izgalmas megvizsgálni, vajon a jogalkotói exkurzus betölti-e a rendeltetését, hogyan működik hazánkban és más országokban. A dolgozat nem nyelvészeti fókuszú, mégis több olyan tanulságot tartalmaz, amelyek közvetett módon, a jogalkotói nyelv minőségét nemcsak általánosságban, hanem a jogszabályoknak a laikusok számára való érthetőségét is javíthatják.
Elsőként a témakör elméleti kereteit jelölte ki a dolgozat. Thornton 1970-ben megfogalmazta, hogy a jogszabálytervezetek kidolgozásának folyamatát öt, egymással szoros kapcsolatban álló szakaszra bonthatjuk (Thornton 1970): a megértésre, az elemzésre, a tervezésre, az összeállításra és kidolgozásra, valamint a vizsgálatra és tesztelésre. Ez az általánosított meghatározás a jogszabály előkészítésének professzionális jellegét alapvetésnek tekinti a kezdeti szakasztól fogva. Azaz a szabályozás egy feltárt gazdasági, politikai, társadalmi probléma ismeretében jelöli ki pontosan az utat a megoldáshoz, rendelkezve a jogszabály céljairól és tervezett hatásairól. A jogszabálytervezet kidolgozásának első munkafázisa a politikai elképzelések és megfontolások meghatározása, továbbá a keretfeltételek vizsgálata, enélkül nem születhet (relatíve) jó törvény. Xanthaki szerint fontos meghatározni a jogszabályok célját és szerepét a normatív rendszer egészén belül, mert ha a célkitűzések nem világosak és egyértelműek, másrészt a választott szakpolitikai megoldás nem a legkevésbé nehézkes módja lesz a célok megvalósításának, akkor egyre távolabb kerülünk a minőségi jogalkotástól (Xanthaki 2010). Hazákban a jogalkotásnak igen nagy utat kell majd bejárnia, hogy az Európai Unió,[1] az EBESZ,[2] az OECD[3] és az Európa Tanács[4] minőségi és demokratikus jogalkotási követelményeit legalább megközelítse. Ehhez minden kutatási eredményt meg kellene becsülni, és a kutatói javaslatokat illene megfogadni.
A törvényekhez fűzött indokolás, a jogszabályok bevezető része (preambulum) és a Kúria joggyakorlatában az ezekre való hivatkozás, a jogalkotói szándék feltárása érdekében, azért lehetett a kutatás tárgya, mert ezeken keresztül bizonyítható, miként tartják be a jogalkotási eljárás formai és minőségi követelményeit, mennyiben végezte el a jogalkotó tudatosan és átlátható módon az említett célmeghatározási feladatot. Ha a jogszabályok és a bíróság ítéleti szövegeinek nyelvi kivitelezését vizsgáljuk, akkor a koherencia és közérthetőség, az egyértelműség terén gyenge teljesítményt érzékelünk, amely jelentős mértékben magyarázható a jogalkotói célok meghatározásának zavarosságával, a keretfeltételek átgondolásának a hiányával, és a legjobb szakpolitikai megoldási eszközöknek a mellőzésével.
Tóth Judit
egyetemi docens,
Szegedi Tudományegyetem ÁJTK,
Közjogi Intézet
[1] European Commission: Better regulation for better results – An EU agenda, COM(2015) 215 final, European Commission: Better Regulation Toolbox. Brussels, 2023.
[2] OSCE ODIHR: Guidelines on Democratic Lawmaking for Better Laws. Warsaw, 2024.
[3] OECD: Recommendation of the Council on Regulatory Policy and Governance. Paris, 2012.
[4] Venice Commission: Rule of Law Checklist. CDL-AD(2016)007, Strasbourg, 2016.
